Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
MAGYAR FÖLDmIVELŐ 323 MI ÚJSÁG? — Azon t. olvasóinkat. Kiknek előfizetésök lejárt; nemkülönben azokat is akik hátrálékhan vannak, tisztelettel felkérjük, hogy előfizetéseiket meg- ujitani, illetve hátralékaikat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. — A király unokája honti birtokos A «Ilonti Lapok» Írja: Híradással voltunk már arról, hogy a király unokája és annak férje Seefried Ottó báró számára megvenni készült Huszár Béla, a vámosmikolai hitbizományi uradalom fejétől a perőcsényi erdőt. Legfrisebb értesülésünk szerint a jogügylet már meg van kötve. Seefried Ottó báróék megvették 600000 koronáért a perőcsényi 4000 holdas erdőt, annak aljában 140 hold földet 100.000 koronáért, melyen kastélyt fognak építeni parkkal. Alku tárgya még a vámosmikolai kastély és park. 700.000 korona vételárban. — Furcsa időjárás. Gyilkoló forróság, majd vihar, hűvös zápor, ez járja ezen a nyáron. Tizenkét esztendeje — mint mondják, hogy olyan forróság nem volt, mint e hó elején, úgy 8--9-ig. Az aratás e forróságban megdöbbentő áldozatokat hoz. Sok marokverő fiatal leány halt meg — napszurás- tól. Az ország minden részéből gyászos hírek érkeznek, arató leányok hirtelen haláláról. Mikor e sorokat Írjuk 100-nál több ember pusztult már el aratás közben! A jó Isten ótalmazza meg a mi szegény népünket! — Szatmármegye méhtenyésztése 1899-ben következő eredményt mutatta: Ki volt telelve 302 községben 1892 mozgó szerkezetű kaptár, 10335 közönséges köpü, termeltek 569.4 métermázsa mézet, 47829 k. 60 fillér értékben, nyertek 3767 kg. viaszt. 7534 k. értékben, az összes termelés értéke 55363 k. 60 fillér. 4 községnek jó, 56-nak közepes, 230-nak szűk volt a méhészete. — A hegyaljai szőlők. A májusi fagy az egész országban, de főleg a borvidéken roppant kárt tett. Kivéve a nagyon magas fekvésüeket, a szőlő mind lefagyott, némely helyütt a tavalyi ojt- ványok és homlitások is egészen kifagytak; azon tövek pedig, melyek az aljában újra ki is fakadtak, ez idén már termést nem hoznak. így tehát csak a szőlőhegyek magas részében van szőlő, talán egy tized része azon termésnek, melyre lehetett volna számítani, ha ezen fátum nem éri a szőlőket. A tavalyi bokrok egész szépen fejlődtek és ha nem is érik el az 1896. és 1898-ik termés minőségét, minden esetre jó közép minőségi borok lesznek, melyekben meg van a hegyaljai zamat és miután ez idén fájdalom, csak nagyon gyenge termés várható, remélhetőleg jó áruk is lesz. A nagy csapás daczára, mely ez idén a szőlőket érte, folyton uj szőlőket ültetnek és a nyáron is folyik a forgatás (rigoliro- zás). A szőlőteleptők, kik az agrárbanknál a szőlőink megújítására kölcsönt vettek fel, tömegesen kérvényeznek, hogy az ez évi novemberi törlesztési részletre halasztás adassák, mivel az uj szőlőkből ez idén nemcsak nem lesz jövedelem, hanem még rá kell fizetni; ha pedig a bank nem volna képes ilyen általános halasztást adni, a kormánytól akarnak a szőlőbirtokosok ezen czélra kölcsönt kérni. — Az újság. Múlt hó közepén beállít a Csicsákv kereskedésébe egy pusztai atyafi, hogy »van-e újság?« — Van, tessék, milyen kell? volt a kiszolgáló felelet. — »Hát olyan, hogy benne legyen a búr háború! — mutassa!