Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-03 / 49. szám
391 MAGYAR FÖLDMIYELŐ szent beszéd és gyóntatások által, mely minden külső' fényt felülmúló lelki hasznot és maradandó becset adott az ünnepélynek. Az ünnepélyt követő napon örvendetes esemény következett be a perbe- nyiki kastélyban. A nagylelkűségéről ismert gróf Mailáth Józsefné egy egészséges fiú gyermekkel ajándékozta meg a főúri családot. Az uj szülöttet gr. Mailáth Gusztáv erdélyi püspök ur Pál névre keresztelte meg. — Követendő példa. Sonkád község hitelszövetkezete, melyet Kocsis József, e község érdemes lelkésze alakított meg s melynek alaptőkéje négy év alatt majdnem negyedfélezer írtra növekedett, belépett az Országos Központi Hitelszövetkezetbe. Kocsis József most már azon fáradozik, és pedig sikerrel, hogy Kis- és Bot-Palád, Tisza-Becs, Milota, Csécse, T.-Kóród, Kölese, Fülezsd és Istvándi is hasonló akczióba lépjenek. — Miniszteri kihallgatás telefonon. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter adott a minap telefonon kihallgatást a soproni iparegyesület elnökének, a ki Sopron-ból kérette a telefonhoz, sürgős beszélgetésre. A miniszter erre a hívásra csakhamar a telefonnál volt. Mi tetszik? kérdezte a soproni iparosok vezérét. Ullein ur erre elmondta, hogy az iparosok a kamarai választást sürgetnék meg s egy kis memorandumot terjesztenének a miniszter elé. — Kár lenne azért Budapestre fáradni, mondta a miniszter, talán elintézhetnénk most. Sopron nem kérette magát, hanem fölolvasta telefonon a miniszternek az egész memorandumot. A végén még azt sem hagyta ki: vagyunk a kegyelmes urnák alázatos szolgái... A miniszter a memorandumot elintézte a telefonon. — Kérelmük alapos, felelte vissza Sopronba s ha lehet rövid idő alatt teljesítem. A soproniak ötlete, mint a példa bizonyítja, fényesen bevált: időt. fáradságot és pénzt takarítottak meg, a dolgukat pedig azért mégis elintézték, úgy a mint óhajtották. — Gyermek és a gyújtó Mező-Szt.- Györgyön (Veszprém m.) Harangozó János szenakazalát gyújtotta meg játék közben két gyermek. Az egyik é, a másik 3 éves. A kazal elégett teljesen. A kár 210 frt. — S á s d o n is nagy veszedelmet okozott két gyújtóval játszó fiú. Egy pajtában játszottak a gyújtóval. A pajta meggyuladt s elégett még 15 lakóház sok melléképület, takarmány, élelem és gazdasági eszköz. Az apró gyújtogatok közül az egyik 6, a másik 4 éves. — Nagy tűz a fővárosban Gróf Fesztetich Taszilónak hatalmas palotája nagy részben leégett. A tüzet a padláson dolgozó bádogos-munkások okozták. A kár 50 ezer forint. — Jóslat a téli időjárásra. Egy tekintélyes gazda tudatja azon szokatlan természeti jelenséget, hogv a vakandok, melyek szokás szerint a rétekben és lapálvos területeken tanyáztak, a mostani szárazság daczára a legmagasabban fekvő partos szántóföldeken ütötték fel tanyájukat. — Ebből azt jósoljuk, hogy telünk havas és igen nedves lesz. — Magára gyújtotta a házat. Gyöngyösön a múlt héten tűz ütött ki, melynek, szerencsére még, csak egy ház esett martalékául. A padláson mámoros fővel aludt a ház gazdája, mikor kitört a veszedelem. Oda is égett a szénában. A né]) azt mondja, hogy i s z.á kos és istenkáromló volt. — Összetörte a gőzgép Németh Borbála 14 éves vasvári lakos, Marcsány Márton gőzgépje mellett volt alkalmazva, hol oly szerencsétlenül járt, hogv a gőzgép kereke összezúzta. A leány kötényénél fogva került a kerék közé, mely annyira összezúzta, hogy szörnyet halt. GSALÁDI-KÖR A vőfély kötelességei. Vissza a régi szép szokásokhoz, jó magyar népem ! A keresztény magyar nép, mindig szent dolognak tisztelte a házasságot s vele a tisztes laka- dalmi szokásokat. Ilyen szokások pl. a vőfélyek kötelességei a lakadalmak alkalmával. Eme szokások felújítására adott ki a »Sz. István Társulat« egy csinos könyvecskét, mely ékes rigmusokban adja elő a vőféíek kötelességét lakadalom előtt, közben és utána. A szép kis könyv ára csak 30 fillér. Mi készséggel közlünk belőle izlelőül egy pár részt. így r Mikor a vőlegény hazulról a mennyasszonyért indul. Tisztes gyülekezet! Isten szent hírével S szivünk űnnepies tiszta örömével Induljunk el most már s keressük fel párját Vőlegényünknek, hol őt epedve várják. Szerezzük meg neki ezt a boldogságot S tűzzünk keblére egy szép gyöngyvirágot! Induljunk, s az Urnák oltalma kísérjen, Hogy mit vele kezdtünk: boldog véget érjen! * * * Indulnánk ám: hanem nagy dolog van bátra; Vőlegény nevében szólok bucsuzásra. * * * Úgy volt ez mindenkor a régi világba, Hogy mikor belép a házasok sorába A jó nevelésű és jámbor vőlegény, Akármilyen gazdag, akármilyen szegény, Búcsúzva hagyta el az édes szülőket, A kik annyi gonddal fölnevelték őket. A vőfél végzi e szent kötelességet: Most én búcsúztatlak, volt legény társ téged. Jó barátod voltam, most vőféled vagyok; Kötelességeim mind szépek és nagyok. De itt vár reám a legszebb kötelesség . . . Ha a vőlegény apja házához viszi a feleségét, akkor így búcsúzik: Tisztelt öröm a p a ! Előbb szólok néked, A ki szemedből a könyet törülgeted, Mert fáj, és köny nélkül meg sem tudod állni, Hogy legény-fiadtól meg kell neked válni. l)e ez az elválás — bátran veszem számba — Nem is megy voltakép elválási számba. Csak megváltozása a voll háztartásnak . . . Nem is nevezhető semminek se másnak. Nem kell gázolnotok egymást közi sok sarat . . . Sz’ csak a legény megy el . . . a fiú itt marad! Közös lesz az öröm, közös lesz a bánat, Szóval minden, mi csak a család közt támad . . . Egymás boldogságát együtt munkáljátok, Az Isten áldása együtt száll reátok ! Légy hát örömapa! minden könyet törülj, S fiad menyegzőjén tiszla szívből örülj! Ha a vőlegény elházasodik e háztól, igy búcsúzik: Tisztelt ö r ö m a p a ! Előbb szólok néked, A ki szemedből a könyet törülgeted. Mert fáj és köny nélkül meg sem tudod állni, Hogy legény fiadtól ime meg kell válni. Megnehezül dolgod távozása folytán; Mert ő a munkában egyik kezed volt tán. Ámde vigasztalódj ! . . . Sorsa a legénynek, Hogy neki álljon az élet nehezének. Mint az ég madara a fészket megrakja, Éppen ilyen most a fiad akaratja. De habár a fészkét más födél takarja, Azért ezután is te lész édes apja. * * * (Folytatjuk.)
