Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-20 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 269 Az utolsó szó. Az igazság érdekében még azt is közölnöm kell veletek, atyámfiai, hogy a stájer szomszédok sem tudnak ám megbirkózni minden jégviharral. Ők maguk bevallják azt és úgy mondják, hogy a küzdelem egyszer-másszor talán azért marad sikertelen, mert nagyon magasan járnak a jégfellegek, tehát a taraczklövések ott fent már nem okozhatnak zavart és nyugtalanságot bennök. Elhiszszük, mert ó'k mondják. De meg az ember mindig is gyenge marad a nagy természet hatalmas eró'ivel szemben. Hanem azért csak mégis lövöldöznek a stájer atyafiak. Mert hiszen nem lehet tudni mindig, hogy éppen milyen kedves vendég készülődik hozzánk és mily magasságról ereszkedik le őkelme? Az a jégvihar talán még kártékonyabb lehetne és talán még nagyobb területeket pusztítana el, ha éppenséggel nem lövöldöznének rá az emberek! __ Az t mindenképen látjuk, atyámfiai, hogy a mi gyarló emberi kísérleteinkhez ott fent az egek Urának is van még egy utolsó szava. Már csak ide irom. mert jól mondja a szent Biblia: »Ha az Úristen nem építi a házat, hiába munkálkodnak, kik azt építik. És ha Isten nem őrzi a várost, hiába vigyáz, aki azt őrzi.« (126. Zsoltár.) így» van az, atyámfiai, a mi terméseinkkel is. Ha az Isten elfordul tőlünk, — azaz, hogyha mi fordulunk el tőle, majd küld ő ránk piczinyke bogarakat, melyekkel nem birkózik meg a hatalmas, büszke, nagy ember. A hesszeni légy majd megeszi kenyerünket, a fillokszéra megiszsza borunkat, — és akaszthatunk koldustarisznyát a nyakunkba! És azt is mondja az Úristen a Szentirásban: »Ha megvetitek az én törvényeimet, nem cselekedvén azokat, amiket rendeltem, hamar meglátogatlak titeket szükséggel és hiába fogtok magot vetni. Megtöröm átalkodástok kevélységét és olyanná teszem fölöttetek az eget, mint a vas, és a földet mint az érez, hogy ne adjon esőt az ég, és be ne vegyen magot a föld.« (Móz. III. 26.) A mindenható Úristen egyik kezében bő áldásait tartja számunkra; de a másik kezével sújthat és büntethet minket. Egyszer pusztító férgekkel és penészgombákkal áraszt el, máskor szárazságot bocsát földjeinkre, majd viharaiban nehezedik ránk az ő keze. Azért, atyámfiai. mikor tikkasztó nyári hőségben ólomsötét felhőgomolyok emelkednek a ti környéketekre, fényes fehér taréjosan, —; ha majd be lesztek rendezkedve, hát csak lövöldözzétek meg őket! Elébb azonban húzzátok meg a templom kis harangját — és imádkozzatok!... P. L. A KÖZSÉGHÁZA. A bírónak mit kell lenni, ha gyanúja van, hogy a sertésvész kezel fellépni ? A biró ilyenkor mutatja meg, hogy ember-e a talpán és hogy- méltó-e a bírói páleza viselésére. Ne legyen egy pereznyi nyugta, pihenése, éjjelt- nappalt összevéve tegy'e meg a törvény parancsát, mert különben bajba keveredik, megbüntetik még be is csukhatják. A bírónak (illetve az elöljárónak) addig, mig a szolgabiró és állatorvos megérkezik, a következőket kell megtenni: 1-ször. A gyanús udvart vagy tanyát és a jobb- ról-balról való szomszédok udvarait zár alá veszi; vagyis megtiltja, hogy ezekből az udvarokból vagy tanyákról az utczára vagy legelőre egyetlen egy disznót kihajtsanak, azokból szálastakarmányt, szalmát trágyát kiszállítsanak. Hogy pedig ellenőrizhesse, vájjon betartják-e a lakosok ezen tilalmat, a zár alatt álló udvaroban levő sertéseket azonnal összeiratja és az összeírást az állatorvos urnák megérkezése után azonnal átadja. 2- szor. Ha a betegséget a legelőn csürhében vették észre, akkor megtiltja, hogy a disznók a közös legelőre járjanak; elrendeli, hogy odahaza tartassanak, mert ilyenkor előre nem tudhatván, melyik disznó lett már hefertőzve a legelőn járt valamennyi disznót gyanúsnak kell tekinteni, jobb tehát, ha a még be nem fertőzött disznókat az esetleg már ragályos disznókkal való érintkezéstől eltiltja. 3- szor. Elrendeli, hogy a község határából egyetlen egy disznót ki ne hajtsanak; azért gondoskodik arról, hogy a községi marhalevél-kezelő a disznókra passust ki ne adjon. Az esküdteknek pedig elrendeli, hogy a lakosoktól a birtokukban levő disznó-passusokat jegyzék mellett szedjék be és a községházához őrizetbe tegyék. 4- szer. Nemcsak a kihajtást, de más községbeli disznók behajtását sem engedi meg; ha pedig esetleg mégis behajtottak volna disznót a faluba, addig is, mig. a szolgabiró ur intézkedik, a behajtott disznókat letartóztatja és a tulajdonos költségén zár alá helyezi. 5- ször, Gondoskodik arról, hogy a lezárt udvarba vagy tanyára uj sertéseket be ne állítsanak. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Mit kell tudnunk a házassági anyakönyvről ? Mit kíván-a törvény a házasság kötés előtt? A házasulandók kihirdetését. Meg kell jelennie a házasulandók egyikének vagy másikának (vagy törvényes képviselőiknek, apa, anya. gyám) az anya- könyvezetőnél — és be kell jelenteni a kihirdetést. Hol teljesitik a kihirdetést? Abban a községben, hol a házasulandók laknak. Ha különböző helyeken laknak: mind a két helyen lesznek kihirdetve. Ha a házasulandó felek közül egyik pl. nem lakik ott három hó óta, a hol nősülni akar: ott is kihirdetendő, a hol azelőtt lakott. Hol lehet megkötni a házasságot? Ha a házasulandók nem egy községből valók, szabadon választanak, hogy a menyasszony vagy a vőlegény lakhelyén kössék meg a házasságot. Miféle p a ss uso ka t (írásokat bizonyítványokat) kell a hirdetéshez, illetőleg a házassághoz megszerezni? 1. a születési bizonyítványukat; 2. ha kis korúak, szüleik beleegyezését. 3. a már egyszer nősülteknek pl. elhalt feleségük halotti bizonylatát (és megfordítva.) 4. védköteleseknél a kivételes nősülési engedélyt. A kihirdetés utnn rögtön meglehet kötni a házasságot? Csak a kihirdetés utolsó napjára következő három na]) letelte után szabad megkötni. Ki adhat felmentést a kihirdetés alól? A vármegyékben az alispán, városokban a polgármester. Mit kell még tudni ? Húsz éven aluli kiskorúak házasságához, ha a törvényes képviselője nem a j o g o s u 11 s z ü 1 ő, szükséges még a szülő beleegyezése is. Ha pedig a szülők már -nincsenek életben: a gyámhatóság jóváhagyása. E gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges, ha a törvényes képviselő a kiskorúnak nagyatyja. Ha a törvényes képviselő (gyám) vagy a szülő a házasságkötéshez a beleegyezést nem .adja meg : a gyámhatósághoz (árvaszékhez) kell fordulni. Indokolt esetben megadják az engedélyt. Mit teljesítettünk eddig?
