Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-27 / 35. szám
278 MAGYAR FÖLDMIYELŐ — A szegedi kiállítás arányai. A kiállításnak minden csoportja lezárván a bejelentéseket, most már a kiállítás mérveire nézve is biztos következtetéseket lehet vonni. Legnagyobb arányúnak Ígérkezik az élőállatkiállitás, a melynek keretében 260 kiállító 2940 drb. állatot fog bemutatni. Ezenkívül a baromfikiállitáson mintegy 2000 drb. baromfi, az eb- kiállitáson pedig 100 drb eb kerül bemutatásra. A földmivelési és növénytermények gyűjteményes kiállítása 1800 négyszögméter területet veend igénybe. A gépkiállítás szintén mintegy 1800 négyszögméter területet foglal el. A borászati és szó'lőszeti kiállítás eszközeinek elhelyezésére 600 négyszögmétet belte- területü fedett csarnokra van szükség. A kertészeti kiállítás zárt területe 300 négyszögméter, külső területe 3000 négyszögméter. Ezekhez csatlakoznak még az ipari, az erdészeti, a halászati s a méhészeti kiállítások. Mindent összevéve, pusztán a kiállítási tárgyak elhelyezésére mintegy 20000 négyszögméternyi területre van szükség, a mi 6—7 katasztrális holdnak felel meg. A kiállításon résztvevő önálló kiállítók száma meghaladja az ezret. — Az elhamvadt termés. A szegedi alsóvárosi szérüskcrlben, hol száz kisgazda ez évi termése volt összehordva cséplésre, tűz ütött ki és a tűzoltók gyors kivonulása daczára fél óra leforgása alatt már a szérüskert harmadrésze, körülbelül négy öt holdnyi területen égett az ott osztagokba összehordott búza, több száz kazal szalma és polvva. Szerencse még, hogy a nagy szélvihar el- csöndesedett, mert akkor menthetetlenül elpusztult volna a szériiskertben felhalmazott száznegyvenezer forint értékű búza. Így is barin in ez ez er forintnyi búza veszett a tűzbe, ezenkívül sok szalma, polvva és száz kisgazda közös tulajdonát képező-6000 forintos cséplőgép. A kár részben térül csak meg a biztosítás révén. Sok kisgazdának egész évi termése odaveszett. Megható jelenetek játszódlak le a lángtenger körül. Ősz emberek, napbarnított, erős férfiak zokogva nézték, mint hamvad fáradságos munkájuk gyümölcse. A tűzoltóság egész nap őrködött a megmentett vagyonra. A tűz gondatlanságból keletkezett, vagy valamelyik vonat eltévedt szikrája volt a gyújtogató. — Drága vacsora. Egy zombori földműves a heti vásáron eladta uj búzáját 350 írtért. Családja előtt titkolta a dolgot, s hogy felesége és gyermekei ne is sejtsék, hogy pénze van, a 350 Irtot a keinen- ezébe dugta. Felesége estefelé a vacsorához látott, s gondatlanul rakott tüzet a kemenezében. A vacsorához hazajött a gazda és jóízűen fogyasztotta el; lefekvés előtt azonban észrevétlenül a kemenezéhez lopódzott, hogy a pénzt onnan kivegye. Majd hanyatt esett ijedtében, mikor a ropogós bankók helyett parazsat és hamut talált . . . Feleségének csak harmadnapra merte elmondani, hogy mint járt; de megfogadta, hogv semmit el nem titkol többé családja elől! " — Tűsek országazerte Az ország minden részéből jelentenek tüzeseteket. A lángok martaléka rendszerint az idei termés, de sok helyen lakóházak is kigyuladnak és emberélet is esik áldozatul a pusztító elemnek Szentesen Kertész Mór tanyáján támadt tűz, a mely nagymennyiségű buza- asztagot pusztított el. Ugyancsak tűz ütött ki Pápai József asztagjai között is és az is leégett. A kár közel 5000 írt. Vérté s-S o in Ivón olyan tűz dühöngött a minap, hogy négy gazdának minden termése odaveszett. A tűznek emberélet is lett az áldozata. Tatán Eszterházy Ferenez Móricz gróf pusztáján sok szalmakazal bamvadt el. A tűzoltóság bár azonnal kivonult, semmit sem tudott megmenteni a kazalokból. S z tr aj n y á n b a n két ház égett le. A veszedelem óriási lett volna, ha az ott időző czirkusz tagjai dobbal és