Magyar Egyház, 2008 (87. évfolyam, 1-4. szám)

2008-10-01 / 4. szám

8. oldal MAGYAR EGYHÁZ DIASZPÓRA KONFERENCIA BUDAPESTEN A Magyarországi Református Egyház szervezésében amerikai, kanadai, ausztráliai és számos európai magyar refor­mátus egyházi közösség képviselőinek részvételével Diaszpóra Konferencia volt november 17-18-án Budapesten a Zsinat szék­házában. Az Amerikai Magyar Református Egyházat Ft. Szabó Sándor püspök és Nt.Dr.Kocsis Attila esperes képviselte a két napos tanácskozáson, melynek célja az volt, hogy a világban szétszóródott és szerte élő magyar református gyülekezetek és egyházak, illetve a kárpát-medencei református egyházak hosszú távú együttműködésének irányvonalait meghatározzák. A konfer­encia a Generális Konvent meghívására, a Magyarországi Evangé­likus Egyház részvételével valósul meg, és olyan koncepciót kívánt kidolgozni az érintettek bevonásával, amely alapja lehet ezen közösségek megmaradásának. A kárpát-medencei egyházak felelősen és egyeztetve kívántak a különböző helyzetben élő disz­­póra közösségekkel együttműködni, a helyi adottságokat figye­lembe véve és partneregyházi kapcsolataikat mozgósítva. A kon­ferencia fő kérdései a lelkészküldés mikéntje, az érintett közös­ségek önfenntartó képességének megtartása, az egyeztetett missziói koncepció és az összefogáson alapuló stratégia kidol­gozása volt. A november 17. és 18. között zajló diaszpóra konferencia résztvevői hazai gyülekezetekben szolgáltak november 16-án. A külföldről érkező magyar lelkipásztorok igehirdetéssel és köszöntéssel szolgáltak többek között a fasori, budai, Klauzál téri és hosszúpályi református, illetve a fasori evangélikus gyülekezetekben. A Diaszpóra Konferencia második napja Kovács István­nak, az Erdélyi Egyházkerület diakóniai és missziói tanácsosa Mt 10,29-31 alapján tartott áhítatával kezdődött. Jézus felkésziti tanít­ványait első missziói útjukra. Figyelmezteti őket: az emberek az értéktelen verebeknél is kevésbé fogják becsülni őket, de a mennyei Atya szeretete sokkal nagyobb irántunk. Ez a szeretet és Isten ránk bízott Igéje tesz értékesebbé minket ezeknél a kis mada­raknál. Ez persze csak akkor igaz, ha ezt a küldetést komolyan vesszük és el is végezzük. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) rektora a lelkészképzés, a legáció és a lelkész­küldés témaköréről tartott előadást. Megvizsgálta a lelkészi tisz­tség értelmezésének történeti és most zajló változásait, külön ki­térve a tömbgyülekezetek és a diaszpóra helyzetének sa­játosságaira, valamint a szórványgyülekezetekben végzett legátusi és segédlelkészi szolgálat lehetőségeire. Az előadó ismertette a Debreceni Református Hittudományi Egyetem lelkipásztorokkal szembeni elvárásokat vizsgáló kutatásainak eredményeit is. P.Tóthné Szakács Zita, a Zsinati Missziói Iroda vezetője napjaink gyülekezeti modelljeiről és közösségeinkre nehezedő missziói kihívásokról beszélt előadásában. Elmondta, hogy korunkat többek között a globalizáció térhódítása, a hagyományos és keresztyén értékek tagadása és a családok felbomlása jellemzi. Kitért gyülekezeteink erőtlenségének az okaira, megemlítve az egymás iránti bizalom, felelősségvállalás és szeretet hiánya mel­lett az ökumené és az anyaszentegyháztudat hiányát is. Miért kere­sik fel mégis az emberek a keresztyén közösségeket? Mert bár élvezik