Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-26 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 101 KA&YAB GAZDA, " 1 **»**±**3^* ■^=g=gaBgass£s==g===ss^^ A kalászos növényeket pusztító főbb rovarok: A hesszeni légy. Annak álczáját és legyél a gazda bajosan ismerheti fel l)iztosan, de annál biztosabban a keskeny lenmagalaku és fényes sötétbarna szinti álbábját, vagy bábtokját. Ez télen és kora tavaszszal és aztán május, junius sőt július hónapokban a búza gyökere felett, vagy az első bütyök tájékán található; egy-egy helyen néha csak egy* olykor kettő, de nem ritkán 5 - 7 bábburok is van. Ezek a bábtokok a szár hüvelye között és pedig csak egyenkint vagy egymás mellé szóróvá 2—3, vagv sorban egymás fölé helyezve találhatók. E báb 4—5 miliméter hosszú; két vége hegyes, közepe legvastagabb; legtöbször lapos már úgy, mint azt a takaró levélhüvely lenyomja és hosszában egy-két ráncz van. A szárnak az a része a hol a bálitok van, nincs megrágva, mert a hesszeni légy álezája nem rág, csak szi; de ha több báb van egy helyen, akkor ott a szár nagyon csenevész, gyenge és ha megszárad köpnven törik. Innen van, hogy a hesszeui legyes vetés aratás táján olyan képet mutat, mintha azt a jég érte volna, vagy marha csorda gázolta volna végig, mert a csenevész gabonszálakat a szél rendre ledöntögeti. A hol csak egy báb van, ott a száron csak a bábnak megfelelő bemélyedés látható. A frit légy. E légy bábja kisebb a hesszeni légynél, csak 2-3 milim. hosszú sárgásbarna, nem annyira fényes, mint az, vége sem olyan lapos, mint a hesszeni légyé; egyik helyén két kiálló kis fog van; felületén finom és sörü harántos rovátkák vannak. Ez is tömegesen előfordulhat az egyes töveknél. de leginkáb csak közvetlenül a gyökér felett van. A csikós Iáim búza légy. Ez habár az őszieket is pusztítja, legjelentékenyebb károkat mégis csak a tavaszi búzákban okoz, A 6-7 mm. hosszú és fehér szinti álezája csak egyenkint fordul elő és pedig a szár legfelsőbb részén, tehát a kalász alatt. Ide hatol be még akkor, mikor a kalászt a burok takarja és e burok alatt hatol lefelé; de ritkán megy a legfelsőbb bütykön túl. Nyomait itt egy hosszú rágott, de csekély csatorna jelöli; a szár ez a része, mely igen megdagad és feltűnő rövid, nincs átrágva, csak meg van rágva. A bábja (junius végéig található) 6 mm. hosszú, világossárga egyforma hengeres. A szalmadarás. Alczái szintén fehérek 9—10 mm, hosszú, szintén egyenként él és pedig a szár belsejében és a szár hosszúságának középső tájékán, a hol szüntelenül rágva ép annyira lefelé halad, hogy aratás táján már közvetlenül a gyökér fölé ér, hol letelepszik ; kis gubót készít és bébábozódva kihúzza a telet, hogy tavaszszal kikeljen belőle a darázs. E darázs hernyóját különösen az jellemzi, hogy kivéve a szárból, földön vagy az ember tenyerén S alakúvá görbül. (Köztelek Zs. N. után.) Antonius. Világosságot! Nagyon sok kisgazdánál nincsen ablak sem a tehénólban, sem pedig a lóistállóban. Pedig azok a szegény jószágok nem követtek el semmiféle főbenjáró bűnt, hogv őket egv ilyen sötét ár is tomb a« zárjuk. Ezek után még csodálkozik a gazda, ha megvakul a lova, tehene ?! Pedig ez nagyon egyszerű! Ha az állat hosszabb ideig van a sötétségben, nagyon érzékeny lesz a világosság iránt és ha nagyon verő fényes napon hozzuk ki onnan rögtön meg is vakulhat. Aki ennek elejét