Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-21 / 21. szám
Megjelenik minden vasárnap. ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. Szatmár. 1899. május 21. Előfizetési árak: Egész évre.....................2 frt — kr. Fél évre ..........................1 » — » Ne gyed évre . . . . — » 50 » II. évfolyam. Piros pünkösd napján. A föld lakói reménységtől megtelt kebellel üdvözlik piros pünkösd napját! Szép tavasz után gyümölcshozó nyarat vár mindenki . . . Hej, mert a sok csapás után egy jó aratás ráférne szegény hazánkra, melynek gazdasági élete olyan hosszú időn keresztül mély álomba szendergett. De nagyon is a földhöz tapadnánk atyámfiai, ha piros pünkösd napja éppen csak azt a gondolatot ébresztené bennünk, hogy hát bizony felférne egy jó aratás. A harang szava, a orgona bugása, a feldíszített szentegyház .... mondják, hirdetik nekünk, hogy ünnep van, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A Megváltó születése örömet hozott az emberiségnek. A feltámadás a szeretet győzelmét hirdeti. A Szentlék élj ö vete 1 e reményt és bizalmat önt a mi szivünkbe, hogy a hit világosságánál felfogjuk élet czélunkat, megmaradván jó kereszténynek életünk utolsó lehelletéig. Mert atyámfiai, ügy tudjátok meg meg, hogy a jó keresztény egyszersmint legjobb hazafi is. A ki vallását csakúgy ni, könnyedén elveti, az hasonló könnyelműséggel fogja tekinteni hazáját és annak törvényeit is. Azért boruljunk le a szeutngyházakban és kérjük a vigasztaló és erősítő Szentleiket, hogy a magyar nép szivében gyökerez- tesse meg kiirthatlanul a hitet, a vallásosságot. Mert e nélkül hiába lesz jó aratásunk, hiába fognak magtáraink megtelni! A jólétet minden nemzet csak akkor élvezheti igazán és a nép csak akkor léphet a boldogulás útjára, ha közöttünk virágzik a becsületesség, az igazi felebaráti szeo o tét; ezeknek pedig egyedüli biztos fundamentuma: a vallásosság. Ez boldogította apáinkat is. Ez táplálta bennünk az igaz reményt, hogy a jó Isten . soha se hagyja el az embert, a ki a jó Istent sem hagyta el. E Ilit, gondolat élt a családi tűzhelyeken, ez kisérte őket az élet nehéz, göröngyös utain — a koporsónak zártáig. Jöjj el tehát mi hozzánk, e század alkonyán élő nemzedékhez is, erősíts meg minket apáink hitében. Oh jöjj el, Szenlélek Ur Isten! SZÖVETKEZZÜNK! A hivatalos iratok. A pesti ur igy szép szerivel nyélbe ütvén Kenderesen a hitelszövetkezet ügyét, hogy a miniszternek is elég legyen téve, meg a törvény is be legyen tartva, a magával hozott paksamétáhól bizonyos számú nyomtatott iratokat vett elő aláírás végett. Először a közgyűlés jegyzőkönyvét csinálta meg három példányban és hogy annak valódisága iránt kételkedés ne essék, azokat úgy ő maga, mint Erdős elnök s a közgyűlés jegyzője és a két hite- sitő aláírták. Még pedig annak okáért kell ajegyző- könyvből három példány, mert egyet követel a törvényszék, a másikat tisztességből és kötelességből el kell küldeni az anyaszövetkezetnek és a harmadik meg szükséges otthon Kenderesen, mert az emberek feje nem lévén káptalan, egyik-másik dolog elpárolog onnan, de meg hadd lássák a későbbi unokák is, kik hozták létre a hitelszövetkezetet, a miért örök hálával tartoznak nekik. Sorra került elkészítés végett az alapszabály négy példánya és a mennyiben az már nyomtatva volt. azokba csak Kenderes hitelszövetkezetét érdeklő pótlásokat szúrták bele. A végére pedig e szavakkal adták meg a formáját hitelesítésnek: »a közgyűlés a jelen alapszabályokat egész terjedelműkben a szövegbe irt pótlásokkal együtt elfogadja és megállapítja«. Ezt aláírásukkal az alapszabály mind a három példányán úgy a közgyűlési elnök mint a közgyűlési jegyző és a két hiteFELELŐS SZEilKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR.
