Magyar Egyház, 2011 (90. évfolyam, 1. szám)

2011-02-01 / 1. szám

MAGYAR EGYHÁZ 15. oldal Viszont szereti az Istent - aki úgy szerette őt, hogy nem kéri számon a bűneit, hanem odadta érte váltságul az egyetlen Fiát! Az igaz, élő hit - viszont-szeretet. Azért ismerem egyre jobban Őt, az Ő akaratát - mert megismertem, megértettem, hogy mit tett ő értem, hogy megment­sen, hogy életet adjon nekem. Ha viszont ennyire szeret - akkor tudni akarom mindenben az ő akaratát. Mert nem szeretnék lázadni ellene, nem szeretnék tenni semmit ellene, nem szeretnék semmivel sem fájdalmat okozni neki - mert én is szeretem. Viszont szeretem. Ez a hit! Én nem tudok úgy, olyan önátadóan, olyan lemondóan, olyan teljesen szeretni, ahogyan Ő szeretett engem és Önmagát adta értem. De ezt akarom megtanulni Tőle, ebben akarok elmélyülni - szeretnék egyre inkább úgy szeretni, ahogyan Ő szeretett engem. Szeretném így szeretni Őt - és általa másokat! Ezért kitárom a szívemet Őelőtte, Rá figyelek, keresem szavát, akaratát. Mindenben neki szeretnék engedelmeskedni! Éppen ezért keresem a kapcsolatot azokkal, akiket szintén az Úr Jézus szeretete éltet - hogy tanuljunk egymás hite, igei látása, vezetése, élettapasztalata által. Tökéletes ellentmondás az, hogy valaki szereti Jézust - de nem jár közösségbe. Nem szeretheti Jézust, ha nem keresi, vágyódik azokkal lenni - akiknek szintén Jézusból táplálkozik az életük. Akik szintén kegyelemet nyert bűnösök. Tudjátok, minél szorosabb és mélyebb lenne köztünk a testvéri közösség - annál hatalmasabban munkálkodhatna bennünk és köztünk Krisztus! „Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást". (1 János 4:11) Mert ez mind viszont szeretet! „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket”. (Uános 4:19) Én pedig azzal szeretem az Istent - ha úgy szeretem a testvéremet (embertársamat), ahogyan Jézus szeretett engem, és önmagát adta értem! Minél inkább érzem, értem. Isten szeretetét, ahogyan, amennyire szeret engem - annál inkább jár át Jézus lénye, gondolkodása, magatartása, és teszem azt, ami az Isten akarata, élek az Isten dicsőségére! Ez az Isten új szövetségének lényege. Nem a törvény, a betű betartása - hanem a szeretet törvénye. A viszont szeretet törvénye. Mivel azonban továbbra is bűnök vagyunk - Isten nem helyezte hatályon kívül az ő törvényét, amely korlát, és ösztönzés a jóra. Nem eltörölte - hanem betöltötte azt! Mit kér akkor tőlünk az Isten? „Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon”. Csak azt, hogy hűségesen ragaszkodjunk ahhoz, akinek határtalan szeretetét megismertük! Voltak Metzger Frigyes életének titkai - de ahogyan idősödött, úgy egyre inkább elmélyült az Isten titkainak megismerésében. Ebben volt nagyon aktív egészen haláláig. Minél többet akart tudni Isten kijelentésének és a világtörténelem eseményeinek összefüggéseiről. Nem hagyta abba - ameddig jártányi ereje volt. Te Isten titkainak sáfára vagy-e már? Más szavakkal: Életet-e Isten szeretete? Avagy: Viszont szeretet-e már az Urat? Ha igen, az ige szavaival biztatlak: „a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon”. Ha nem, szeretettel hívlak: gyere Jézushoz! Tapasztald meg, amit fül nem hallott, szem látott, ember meg sem sejtett - mert azt készítette el Isten az Őt szeretőknek! Legyen áldott érte! Ámen 2011.04. 03. Böjt 4. vasárnap. Vancouver. BC, Canada Nt.Szigeti Miklós, lelkipásztor 907-ben, egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett sem- H milyen formában). A had­járatot német-római veze­téssel szervezték meg az akkori német király alábbi rendeletére: “...decretum... Ugros eliminandos esse”, azaz “elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”. Ezért 'biztosra mentek', és az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fos hadsereg indult a magyarok ellen. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú katonaságot megszervezni. 907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a 'gyengébb', kb. 40 ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport-hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit. Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osz­totta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tűmén azaz magyarul tömény régi sztyeppéi hadszervezési szokás. Az elsőt ő maga vezette, a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította. Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének mega­kadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%os veszteséget a ha­jóhad. Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált több­irányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusz­tult 40.000 ember. A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést a Dunán, kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg 'orra előtt', éjszaka, teljes csöndben!!! Az átkelés annyira jól sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fos túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni, de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony volt: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség. Tartalék, de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét, még a trónszékét is hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt (grófok, püspökök tucatjai). A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett, (Ober Enns - innen a meséink 'Óperenciás tengere') valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. (Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben.) Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a hazáért. Eltemették tisz­tességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe - a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében! A 907-es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom