Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-14 / 20. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 157 MAGYAR GAZDA. A marhák itatása. A jószágot annak rendje és módja szerint itatni kell! Ezt minden józan értelmű ember tudja, — fogod mondani mosolyogva — atyámfia. Es ládd-e, azért a földmives népünk mégis igen kevés gondot fordít arra, hogy a jószág »annak rendje és módja szerint« kapja az ivó-vizet. Számokkal vagyon kimutatva, hogy a helytelen és mondjuk oktalan itatás mennyi kárt tett már a jószágban. Hej pedig azaz egy pár ökör, ló, vagy egyetlen tehén képezi sok szegény gazdának egyedüli vagyonát. Bizony jó lesz tehát egy kissé megbeszélni a szerivel módjával való itatást A j ó viz nem csak az ember, de az állat életének fentartására is okvetlenül szükséges, Milyen tehát a jó viz! Hűvös, friss, tiszta, világos, iz és szag nélküli. A hideg viz az állatra nézve, veszélyesé válik, főleg akkor, ha a jószág üres gyomorral vagy fel- h évült testtel iszik. És mentői hidegebb a viz annál veszedelmesebb. Legközelebbi következménye: gyöngéd vagy erősebb borzongás,fkedvtelenség, bá- gyadtság. Lehet, hogy ezek minden végzetes baj nélkül elmúlnak, de leggyakrabban vérhas, tüdőgyula- dás, köhögések következnek. Különösen figyelni kell a jószág itatására, mikor az a legelőre jár. A legtöbb veszedelemnek vannak kitéve a munkás lovak. Sok gazda lisztet vagy darát tölt a vízbe és felkeverve|itat, avagy a viz felszínére szénát tesz. Ez által az állat a vizet csak lassan szívhatja, valamint az egyszersmind szájában megmelegszik. Tanácsos az állatot rövid szünetek ben eleinte csak kortyonkint itatni. Adjunk az állatnak itatás előtt mindig száraz takarmányt. Sohase itassd a marhát, mikor az fel van hevülve. Itatás után a jószág mozgásba hozandó. (Ez utóbbi két eljárás mindig alkalmazandó, valahányszor a marha hideg vizet iszik.) A hosszabb időn keresztül állott vizet a marha nem szereti. 11a terhes munkát végzett a ló, hadd addig itatás nélkül inig az istállóban tökéletesen megszárad. Mikor fel van hevülve, nagyon sok vizet ne itassatok vele. A mező A búza országszerte nagyobbára kielégítően helyenkint igen szépen áll. Néhol tulkövér s itt-ott sarlózzák is. A tavaszi búza meglehetősen jól áll. A rozs — kétszeres már kalászba hajt, sőt néhol már kalászban áll. Átlagban jóval gyöngébb a búzánál, sőt vannak vármegyék, hol tulritka, foltos. Az őszi árpa meglehetősen jól nő, de a kedvezőtlen időjárást ez is megérezte. A tavasziak állása kielégítő. A zab. főkép az Alföldön szépen kelt. de fejlődésében elmaradt. Néhol a fagy is leperzselte. A repczében a márcziusi fagy és az újabban fellépett rovarok sok kárt tettek. Sok helyen ki kellett szántani. Az áprilisi hideg idő is ártott a virágzásban levő repezének. A kilátás rossz. A kukori ez a. A korábban vetett kukoricza kikelt ugyan, de nem fejlődhetett. Jó esőre és enyhe időre nagy szükség volna. A kerti vetemé ny ekn ek a dér és fagy nem kedvezett. A szőlők általában jól teleltek. A mesterséges takarmányok (lóhere, lu- czerna) jól fejlődtek, a réti fű a téli nedvesség hiánya miatt az ország nagy részében gyönge. A korai gyümölcsfélékben a hideg, derek, fagyok, jegek sok kárt tettek. A cserebogarak tömegesen lépnek fel. Gazdák a jégbiztositási kartell ellen. Széchényi Imre elnöklete alatt (50 tekintélyes földbirtokos a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének helyiségében gyűlést tartott, mely egyhangúlag kimondotta, hogy a jégbiztosítás kérdését szövetkezeti alapon kell megoldani. Semmi áldozattól sem fognak visszariadni, hogy a gazdákat kiszabadítsák az önző biztositó társaságok önkényétől. Hát igy kell ennek történni. Ha egyes társulatoknak sikerült óriási vagyont szerezni a biztositó társaságok alakításával : úgy legyen a magyar gazdáknak magukhoz való eszük a közjót előmozdítani a szövetkezés által. Az állatorvos tanácsai. — Instálom aláson, az egyik lovam kólikába esett .... — Mit gondol kend, mitől kaphatta. — Azt hiszem, hogy sok nyers burgonyát kapott. — Hát bizony helytelenül cselekedtek. A sok nyers burgonyától a ló gyakran kólikába esik. Tehát egyszerre csak keveset kell adni nyersen és mindig más takarmánynyal. Vagy ha a tüzrevalóban elég bőven vannak, párolják meg kendtek előbb a burgonyát. Ha a tehén nem tudja elvetni a poklát! . . . . Megtörténik, hogy a tehén az ellés után nem tudja elvetni a poklát. Két, három napig lehet várni, hanem azután czélszeri'i a pokla végére egy l/4—1j2 kiló nehéz súlyt akasztani. Ha azonban a jószág ijedős akkor a súly helyett egy langyos meleg vízzel megtöltött hólyagot akaszunk a pokla végére mert igy ezt nem fogja tudni megkülömböztetni a poklától és ez a poklát lassan kihúzza. Seh. F. Időjárási tapasztalatok. Ha tavaszszal már volt égiháboru ezentúl rendszerint nem lesz többé dér és éjjeli fagvás. Ha tavaszszal sok a köd, nyáron sok lesz az eső, ha pedig őszszel jár sok köd, télen át sok hó fog esni. Ha tavaszszal árvizek vannak és a föld árja felfakadoz, a jövő nyáron rendkívül nagy forróság és sok féreg lesz. Ha őszszel és télen sok az erős szél, a következő évben sok lesz a gyümölcs. Ha télen át sok hó esik, márczius száraz, április nedves, május hűvös és júniusban meleg eső jár, akkor azon évben bő lesz a termés. A milyen idő van fertályváltozáskor vagy újság és és holdtölte után harmadnappal, az rendesen a jövő fertályig meg szokott maradni. Ha délkeleti szél fű, de a felhők nyugaton kelnek, a szél sokáig fog tartani és esővel végződik. Az a szélvész, mely éjjel keletkezik, nem tart oly sokáig, mint a nappali. Ha meleg levegő mellett kél a szél, nemsokára esőt hoz. Ha reggel a nap tisztán és minden különös szin nélkül kel és csakhamar felkelte után eloszlatja a fellegeket, vagy átellenben nyugaton semmi felhő nem mutatkozik, az nap az idő tiszta marad. Ha az idő délelőtt tiszta, de délután zápor esik, vagy északról fekete felhők keletkeznek, az éget elborítják, de ismét elszélednek, mielőtt a nap leáldozik, másnap északi szél fog fűni. Ha a nap este tisztán és minden különös szin nélkül áldozik le: másnap rendesen jó idő lesz, kivált ha az esti szürkület is szép hozzá. Ha az esti hajnal rézveres: rossz idő következik. Különben az esti hajnal annak az előjele, hogy másnap jó idő lesz, valamint a reggeli hajnal annak, hogy szél vágj' eső fog beállani.
