Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-01 / 13. szám
102 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZDA. A veteményezésről Ez idő szerint már — ha az időjárás engedi, — meg lehet kezdeni a veteményezést, még pedig a következő sorrend szerint: Első sorban vethetők és ültethetők a külömböző fűszernövények, p. o. borsfü, kapor, petrezselem. Ezek után következnek a laboda vagy spenótfélék, sóska és a főzelék-laboda. Továbbá a saláták : fejes, tépő, spárga, czikoria saláta. A hagymaféléket a saláták után szoktuk ültetni: közönséges mentő, pár- vagy póré-hagyma. Ezekkel egyidejűleg vagy utánnuk vethetők a gyönge hónapos retek. A gyökérfélék, karotta, sárga répa, pasztillák, pozdor. A különböző korai főzelékeket a réppákkal együttesen, vagy egymásután szokás ültetni. Mindezek után következnek az érzékenyebb természetű vete- mények mint ahü velyesek, korai-, velő- és czukor- borsók. A felsorolt növények magvait aj szerint, a mint az idő enyhébb s alkalmasabb a vetésre, azonnal a szabadba vetjük, a mihez szükséges azonban az, hogy a földet hozzá jól megmivelhessük. A kényesebb salátafajtákat : a karfiolt, a fejes-káposzta, kel és kalaráb mag- vát márcziusban még nem vethetjük a szabadba, ezekkel meg kell várni az enyhébb áprilist, vagy előzőleg oly helyre vetjük, a mely melegebb és a hideg ellen védve van, részint pedig ponyvákkal és ; más módon megvédj ük a keményebb hideg ellen. A hideg elleni védelemnek egy jó módja abban áll, hogy a magvakat egy ujjnyi vastag — de ennél semmiesetre sem vastagabb komposzt vagy trágya-réteggel fedjük be, amely alatt a magvak gyorsában is csíráznak. Viharágyu sás. Tályán Ráurn Oszkár miniszteri kiküldött népszerű előadást tartott a viharágyuzásról, melynek tanulmánnvozásáról csak most tért vissza Olaszországból. Az előadást próbaágyuzás követte oly szép sikerrel, hogy Tálva város polgárai másnap hétfőn egyakarattal elhatározták azoknak felállítását. A szíjak és bőrszerszámck jó karban tartásáról. Hogy a lószerszámot az istállókban kifejlődő gőz káros behatása ellen megvédjük, a szerszám kenésére használt olajba egy kevés gliczerint vegyítsünk, mely a bőrt jó állapotban tartja meg s azt hajlékonyabbá és jóval tarlósabbá teszi. Szőlővesszők szállítása. Szőlővesszők és szőlőojtvánvok szállítása a közeledő tavaszszal előreláthatólag nagy arányokat fog ölteni. Tekintettel erre, de figyelembe véve azt is, hogy a szőlővesszők a tavaszi száraz, szeles időben a leggondosabb esomogolás mellett is a kiszáradás veszélyének vannak kitéve, a kereskedelemügyi miniszter ur valamennyi vasút igazgatóságához rendeletet intézett, a melyben meghagyja, hogy a szőlővessző- és szőlőojtvány-küldeményeket, mihelyt azokat a feladók az állomásra beszállítják, azonnal soronkivül, sőt a mennyire lehet, az áruk fölvételére megszabott időn túl is elfogadják, illetve vegyék át az állomási közegek s azokat a fenálló kedvezményes viteldijak alkalmazása mellett mint gyorsszállitmányokat a legrövidebb időn belül továbbítsák. Vakand- és han- gyaturások a réteken. Sok réten nagy kellemetlenséget okoznak a vakondok és hangyák turkálásukkal, a mennyiben ott később megkeményedő halmocská- kat létesítvén, kaszáláskor ezek a? szerszámot nagyon rongálják, ezenkívül pedig ottan körül nem is lehet a füvet tisztára, lekaszálni. S ezen halmocskák évről- évre, szaporodván, végre nagyon sokat levonnak a rét értékéből. Mindazonáltal azt tapasztaljuk, hogy az ilyen túrásokat mentői kevesebb gazda tisztítja el rétjéről, a mi pedig igen nagy hiba. A tisztításra legalkalmasabb idő a tavasz. Az eljárás a következő: A halmocskát ásóval körülszurkál- juk, azután neki- feszitve a szerszámot, kifordítjuk helyéből. Erre az alsó földes részéből az ásóval annyit lefaragunk, a mennyivel a kaszálóból kiemelkedett. Ekkor ismét visszatesszük a gödörbe és jól betapossuk, a lefaragás által nyert földet a metszési részekre egyenletesen elterítve. így megint oda fog nőni s rétünk egyenes felületű s hiánytalan lesz. Ha han- gyaturással van dolgunk, akkor is úgy járunk el, csakhogy ilyenkor a gödörbe vasvitriol oldatot is öntünk, nehogy a hangyák újra turkáljanak Az ilyen oldat a következőkép készül: fél kiló vasvitriolt feloldunk 20 liter vízben, aztán ezen olda- datot beleöntjük 200 liter vízbe, s ebből töltünk egy liternyit egy-egy gödröcskébe. Isten nem akarja, hogy a kalács fán teremjen. * A ki magának nagy mértékkel mér. másnak meg kicsivel: tolvaj. Kossuth Lajos.
