Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-24 / 25. szám
198 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZDA. .4 kisgazdák szervezése. Végre is megindult az a munkásság, a mely- lyel a gazdaosztály vezetői oly régen tartoztak a kisbirtokosságnak, az egész nemzetnek. A pozsonyi, hars- és c s i k v á r megyei gazdasági egyesületek már munkába vették a gazdakörök alakítását, a pestmegyei pedig szintén kidolgozott egy alapszabálytervezetei és fölhívja az érdekelt köröket a kisgazdák egyesületeinek megalakítására. Ezeknek a köröknek czélja lenne a kisgazdák anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítása, a gazdaközönség érdekében alkotott törvények végrehajtásánál a végrehajtó közegek támogatása és ellenérzése. E végből terjesztik a szakismereteket, e mellett azonban nyilvántartják az értékesítésre szánt terményeket s azok értékesítésénél, valamint a háztartási és gazdasági szükségletek beszerzésénél közreműködnek nagyobb méretű fogyasztás, illelőleg termelés esetében értékesítő és fogyasztási szövetkezeteket létesítenek. Ezenkívül figyelemmel kisérik a gazdák hitelviszonyait s a hitelnyújtás terén tanácsot ad és közbenjár a gazdaközönség érdekében. támogatván elsp sorban is a hitelszövetkezeteket. (A Magyar Eöldmivelő bőségesen megmagyarázta már ezen dolgokat.) (Szerte) A földmivelésügyi miniszternek törvényjavaslatait tárgyalják ma már városokba, községekben és gazda tűzhelyeken egyaránt. E beszélgetések közt --- mint nekünk Írják — sokszor felvetik az újságolvasó-gazdák. — Ugyan derék jobb kezelehet annak a Darányi miniszternek, hogy ily minden oldaluan tudja a magyar gazdák sorját-baját. No hát mi is belevegyülünk egy perezre ezen beszélgetésre. Van bizony sok jobb keze a miniszter urnák, ezek közt egyik legkiválóbb embere dr. B a r t ó k y József miniszteri tanácsos, ki a munkás ügyek osztályának élén áll. Csendesen de eredményesen dolgozik ő a munkás nép javáért, és dolgozhatik ám, mert közvetlen közelről ismeri a magyar népet, a gazdák ügyét-baját. Adjon a jó Isten nekie erőt, kitartást, hogy a magyar nép javára még sokáig dolgozhassák! Hogyan segítsünk a gyümölcsfák terméketlenségén ? A gyümölcsfák terméketlenségének oka legtöbb esetben nem a kedvezőtlen időjárásban, hanem a föld rosszaságában keresendő. Vagy nagyon száraz a föld, vagy nagyon sovány, vagy fizikai tulajdonságai rosszak. Mindhárom esetben a fa elcsene- vész, növése satnya, lombja sárgás, a rügyképződés gyenge. E bajokon azonban segíteni lehet. így például, ha a földet gyakran megbolygatjuk, ásóval, kapával jól megdolgoztatjuk, a fákat szorgalmasan öntözgetjük, jó érett komposzt és műtrágya keverékkel megtrágyázzuk, idősebb fáknak koronáit helyesen megritkitjuk, a törzseket és ágakat az elhalt kéregrészektől és mohától megtisztítjuk, minden esetben a fa külsejét megváltoztatja, szebben fejlődik s bőven hoz gyümölcsöt. Méhes — a szőlőben. — Minden rendén van itt Szakái koma és nagyon szép, de mán csak ezt a méhest nem építettem volna a szőlőmbe. .. — De mikor olyan alkalmatos helye vagyon. — Alkalmatosnak alkalmatos a hely, de tudja e koma, hogy a méhek sok kárt tesznek a szőlőben. — Nem úgy van komám. Én is azt hittem odáig, mig a fiatal tanító ur meg nem győzött, hogy bizony nem hogy kárt nem tesznek a méhek itt, de még hasznosak. — Hát nem látta e koma sohasem még, hogy a méh a sérült szőlő bogyókat ugyancsak körül- röpködi, osztég szedegeti, szíjjá a nedvit... ? Bizony ki is kezdi az, már én úgy hiszem. — Nem koma! A fiatal tanító ur nekem ugyancsak megmagyarázta, hogy a méhecske sohasem kezdi ki a szemet, mert olyan gyönge arra az úgynevezett rágó szerve, hogy nem is kezdheti ki. — Hát a darázs, seregély? — Azok kikezdik, de a méh nem. A méhecskék virágzáskor és éréskor röpködnek a szőlőben. — No hát virágzáskor nem tehetnek kárt ? — Nem; hanem éppen nagy hasznot. Mert mikor egyik virágról- a másikra szállnak, a virág himporának összekeverésével elősegítik a magtermékenyülést! — Ám, de a kikezdett szőlőbogyókra mégis csak rámegy, mint mondottam. — Rámegy. Össze is gyűjti annak édességét és tudja kigyel- med milyen kárt tesz. — Ugy-e? — No hát mézet csinál belőle. Hiszen tudjuk, bogy a sérült szemekből úgy sem lesz bor; elfolyik hiába vagy lerothad és még kárt teszen az ép szemekben, - fürtökben is. — Hát bizony ezt sem tudtam — eddig. A pók mint molypusztitó. Kellemetlen ugyan a pókháló a szobában, de mégis olyan helyeken, hol szembe nem tűnik, jó azt meghagyni, ha molyos a szoba. Mert a pók temérdek molypillét megfogdos és elpusztít, s egy német azt állítja, hogy ő semmikép sem bírván az elhatalmasodott molyokkal, miután észrevette, hogy a pók temérdeket elpusztít, nem bántotta többé a pókokat, a minek az lett a következése, hogy a molypillék apránkint mind elpusztultak. Különösen padlásokon s más ilyen helyeken, a hol csakúgy nem igen aggat a pók, kár volna azt bántani, mert a padlások is igen jó tenyésztőhelyei a molynak, mely aztán onnana lakószobákba is beözönlik. A gáliczkő feloldása. Mező és szőlősgazdák közül többen nem tudják, hogy a gabonapáczolás és szőllőpermetezéshez használtatni szokott kékgáliczot sem megtörni, sem forró vízben áztatni nem szükséges; ökölnyi nagyságú darabok pár óra alatt teljesen feloldódnak hideg vízben is. Az eljárás következő: az úgynevezett csallánzsákokból készített zsacskóba tesszük a szükséges mennyiségű kékgáliczot és ezen zacskót a vizes sajtár vagy kádon keresztül fektetett páleza közepére spárgával úgy erősítjük, hogy a zacskó éppen a viz felszíne alatt lebegjen, pár óra múlva a zacskó üres leend, a kékkő teljesen feloldódott; ekkor kész a folyadék, melyet használat előtt fel kell kavarni. Belga nö.