akarja venni tegyen az istállóra ablakot, de úgy hogy a világosság az állatokat ne szembe, hanem oldalról vagy hátulról érje. Háztartás — A zsákokat tartóssá tenni. A gabonás, vagy bármi egyéb zsákok tartósságát nagy mértékben növelhetjük következőképen: jó sok tölgyfakérget főzzünk egy negyedóráig, vagy tovább is vízben, az igy származott kéreglevet aztán szaporítsuk fel tízszer annyi vízbe s a zsákokat aztán mintegy húsz óra hosszára áztassuk belé ebbe. Ezután pedig a zsákot mossuk ki jól tiszta vízben és szárítsuk meg. Természetes, hogy ilyen módon nemcsak zsákot, hanem bármi más hasonló szövetet is tartósaidul tehetünk. Ablaktisztítás Készítsünk krétából sűrű pépet s ezzel kenjük be az ablaktáblákat; legjobb ehhez ujságpapiros, melyet jól összegyömöszölünk; mire az utolsó táblához érünk, akkorra az első tábla már száraz lesz. A száraz krétát szintén jól összegyűrt papirossal töröljük tisztára, mitől az ablak kristály- tiszta lesz. A rámákat utoljára tisztítsuk. Ezen ablak- tisztitási módhoz nem kell sem ruha, sem viz. Hogyan tehetjük a zsindelyt hosszú időre használhatóvá ? Régi zsindely-háztetőket, — ha még elég erősek arra, hogy egy nagyobb hőmennyiség súlyának nyomását kibírják, — következő módon még hosszú időre használhatóvá tehetjük. Száraz időjárás alkalmával kijavítjuk a háztetőt és azután felülről lefelé bekenjük kösz énkátrány nyal és rögtön behintjük jó vastagon agyagporral. Mikor az első kátrányréteg megszáradt, seperjük le a laza homokot és kenjük he mégegyszer. Ida ezen műveletet még egyszer ismételjük, akkor a háztető vízhatlan lesz és a* futó tüztől is meg van kiméivé. E czélból azonban az ereszalját is be kell kenni. Ez a művelet olyan háztetőkön is elvégezhető, mely egymásra fektetett deszkákkal van befedve. Ha ezt elvégeztük, minden más javítás szükségtelen. — Egy másik eljárás a következő: Tisztítsuk meg a háztetőt a moh és szeméttől, az uj zsindelyeket szegezzük a régiekre. Felverés előtt azonban áztassuk be a -zsindelyeket mintegy két-három óráig vitriol oldatban. Ezen eljárással a háztető 25 évig is jó. minden javítás nélkül. JÓ EGÉSZSÉG. Az orrvérzésről. Sokan nem tudják, mi okozza az orrvérzést. Pedig az orrvérzés gyakrabban előfordul, nem lesz tehát felesleges dolog, ha egyet-mást elmondunk róla. Egész testünket egy vékony hártya, az úgynevezett nyák hártya fedi. Ha orrunkban ezt a nyákhártyát megsértjük, létrejön az orrvérzés. De egy másik eset is előfordulhat, ha az a nyákhártya meglazul, vagy ha vérfolyást valami akadályozza. Rendszerint valamely betegség előjele, de gyakrabban csak rövid ideig tartó baj. Különösen vigyázzanak. Kik vérszegények, mert ha gyorsan segítséget nem kaphatnak, el is vérezhetnek. Az orrvérzés lefolyása ez: a vér csak az egyik orrlyukból indul meg; előbb csepeg, majd erősebben ömlik. Az erősebb orrvérzéseknél vigyáznunk kell, hogy a torokba ne menjen sok vér. Ezt az által lehet elérni, ha nem fekszünk hanyatt. Éppen azért az éjjeli orrvérzések gyakran halált okoznak. A vérzés fejfájással és gyengeséggel jár. — Néha megölés, vagy lehajlás idézi elő a vérzést. Hogy állítsuk el az orrvérzést? Szívjunk orrunkba vizet. A beteget hűvös szobába visz- szi'ik. Nyakát minden szorítástól megszabadítjuk. Nyugodtan hagyjuk. A homlokra és tarkóra hideg vizes ruhát tegyünk. Ha az orrvérzés igen erős, akkor orvost kell hívni.