a globalizáció előnyeit, de negatív hatásai is nyomasztják őket: közösségre, elfogadásra, odafigyelésre, egyszóval szeretetre vágynak. A keresztyén közösségek Istenre mutató önzetlen szeretete, a gyengék erősebbek általi segítésének elve még a mod­em kor embere számára is vonzó. A konferencia a délután folyamán a résztvevők által az anyaegyházak számára megfogalmazott ajánlás megtárgyalásával folytatódott. A Diaszpóra Konferencián résztvevő egyházak képviselői közös nyilatkozatban ajánlást fogalmaztak meg az anya-egyház felé, abban meghatározva a szétszórtságban élő mag­yar református egyházak és az anyaegyház közötti kapcsolat további ápolását, a szükséges feladatok közös munkálását, amelyet az alábbiakban láthatunk: A Diaszpóra Konferencia ajánlásai az anyaegyházaknak A diaszpórában élő magyar református és evangélikus gyülekezetek és egyházak a Kárpát-medencében élő anyaegy­házakkal Krisztustól kapott közös küldetésüknek tekintik, hogy keressék a szolgálat lehetőségeit a nemzetek között élő híveikért és bizonyságtételükkel Isten dicsőségét és a rájuk bízottak javát munkálják. Ebben a küldetésükben a következő missziói szem­pontok vezérelik őket: I. Az egyetemes egyház szolgálata és kapcsolatrendszere Küldetésüket az egyetemes egyház szolgálatának tekin­tik. Az evangéliumot magyar nyelven hirdetik és a sákramentumo­­kat kiszolgáltatják. 1. A diaszpórában élő gyülekezetek és egyházak fontos­nak tartják, hogy az anyaegyházak partneri kapcsolatra lépjenek azokkal az egyháztestekkel, amelyek területén magyar gyülekezetek élnek, és ebben tartsák szem előtt az ott élő magyar diaszpóra gyülekezetek ügyét. Ahol ez szükséges, kérik az érde­keik képviseletét. Ebben a folyamatban aktív és közvetítő szerepet vállalnak. 2. A diaszpórában élő gyülekezetek és egyházak kívána­tosnak tartják az anyaegyházak és szórványegyházak kapcsolat­­tartásának kidolgozását, illetve ápolását a helyi sajátosságok fi­gyelembe vételével, a protestáns ökumené szellemében. II. A szolgálati modell Tudjuk, hogy híveink, akik a diaszpórában élnek, dol­goznak, tanulnak, egy más kultúrában is meg kívánják tartani hitüket, anyanyelvűket, hagyományaikhoz, történelmükhöz ra­gaszkodnak egy más környezetben is. A lelkiség és protestáns hagyományaink építése, ápolása szempontjából a diaszpórában a folyamatos lelkipásztori jelenlét kívánatos. 1. A diaszpórában élők, különösen is a migráció nyomán újonnan érkezettek pásztorolása érdekében az anyaegyházak által ezzel megbízott testület/bizottság egy kölcsönös tájékoztatási hálózat és rendszer kialakításáról gondoskodik. 2. A diaszpóra gyülekezetek és az anyaegyházak a lelkészi meghívások és állások betöltése ügyében együttműköd­nek. 3. A diaszpórában szolgáló, nem magyar teológián vég­zett lelkészek számára az anyaegyházak lelkészképző intézményei segítséget nyújtanak a nyelvi és teológiai továbbképzésben. 4. A diaszpórában szolgáló lelkészek státuszának, illetve nyugdíjjogosultságának rendezése elengedhetetlen. Két modell ismert jelenleg: végleges, vagy határozott időre szóló szolgálat. 5. A diaszpóra missziói stratégiai helyeinek kijelölése és kiépítése az anyaegyházakkal közös feladat és felelősség. III. A magyar diaszpóra munka sajátos szükségletei A diaszpóra magyar nyelvű szolgálata a következőket teszi szükségessé:

Next

/
Oldalképek
Tartalom