Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-22 / 43. szám

342 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZDA. A gazda őszi teendője. Az ősz nemcsak a betakarítás ideje, hanem gondoskodni kell a gazdának, hogy miképen lássa el télre gazdaságát és miképen készítse elő földjét, hogy lavaszszal jó ágyat készítsen vetésének. Sok mindenről kell ilyenkor a gazdának gondoskodni, nehogy úgy járjon mint az egyszerű tücsök, mely nem gondolván a téllel, a szorgalmas hangyához fordult segítségért, mely azt felelte neki, hogy ha muzsikáltál a nyáron, télen meg tánczolj. A gazda teendőit mind felsorolni nagy feladat volna s újságunk kerete szűk is erre; de még sem lesz rossz egyetmást elmondani, sem megszivelni. A majorban körülnézünk, nem szorultak-e épületeink javításra s ha kell. a szükséges repara- tiót megtesszük, mer a hóié nemcsak a csizmán keresi meg a lyukat, de az épületen is. A fagy meg a gondozatlan épületben tesz nagy kárt. Rendbe hozzuk az istállókat, hogy a jószágot jól elhelyezzük, gondoskodunk arról, hogy istállóink jól szellőzhetők s kellő világosak legyenek, nehogy barmaink a hidegtől s a fülledt gőzös melegtől szenvedjenek. Világosságra pedig mindennek szük­sége van, világos helyen nem tenyészik a penész és nem lep meg benne a piszok; az állatok is jobban érzik magokat s fejlődnek a tiszta, világos, egész­séges istálló száraz, tiszta almán. Rendbeszedjük a trágyagödröt is, leagyagoljuk az alját, nehogy a léli eső kimossa a trágya legbe­csesebb részét: a trágyalevet. Jól tesszük, ha trá- gyalé-kutról is gondoskodunk. A szerszámok és gépekre is gondot viseljen a gazda. A jó eszközöket tisztán, rendbeszedve meg­felelő helyre rakjuk el, hogy lavaszszal ne legyen bajunk vele. A javítani valót külön rakjuk, hogy a tél folyamán kellő egymásutánban kijavíthassuk. Különös gondot kell arra fordítani, hogy takar- mánvelőkészitő gépeink és eszközeinket rendbeszed­jük. A répavágó. a szecskavágó, a füllesztőkamra és szekrény munkaképes karba hozandó, mert egy zi­mankó bármely perczben istállóra szoríthatja álla­tainkat. A beta k a r i t á s n á 1 gondunk legyen, hogy takarmánykazlaink rendben legyenek, nehogy a rosz- szul rakott kazal vagy boglyában pocsékká tegye a fáradsággal és költséggel összegyűjtött takarmányt az idő. A répát, tengerit s mindazt, mi takarmányig való, jól helyezzük el. A répát jól kupaczoljjuk be, de kupaczba hagyva hagyjuk jól kiszikkadni s csak fokozatosan borítsuk be a mellőle vájt árokból való földdel. A földet ne rakjuk reá túl vastagon, mert kupaczban a répa is fejleszt bizonyos meleget s á legtöbb romlás a túl vastag földelettől s ezzel kap­csolatos szellőző helyeken történik, Lgy-e bár ta­pasztalták gazdatársaim, hogy a szellőzőül benyomott szalmakéve táján romlik a répa leghamarabb? Ugvan ez áll a burgonyáról is. A tengeri elhelyezésnél is ügyeljünk. A tengeri :góré ne legyen 1 méternél szélesebb, mert a széles góréban, különösen ha a szomszéd épületek elfogják tőle a levegőt, romlik a tengeri. Sok gazdaságban a későn vetett zöld takar­mány már szénának nem szárítható meg. A kései csalamádé pedig épen nem használható íel. Az ilyen takarmányt rakjuk zölden össze, készítsünk úgyne­vezett zsombolyai kazlat, bizony nem bánjuk meg. Az állatok még a mezőre járnak, az istálló­zott állat pedig még a legtöbb helyen zöld takar­mányon él. Lassan-lassan azonban már a fii dere­sedül, nincs tápereje, romlik a jószág rajta. Ugyanéi all a zöldtakarmányről