Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-16 / 29. szám
231) MAGYAR FÖLDMIYELŐ MAGYAR GAZDA. Ne szedjük le a répa levelét! Daczára a sokszori intésnek és figyelmeztetésnek, még mindig sok gazdának meg van az a rossz szokása, hogy lelevelezi a répát, mielőtt az még megérett volna. Pedig ezzel a kevés takarmánynyal nemcsak hogy nem segít magának sokat, de sőt azt, a mit e réven nyert, kétszeresen elveszti a vámon, mert jóval kevesebb répája lesz, mint a mennyi takarmányt a levélből kapott. Ezt a dolgot nagyon könnyen meg is lehet magyarázni. A levelek ugyanis a növénynek azon részei, a melyekkel a levegőből szedett magának táplálékot, még pedig épen azt a szénsavat, a melytől testét feleleveníti. A ki hát a répának idő élőt leszedi a levelét épen olyan dolgot cselekszik vele mint tenne az, a ki valamely állatnak a gyomrát vágná ki, mert igaz ugyan, hogy a répa nem pusztul el a lelevelezéstől, mint elpusztulna az állat gyomor nélkül, csakhogy a répa is senyved, nem fejlődik, hanem elmarad, még pedig annál inkább elmarad, minél több levelet szedtek le róla és minél korábban fogtak hozzá a lelevelezéshez. Nem ritkaság látni, hogy sokan már augusztus elején szedik a répalevelet, tehát olyankor, mikor a répa még teljes két hónapot nőhetne és gyarapodhatnék; azután csodálkoznak és szidják a répát meg a földet, hogy a répa kicsiny maradt és kevés a termés. Azt se felejtsük, hogy a répalevélnek körülbelül 9/10 része nem egyéb mint viz és csak x/10 része tulajdonképen tápláló; ennélfogva mint takarmány nem ér sokat, magánál a répánál mindenesetre kevesebbet. Az sem helytálló kifogás, hogy le kellett levelezni a répát, mert nem volt takarmány. Nagyon száraz időben vagy rossz termésű esztendőben meg- eshetik ugyan, hogy megszorul a gazda takarmányban és ilyenkor természetesen onnét viszi azt, a hon- nét veheti, de rendes esztendőhen nem volna szabad az ilyennek megtörténni, mert hiszen avval a kevés répalevéllel ugv se sokat segítünk magunkon, ellenben nagyon kevesbítjük a télire szánt takarmányt. a répát. Hiszen ha a répalevél olyan jó takarmány volna, a nagyobb gazdaságokban, a hol nagy területeken termesztik a répát, ugyancsak leleveleznék, azt pedig seholsem teszik, mert tudják, hogy csak maguknak ártanának vele. Tudják ezt, mert megtették a próbát nemegyszer; s a ki a betűnek nem hisz, megpróbálhatja maga is, ha teszem azt a répaföldön kijelöl három egyforma darabot, a melyeken egyenlően áll a répa s az egyiket korábban, a másikat későbben lelevelezi és a kiszedéskor lemázsálja külön mind a három résznek a termését Előre is megjósolhatjuk, hogy ott lesz legtöbb és legszebb répája, a hol épen megfagyta a levelet, ellenben ott, a hol leszedte, annál kevesebb és annál satnyább lesz a répa, minél korábban és minél több levelet szedtek le. Ha azután nem resteli a fáradságot, arra is rájöhet, lie lemá- • zsálja a leszedett levelet, hogy mennyi takarmányt nyer igy és azt a kevés és gyenge takarmányt milyen drágán kellett megfizetni azon a helyen, hol kevesebb volt a répa. Magunk is tudunk egy ilyen próbáról, a mikor egyik helyen augusztus vége felé levelezték meg a répát s azután az egészet október közepén szedték ki és azt tapasztalták, hogy mig olt a hol nem bántották a répát, az katasztrális holdján 250 mázsát adott, holott a levelezett répa csak 225 mázsát tehát 