Magyar Egyház, 2009 (88. évfolyam, 1-4. szám)
2009-05-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 15. oldal világon bárhol található magyar református egyháztestek ehhez a közösséghez kapcsolódhatnak. Ez az alapokmány azonban nem bejegyzett jogi közösséget hoz létre, amely bármilyen más tevékenységet is folytathat, mert ez azt eredményezné, hogy létrejön egy fölöttes egyháztest, amely rátelepszik az összes többire. Ez olyan lenne, mint a római katolikus egyházban, ahol létezik egy csúcsvezetés, amelyből leágazik a hatalom az egyháztestek felé. Esetünkben azonban nem erről van szó.- Mennyi időt vett igénybe a megvalósítás?- Mintegy öt évvel ezelőtt kezdett el dolgozni a Generális Konvent és három bizottsága: a Közös Képviselet (ezt a püspökök és főgondnokok alkotják), az Egyházalkotmányi Bizottság, amely összehasonlította az egyháztestek jogszabályait és megkereste a közös pontokat, valamint a Liturgiái Bizottság, amely az egységre törekvő liturgiái kérdések megoldását tűzte ki célul. A munkafolyamat során évente egyszer találkoztak a 64 református egyházmegye hivatalban lévő esperesei, püspökei és főgondnokai, és attól függően, hogy földrajzilag hol tartották a találkozókat, mindig az illető egyházfő elnökölt az ülésen. A Generális Konvent elhatározta, hogy létrehozza az egyházi alkotmányt, ezt azonban komoly viták előzték meg, először is a névhasználatot illetően. Az egyházjogászok egy része felhívta a figyelmünket arra, hogy alkotmánynak csak azt lehet nevezni, ami egy létező, élő, egységes testnek az alaptörvénye. Mivel esetünkben nem erről van szó, a jogászok szerint nem biztos, hogy ez helyes kifejezés-használat. Vagy létre kellett volna hoznunk egy szövetséget, meghatározott szabályzattal, vagy egy lazább formát, ami a különböző egyháztestek időnkénti találkozásából áll. Ezt azonban elutasítottuk, mert úgy láttuk, hogy az alkotmánytervezet a jövő nyomvonala. így a Kárpátmedencében élő magyar református egyházak (a négy magyarországi és a két romániai egyházkerület, valamint a szlovákiai, az ukrajnai és a szerbiai egyházak) létrehozták, megfogalmazták ezt az alkotmányt. A dokumentumot azonban a Generális Konvent nem hagyhatja jóvá, hanem minden egyháztestnek ratifikálnia kell azt, és be kell építenie az ebben szereplő alapelveket a maga - állam által is elismert - jogrendszerébe. Erre meg is történtek a szándéknyilatkozatok, majd kijelentettük, hogy május 22-én minden egyház zsinata küldje ki a maga képviselőit egy úgynevezett közös Alkotmányozó Zsinatra Debrecenbe, ahol mindenki ünnepélyesen elfogadja az alkotmányt. Ezt követően pedig elkezdődik majd a jogharmonizációs munka, amelynek folyamán mindenki úgy próbálja majd alakítani a belső jogrendjét és a működési szabályzatát, hogy valamilyen formában közeledjünk egymáshoz.- Miben hoz majd változást az alkotmány elfogadása? - A Generális Konvent továbbra is tartja az évenkénti gyűléseit, az Alkotmányozó Zsinat azonban csak indokolt esetekben ül majd össze. Ha valamit még többletként közösen elhatározunk liturgiái, oktatási, hitvallási vagy bármilyen más szempontból, akkor újra előkészítjük, összeülünk és kiegészítjük a dokumentumot. Ha már megvan a nyomvonal, akkor közeledhetnek egymáshoz az egyháztestek, amíg eljön az a pillanat, hogy az istentiszteleti rendtartásban, éneklésben, tanításban is sokkal közelebb leszünk egymáshoz. Nem mindegy ugyanis az, hogy egyik vagy másik egyház mit fogad el tanítás vagy hitvallási tételek szempontjából, bár ezzel nagyon jól állunk, mert minden egyházban az Apostoli Hitvallást, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást fogadják el alaphitvallásul. De minden olyasmi, ami ezután az egységet és az egymáshoz való közeledést jelenti, az Alkotmányozó Zsinat elé kerül.- Mi lesz tehát az alkotmány következménye? - Közelebb kerül majd egymáshoz az istentiszteleti rendtartás, tehát Sepsiszentgyörgyön is ugyanolyan formában fogják tartani az istentiszteletet, mint a Dunántúlon, Kassán, Beregszászon vagy Temesváron. Fontos hozadéka még a lelkészképzésre vonatkozó rész is. Jelenleg a Kárpát-medencében hat teológián képezik a magyar református lelkipásztorokat, ezeknek az intézményeknek a tanrendje azonban nem ugyanaz. Ezt is harmonizálni szeretnénk, és ezután a képzés végén lesz egy általános lelkészképesitői vizsga, amely feljogosítja majd a végzetteket arra, hogy a Kárpát-medence bármely egyházkerületében szolgálatot vállaljanak, ha arra az illető egyházi vezetés lehetőséget biztosít. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy különféle nemzetközi konferenciákon, szövetségekben, testületekben sokkal hatékonyabban képviseltethetjük majd magunkat. Fontos a közös nemzetközi fellépés. A jelképes Kárpát medence a Nagytemplom előtti Kossuth téren, ahová az egység jegyében szórták le „maroknyi földet" az ország minden részéből érkezett küldöttek és résztvevők- Miért éppen a Magyar Református Egyház megnevezés mellett döntöttek? - Névválasztásban két lehetőség mutatkozott: Kárpát-medencei Református Egyház vagy Magyar Református Egyház. A történeti háttér szerint Magyar Református Egyházként működött, és az, hogy bizonyos országokban más nemzetiségű részei is vannak ennek az egyháznak, egyáltalán nem jelent gondot. Az Alkotmány kimondja, hogy ahol ez a helyzet fennáll, a más nyelvű közösség saját nyelvén tartja az istentiszteletet, és az egyházi rendtartás is saját nyelvén történik. Szlovákiában például három egyházmegyét kitevő szlovák református él.- Hogyan viszonyulnak az alkotmányhoz a Kárpátmedencén kívül élő református közösségek? - A Tanácskozó Zsinatban nekik is megvolt a maguk helye, de most az Alkotmány értelmében csak valamely Kárpát-medencei egyháztesten keresztül csatlakozhatnak ehhez az egységhez, nem az eddig megszokott, közvetlen módon. Ezt a szándékukat természetesen meg kell tárgyalniuk az illető egyháztesttel, és a kétoldalú egyezmény alapján az illető egyházkerület átengedhet néhány képviselői helyet a csatlakozni kívánóknak.- Mi várható az Alkotmányozó Zsinat után? - Az új alkotmányt nem lesz olyan könnyű beépítenie minden egyháznak a maga jogrendjébe, meg kell majd küzdeni ezért. Nekünk, a Romániai Református Egyháznak szerencsénk van, mert a román állammal kötött szerzősédünk tervezete akkor készült, amikor az alkotmány munkálatait is elkezdtük, így fel tudtuk azt használni. Az egyháznak az állammal való kapcsolatát ugyanis egy statútum szabályozza, a miénk pedig nagyban hasonlít az alkotmányhoz, tehát nekünk alig-alig kell majd jogharmonizációs munkát végeznünk.