is. Természetesen addig tart­suk mezőn és zöldön a jószágot, különösen a juhot, mig lehet, de már ügyelnünk kell s olt, hol szük­séges már az istállóban' is adunk neki egyetmást. Különösen a takarmány-átmenetre ügyeljünk mert ha zöld mezőről egyszerre bekötünk s zöld takarmányról egyszerre szárazra térünk át meg­sínyli a jószág. Fontos e dolog a növendék s vemhes jószág­nál, mert a növendék állatot az egyszerre való át- menetellel fejlődésében vetjük vissza, a vemhes ál­latnál pedig a vehemfejlődésre ez kihatással van, sőt a vemhes állat el is vetélhet. Az istállóra kötésnél a tél beállta előtt állata­inkat hozzuk jó karba, akkor etessünk jól mig ál­latunk le nem romlott; mert ha jó erőbe való ál­lattal megyünk a télnek, a tél folyamán gyengébb takarmányon sem romlik az le mig ha lekötéskor, tél előtt, spórolásból lerontottuk az állatot, nehezen hozhatjuk karba s tavaszra dülöngözve fog jószá­gunk a mezőre menni. Egy szóval: olcsóbb, ha lekötéskor karba hoz­zuk a jószágot, mintha a lerontott állatot egész té­len javítjuk. Serfözö Géza. A szőlő eltartása. A frissen szedett, teljesen ép és száraz szőlő­fürtöket egy agyagedénybe teszszük, melynek aljára előbb ujjnyi vastagságban korpát tettünk. A szőlő­rétegre újból korpát hintüuk s erre ismét egy sor szőlőt rakunk. Vigyáznunk kell azonban, hogy a leg­felsőbb réteget korpa képezze. Erre egy lap papirost teszünk és a fazék nyílását elzárjuk szurokréteggel. Az edényt hűvös helyen kell tartanunk. Jó az asszony a háznál. Egy dunántúli faluban az aratás előtt járt va­lami Pestről elszabadult népboldogitó, rá vette a munkásokat, hogy sztrájkoljanak, mert az jó lesz. Ezzel beszedett néhány forintocskát s otthagyta őket. A munkások sokat tanakodtak s végre ás mikor elkezdődött volna az aratás, kimentek az uradalomba mellé álltak a búzatáblának, letették a kaszát és azt mondták, hogy már most ők mindaddig nem dol­goznak amig a béröket meg nem javítják. Az uraság azt mondta, ha nem tetszik: elmehetnek. Nagyot néztek erre az atyafiak, mert azt hitték, hogy még az uraság fog majd nekik könyörögni; de már csupa szégyenből se akartak maradni, hát felvették a ka­szát s hazafelé indultak. Hanem hát baj esett a kréta körül. Amint az asszonyok neszét vették az esetnek, összeszedelőzködtek. Ki seprőt, ki piszkafát fogott és igy fogadták a hazafelé ballagó férjeket, aztán szépen visszazavarták az embereket a munkához. A férjeknek egy kicsit zokon esett, hogy az asszonyok úgy rájuk estek, aztán restelkedtek is egy kicsit; de amikor látták, hogy a szomszéd falu­beli sztrájkoló munkások egy része aratási kereset nélkül maradva, éhhoppon van, ők pedig az asszo­nyok bölcseségéből legalább tavaszig kihúzzák a kenyérnek valóval, bizony nem szégyenük elmon­dani. hogy: »jó az asszony a háznál,« mert ha az apjuknak a fejét egy-egy bolond elcsavarja, hát az anyjuk szépen helyre csavarintja. Időjárási tapasztalatok. Ha a napnak vagy a holdnak udvara van : bo­rús vagy esős időt jelent és az idő annál tartósaid) leend, minél csendesebben ered meg az. A melléknapok vagy holdak rendesen tartós rossz időre mutatnak. Ha kezeid szárazait és olv simák lesznek, hogy mindent, mit megfogsz, mint kisiklik azok közül: eső fog bekövetkezni. Ha a kakasok sokat kukorikolnak, a fecskék alant repdesnek, a hidak és hollók sokat gágognak és kárognak, vagy nyáron a méhek köpüiktól nem I messze távoznak, nagy hihetőséggel esni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom