Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-19 / 12. szám
91 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Ha ezt meggondoljuk, s e szerint cselekszünk, nem lesz panasz, hogy sok a büntetés. És ennek nemcsak a gazdák, hanem a hatóságok is örülnek, mert kellemetlen kötelességtől mentjük meg őket. ■AUGAZDA, A burgonya veszedelme. Pár évvel ezelőtt még nem is álmodtunk arról, hogy ez a fontos, gazdagnak és különösen szegénynek oly fontos élelmi czikke szintén a szőllő sorsára juthat, ha a fenyegető veszedelem ellen nem védekezünk. A burgonyának különösen két ellensége van. Lássuk csak ugv nagyjából, melyek azok? A burgonya ellenségei között első és legnagyobb a peronoszporának egyik fajtája az úgynevezett p e r o n os z p o r a i n f e s t á n s g o m h a. Ez a levelekre rakódik le, s belefuródik annak belsejébe és tönkre teszi a levelet. Azonban nemcsak a levelét bántja, hanem lehull a vizes földre és csírázni kezd. Utat csinál magának egészen a gumókig, melyekbe szintén befurja magát. Ez okozza aztán a pinczékben és vermekben télire elrakott gumók rothadását. Es ha tavaszszal ebből a burgonyából ültetünk és az időjárás nedves, akkor megtámadja a gumókat és a leveleket is megszállja. Nagyon szükséges tehát a burgonyát télen mindannyiszor megválogatni, a hányszor csak észreveszszük, hogy egy néhány gumó rothadni kezd. Ez pedig azért szükséges, mert ha nem válogatjuk meg, akkor az egész burgonya mennyiségünket megtámadja, ha pedig már annyira el van terjedve, hogy nem tudunk tőle ily módon szabadulni, akkor más orvosságunk nincs már ellene, mint az, hogy idegenből vásárolunk jó, tiszta burgonyát és ezt termesztjük. A másik hatalmas ellensége szintén közeledik már felénk, sőt lehet, hogy már itt is van. Lehet, hogy hazánk különböző vidékein már pusztítja is és ha nem védekezünk ellene, csakhamar elterjed egész országban. Ez a kőről adó bogár. A földből rendesen május elején búvik elő és azonnal párosul. A nőstyén mindjárt is kezdi a tojást lerakni s mintegy 700—1000 petét rak. Ez némely helyen például Amerikában egy nyáron háromszor is ismétlődik. Láthatjuk tehát, hogy mennyire szapora. Ugyanazért a védekezésnek nagynak kell lenni. A burgonyának rendesen csak zöld részét támadja meg és pusztítja el. E nélkül pedig a burgonya nem fejlődhetik. Azonban nemcsak a burgonyát bántja, hanem a burgonya elpusztítása után,- megtámadja a paradicsomot, káposztát, salátát és komlót is. Teljesen kipusztitani igaz nem lehet, de azért mégis a mennyire lehet védekezni kell ellene. Van ugyan néhány ellensége is, mint a varangyok, varjak és a futonczok, Amerikában a párizsi zöldet (arzcnsavas rézeleg) használják ellene. Ezt áZtán liszttel keverve, vagy por alakban, vagy pedig vízzel vegyítve ráhintik a burgunya levelére. Egv hektoliter vízhez rendesen egy evő kanállal szükséges. A hol csak egy kis területen mutatkozik, még legjobb volna fölszedni a burgonyát és igy elejét venni a pusztításnak. E két hatalmas ellensége van á burgonyának, melyek ellen védekezni mindnyájunkra nézve szükséges. — Mire ügyeljünk a malaczok elválasztásánál? Hogy egészségesek maradjanak a malaczok és a koczát se érje baj. Tanácsos a malaczokat egyen- kí.rit elválasztani. T. i. először az erősebbeket, aztán a