« azzal jó darab ideig nézegeti, olvasgat belőle s azt mondja »h’sz ebbe nincs mög a búr háború«, — de benne van a kínai tengeri csata, mondja mosolyogva a kereskedő. — mire az atyafi egy kis töprengés után azt feleli: kínai háborút nem mondták, hogy vigyek, hanem tudja mit, tegye télre az ur, hogy más meg ne vegye, oszt’ majd a hétön mögkérdöm odakint, hogy ez köl-e, osztán vasárnap az búcsúra ugv is begyüvök, hát akkor ha enged az árából, lőhet, hogy mögvöszöm. — Krompach pusztulása. Szepesmegyéből Krompach városában nagy szerenczétlenség történt. A virágzó városkában a napokban tűz ütött ki, még pedig egyszerre két oldalról. A lángok a rek- kenő hőségben s erős szélben rendkívül gyorsan harapództak tova. A lakosság rémülve, sikoltozva menekült. A környék összes tüzoltótestületei kivonultak. Iglóról külön vonat vitte a tűzoltókat s a katonaságot a helyszínére. Csakis az emberfeletti munkának köszönhető, hogy az egész város le nem égett. Igv is negyven lakóház esett áldozatul a tűzvésznek az összes melléképületekkel együtt. Emberéletben szerencsére nem esett kár. Minthogy a tűz egyszerre két helyen ütött ki, azt hiszik, hogy a veszedelmet lelketlen gyújtogatok idézték elő. A kár óriási. — Aki a maga kárán tanú1. Magyar-Kalucs községből írják, hogy egy gazda gondatlanságából istállója leégett s a" lángokba oda veszet két szép tehene is. A dolog úgy történt, hogy Kargye János este égő pipával etette jószágait s véletlenül egy kis parázs a szénába esett, melytől az tüzet fogott. A napi fáradalmakban kimerült gazda nyugalomra tért s nem is sejtette, hogy milyen veszedelem fenyegeti s csak a szomszédai riasztották fel mély álmából. A szegény káros ember most nemcsak elvesztette úgyszólván az egész vagyonát, hanem a hatóság még fel is jelentette. — Gyenge volt még a sarlóra szegény Szabady Erzsébet, az a virulni induló gyenge hajadon. kit Kalocsához közel eső Terhel pusztán a napszurás ölt meg. Kettőzőnek állt az aratók közé a gonddal nevelt, szép szende 15 éves gyermekleány ; jómódú polgár szülőknek öröme, reménységei Már reggel főfájásról panaszkodott a kaszás embernek, ki után a markot szedte. Délben az ebédhez sem érkezett. Elvonult valahová a keresztek közé. Mig a többiek déli álmukat aludták, mig újból munkába álltak, a szegény beteg leánynak feléje se nézett senki. Estalkonyat táján egy pásztor ember bukkant reá véletlenül. De már akkor iszonyúan eltorzult testtel, a halálos kínok nyomaival arczán, élettelenül feküdt a tarlón. Utolsó vergődése rettenetes lehetett a boldogtalan teremtésnek; ruháit letépte magáról, arczát. keblét összevissza karmolta, szaggatta. A gondatlan gazdát, ki beteg munkását ily embertelen módon magára hagyta, úgy tudjuk, a bíróság kérdőre fogja vonni a leány életéért. — Tiszába fűlt arató leányok. A felsőTisza mentén fekvő Szalka község határában borzalmas szerencsétlenség történt a múlt héten. A Kalmár-féle uradalom aratói a munka befejezése után lementek a Tiszára fürödni. Az férfiak külön csoportban az asszonyok és leányok pedig ezektől jóval távolabb a füzes alatt fürödtek. Fürdés közben a leányok elkezdtek játszani, s addig kergették egymást a vizbe mig egy mélyen kiásott kubik gödörbe jutottak, honnan nem is tudtak többé kiszabadulni. A mint a gödörbe beleestek, kétségbeesett kiáltozással akartak kimenekülni. A kissé távolabb levő aszszonyok azonnal segélyért kiáltó! tak a férfiaknak, de mire azok odaértek, a négy leány már elmerült a viz fenekére. Kihúzták őket ugyan a vizből, de mire már nem sikerült egyet sem életrehozni. Az elöljáróságnak azonnal bejelentették a szerencsétlenséget, mely a holtlestek elszállítása és a vizsgálat megindítása iránt intézkedett. Az elhalt leányok szülei másnap érkeztek meg Szálkára. Szivet facsaró jelenet volt, midőn a szülők gyemekeik holttestét a község hallottas kamrájában meglátták. — A földműves váltója. Kalmár Antal dr. bácstopolyai ügyvéd egy bács-petrovosolyói föld- mivesnek 1500 forintos váltóját leszómitoltatta és a pénzt elsikkasztotta. A szabadkai törvényszék a kalmárszellemü ügyvédet félévi börtönre ítélte. A