1/10 résszel kevesebbet, daczára annak, hogy a leveleket elég későn szedték le és hogy különben a répa egyforma földben, egyforma magból volt vetve és az egyik része csak ugyanazt a munkát kapta mint a másik. De nemcsak avval ártunk magunknak, hogy a levelek leszedése után kevesebb lesz a termés, de az olyan répa, a melynek a levelét leszedték, a rendesnél vizenyősebb lesz, kevesebb benne a táplálóanyag, tehát kevesebbet is ér. Igyekezzünk tehát bármi más módon segíteni magunkon, de ne bántsuk az úgy sem sokat érő répalevelet, annál is is inkább, mert azt őszszel nagyobbrészt úgyis megkapjuk, mivel, ha egyszer a répa érni kezd, a kiszedés előtt azután kár nélkül leszedhetjük a levelét. 11. J. Hol vannnak a legapróbb ökrök ? Ázsia déli része mellet áll Ceylon-szigete s itt vannak a világon a legapróbb ökrök, mert ezek nem nagyobbak 70 czentiméternél, (tehát egy méternél is jóval alacsonyabbak), de azért kitünően lehet őket használni minden gazdasági munkára, mert erősek s tanulékonyak. A szép magyar ökröknek a szarva is hosszabb, mint a ceyloni ökör a marjáig. (Milyen lehet ott a kisbéres?) Időjárási tapasztalatok. Ha a nappal átellenben világos fény látszik, mintha szivárványfolt volna* akkor nemsokára szélvész lesz. Felhők, mik egyformán tűnnek elő, mintha hegyek vagy hóhalmok volnának, tiszta időt jelentenek a feketék vagy ólomszinüek, kivált ha alant állanak és lángveresek, szelet. A fekete vagy fehér és világos szürke vészfel- legek nem oly veszélyesek, mint a veresek és barnák, noha az elsőknél a menydörgés erősebb szokott lenni. Ha a csillagok sötéten ragyognak, és a kisebbek nem is láthatók, noha az égen nem is látszik felhő, komor idő lesz. HAZÁNK ÜGYE. — Az országgyűlés nyélbe ütötte a kiegyezést, mely négy éven át súlyos átok gyanánt nehezedett hazánkra s kimondhatatlan károkat okozott az országnak. Megelégedéssel tekintünk a kormányra és országgyűlésre, mely Isten segítségével négy hónap alatt többet végzett, mint elődei hosszú éveken át. Most az országgyűlés tető alá hozta a kiegyezés kérdését s remélhetőleg a főrendiház is el fogja fogadni s igy az országgyűlésnek csupán egy ülése van hátra, melyen bejelentik majd, hogy a főrendiház elfogadta a kiegyezési javaslatokat, felolvassák a királyi kéziratot, mely az országgyűlést október elejéig elnapolja. Ki hitte volna ez előtt egy fél évvel, hogy a honatyák ily rövid idő alatt szerencsésen dűlőre viszik a kiegyezés kérdését? Bizony senki sem! S hogy ez igy történt abban a legfőbb érdem derék főminiszterünkké, ki államférfim bölcsességével alig pár hét alatt rendbe hozott mindent. Nagy munkát végeztek a honatyák s most nyugodtan mennek haza, mert munka után édes a pihenés. Most midőn a törvényhozók szétoszlanak, őszintén kívánjuk, hogy boldogan töltsék el a nyári szünidőt, hogy erőt gyűjtve, a jövőben annál buzgóbban folytathassák munkálkodásukat. — Petőfi az országgyűlésen. Megható jelenet játszódott le a képviselőházban. Rátkay László indítványára elhatározták a honatyák, hogy részt vesznek azon a nagy ünnepen, melyet Petőfi emlékének szentelt a nemzet. — Elhunyt képviselők. R a d ó Kálmán a vasmegyei felső-eőri kerület képviselője Karlsbadban szélütés következtében hirtelen elhunyt. A másik képviselő Zsámbokráthy József, a ki a nyitra- megyei zsámbokréti választókerületet képviselte az országgyűlésen.