trombitával fel nem lármázzák a várost, hogy a lakosság a tüzet elfojtsa. Igv aztán a tűz nem terjedt tovább. — Megszökött gőzgép. Mulatságos eset történt egyik mosonmegyei faluban. Több falubeli gazda összeállt, vettek egy gőzgépet a csépléshez. Hogy azonban lefőzzék a környék cséplőgépeit, cselekedtek nagyot, vettek olyan fránya gőzmasinát, a melyik elé sem ló sem ökör nem kell, ha tovább akarják mozdítani, hanem csak egy csapot kell elfordítani s a masina magától elindul. Megérkezett a csuda-gép, beállították az asztagok közé, hogy elkezdjék vele a munkát. A fűtő büszkén élesztette a tüzet a gép gyomrában. Izgatottan várták, mikor lesz elegendő gőz, bogy a cséplést megkezdjék. Végre ez az idő is bekövetkezett. A gépész félrecsavarja a sip csapját s vígan fütytyöget a munkásoknak. A másik perezben megindul a masina. Meg ám. de nem a lenditőkerék mozog, hanem az alsó négy kerék és a fránya masina kezd szaladni a gépész és a néző publikum nagy rémületére. Végre is felocsúdnak a meglepetésből s hajrá! utána a masinának. Meg kell fogni. Diktum-faktum úgy is lelt. Jobbról-balról belecsinpaszkodnak az ördöngös históriába s kérik, könyörögnek, ne hagyja el őket, hiszen jó dolga lesz itt. A masina azonban nem hallgat a kérő szóra, tovább ballag, mint a durczás gyermek. A gépész forgatja, igazgatja a csapokat, nem használ. Végre is kijelenti, hogy ő nem bir ezzel a fura jószággal, hozzanak még egy gépészt. Hoztak is hamarosan a szomszédból, a ki aztán valahogy megállította a szökevényt nagy örömére a tulajdonosoknak, a kik elhatározták, hogy többet nem eresztenek a határukba ilyen futó masinát. — Nagybo’.dogass/.ony-napi cséplés. Duna- patajon e napon csépeltetett Bállá Árpád. A magyarok nagyasszonyának ünnepén végeztetett szolgai munkát szörnyű szerencsétlenség tette ott emlékezetessé. A munkások egyike déli 1 óra tájban — valószínűleg a kimerüléstől megtántorodva a cséplő, gép dobjába bukott. A gép egy perez alatt tőből levágta a szerencsétlen fiatal embernek egyik lábát, melynek roncsait aztán darabokban szedték ki a megállított gép részei közül. Az ünnepnapi munka szegény áldozata kimondhatatlan kínok közt élt még néhány órát. — Összedőlt czirkusz. Miskolczon nagy szerencsétlenség történt. A czirkusz istálló tetején egész sereg bámulta a komédiát, mikor egyszerre csak óriási recsegés-ropogás közt összedőlt az istálló. A romhalmazból éles segélykiáltások hangzottak. Ötven gyermek és suhancz szorult a romok közé. Sokan megsebesültek, kik közül nem egynek halálát várják. — A hintázás halottja. Debreczenben drágán adta meg árát vásári szórakozásának Tömöri Gábor 39. gyalogezredbeli baka. A vásártéren beleült egy hajó-hintába s fölállva, teljes erejéből hin- tázta. Egyszer csak, mikor legmagassabbra jutott a hinta, a katona elvesztette egyensúlyát és messze kirepült a tolongó tömeg közé. Fejét bezúzta s véresen szállították a katona-kórházba, a hol belehalt sebeibe. — A kisértet Mező-Kövesd lakosságát már régóta izgalomban tartja a község kísérlete, a ki éj- félenkint feljár a toronyba és félelmetes módon viselkedik. Félreveri a harangokat, majd pedig olyan dörömbölést visz véghez, hogy a község lakosságát majd kitöri a nyavalya. A napokban aztán Blaskó András tűzoltó elhatározta, hogy ha menten ott vesz is. torkon ragadja a kísérletet a toronyban. Éjjel szép csendesen felmászott a toronyba és nyugodtan várta a kísérletet. Egyszerre csak közelgett lassú, | kimért léptekkel. Blaskó, a mikor a kisértet már mellette állott, megnyomta a vészjelzőt és egy pillanat alatt ott volt a tűzoltóság a toronyban. A kisértet ott állott mozdulatlanul a torony sarkában, a kiről kiderült, hogy Lévay Pál harangozó legény. A kísérletet feljelentették a hatóságnál.
