Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-13 / 19. szám
FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTLL\JUO\OS : BODNÁR GÁSPÁR. III. évfolyam. Szatmár, 1900. május 13. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztősig és kiadóhivatal: SZATMÁR. Szent István-tér 9. szám. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) :i9. Virágfakasztó szép májusnak elsején ismét elvesztett a magyar nemzet egy nagy tehetségű, sőt lángeszű fiát: M u n k á c s y Mihályt — a világhírű festőt. Alig múlt esztendeje, hogy a mi újságunkban ismertettük a „hires magyar piktor“ életét, szomorúan adván hírül, hogy a nagy ember lángelméje kifáradt, elborult. Mint a királyi nap, úgy ragyogott ő tehetségével nem csak hazánk, de a nagy világ egén is. Ragyogását megbámulta úgy szólván az egész művelt emberiség. Most végkép leáldozott már az ő élete. Bucsuzását részvéttel kisérik a föld kerekségén, siratják a haza minden részén. A magyar nemzet nem a legutolsó nemzet ám, atyámfiai. Minden időben voltak nagy fiai, kik úgy a csatatéreken, mint a tudomány, költészet mezején megmutatták, hogy a magyar drága örökséget kapott a teremtő Ur Istentől. Mikor a német császár nemrég itt volt közöttünk, azt mondotta, hogy a Zrínyi Miklós, Dugonics, Hunyadiak neve megdobogtatja a német itjak szivét is. így a múltakban! Hát a közel —- úgyszólván — jelenben? Petőfi dalaival, Liszt Ferencz zenéjével és többek nem szereztek e az egész világon dicsőséget a magyar népnek! No hát atyámfia hasonló becsületet hírnevet hozott a magyar névre Munkácsy Mihály is. Hej, pedig milyen ismeretlen homályból lépett ő elő, hogy aztán a magyar nevet dicsőséggel hordozza körül az egész világon. Asztalos inas volt. A műhelyben szép tulipántos ládákat föstegetett. Aztán vitte vágya ellenállhatlanul. A tulipántos ládák után festett olyan képeket, hogy megakadt a szeme rajtuk mindenkinek. Nagy nehezen külföldre került. Éjjel-nappal tanult, dolgozott. És bár távol volt hazánktól, magyar nemzetét, magyar népét nem feledte egy pillanatra sem. Sőt ismerte atyámfiai a ti falusi életetek szépségét is. Lefestette a »hazatért honvédet“ a „kukoricza- pattogtatást.“ „Petőfi bu- csuját a szülői háztól.“ A szomoru „Siralom- ház“-at. Mikor már ezt a képet megismerte a világ, mindenki úgy tekintett ő reá, mint a ki világhírű festő leszen. Úgy is lett. Mert későbbi képeivel csakugyan úgyszólván meghódította a világot. Legremekebb alkotása (képe) a „Krisztus Pilátus előtt“ czimű. Ez a kép Amerikába került, innen az egész Európában körülhordozták, csudálták és bámulták a magyar piktort, a ki ilyen varázslattal tudja a bibliai nagy jelenetet lefesteni. Igazán, akkor volt ő legnagyobb, mikor a biblia eseményeit festette. E remek képet követte aztán Munkácsy Mihály. lAnemzetgfyásza.