gyengébbeket. Eledelül tejet, lisztet darát stb adjunk, de mindég langyosan. Gondunk essék arra is, hogy eleget esznek-e? Ha látjuk hogy jó étvágyuk van: akkor lassankint hígítani lehet a tejet, keverhetünk krumplit vagy más olcsóbb eledelt is bele. író és aludtej gyakran hasmenést okoznak a malacznál, azért óvatosak legyünk. A tejbe czélszeril olajpogácsát keverni: akkor hasmenés nem áll be. — Milyen legyen a vetésre szánt burgonya? Bármilyen fajta legyen az mindig a javát válogassuk ki a vetésre, mert csak jó magból fejlődik szép, erőteljes növény, csak jó mag hozhat jó termést. Vetésre különösen a nagy gumókat válasz- szűk, azaz a kissebb fajúból is a nagyobbakat, mert a nagyságról rendesen a termés egészségére és tökéletességére lehet következtetni.---------------------------------------------------------------------------A háziállatok tetvessége ellen. A gazda sokszor töprenkedik azon, — különösen tél viz idején, mikor a jószág kénytelen az ólban állni, — hogy hát hogyan szabadíthatná meg a jószágot tetvektől ? Majdnem minden faluban van nehány ember, ki azt állítja magáról, hogy ő ért az állatok gyógyításához és ugyancsak ajánlgatja magát, pedig magyarán mondva annyit se konnyitanak hozzá, mint a tyuk az ábéczéhez. Sokan árulnak olyan kenőcsöt, mclylvel elűzik a te Iveket. Összekevernek egy adag huszárzsirt és kékkövet és aztán még más mérgeket, hogy a kenőcsöknek biztosabb és erősebb hatása legyen. Ez a kenőcs el is pusztítja a tetveket, hanem ez az eljárás éppen olyan,, mintha valaki felgyújtaná a házát, hogy a poloskákat elüsse. Még Hajdú Dorogban voltam, mint községi állatorvos egy télen; öt megmérgezett szarvasmarhát gyógykezeltem. Az állatok fájdalmasan bőgtek, de a fájdalom helyét nem tudtam felfedezni. Persze már csak akkor hívtak engem mikor már a körmökre égett a baj, de még akkor sem mondták meg, hogy az állatokat tetüzsirral kenték volt be. Az állatok el is pusztultak. A bonczolásnál oly tüneteket találtam, melyek egy a nyáron kigyócsi- pés állal elhullott szarvas marha mérgezési tüneteivel egyeztek meg. Miután a hullákat elásattain, addig kérdezősködtem, mig végre a gazda megmutatott egy kénő- í csőt, melylyel az állatokat a tetvek ellen bekenték. E kenőcs főalkatrészei kékkő és higany voltak. A kékkő bőrgyuladást idézett elő és igy a h i - ganynak ni ég rombolóbb hatása volt. Mindazonáltal mindenfelé használják a higanyt a tetvek ellen. — Akárhányszor nem tudja a gazda, hogy miért v a n j ó s z á g a a n n y i r a le so v á n y o d v a Ennek legtöbb esetben cgyrögzött higanymér- gezés az okozója. Tehát ne használjuk a higanyt a tetvek ellen! Mások dohánylével akarják elűzni a tetveket, pedig ezzel is sokszor bőrgyuladást okoznak, meg j bizony több kárt okoz a jószágban, mint hasznot és mint a mennyit okoztak volna a tetvek. Ezek ellenébe egy igen olcsó, ártalmatlan és I biztos hatású szert ajánlok, melylyel körülbelül 200 szarvasmarhán és 50 darab lovon tettein kisérle- | tét. Ez a kreol in. (Creolimus Hungáriáim abasi- cum.) 5 kilónak az ára ebből 2 frt 73 kr. Ezzel 500 darab szarvas marhát szabadithalunk meg a tetvektől. Vegyünk 5 rész kreolint és 05 rész vizet, ennek össze keverése által egy tejszinü folyadékot nyerünk. Ezt könnyen megcsinálhatjuk egy kis orvosá- gos üveggel.
