Magyar Egyház, 2008 (87. évfolyam, 1-4. szám)
2008-04-01 / 2. szám
1$. oldal MAGYAR EGYHÁZ Baranyi József: A Károli Biblia újabb revíziója Magyarország 16. század, a török dúlás ideje. Ebben a században lép fel Károli Gáspár. Mindössze néhány évtizeddel vagyunk a nemzet tragédiája, a mohácsi vész után. Magyarország megszűnt az lenni, ami volt. Fejetlenség, tanácstalanság, reménytelenség lett úrrá az embereken, kicsinytől nagyig és szegénytől gazdagig. Ká-roli Gáspár válasza kora égető problémáira: Három éves megfeszí-tett munka után 1590-ben megszületik a Vizsolyi Biblia, és elindul a magyarnyelvű Szentírásnak szíveket hódító útja. A Károli Biblia szerepe a magyar nyelv ápolásában egyedülálló. Nincs még egy könyv, amely nagyobb hatást gyakorolt volna a magyar nyelvre. 30 évvel a Protestáns új fordítás megjelenése után is megőrizte ezt a szerepét a magyar irodalom művelői között. íróink, költőink számára, ha Biblia, akkor Károli, ha bibliai idézet, akkor Károli idézet. Miért van szükség ma egy újabb Károli revízióra? A kor követelményeinek megfelelő új utak keresése és a tradíciókká rögzülő múlt értékeinek átmentése minden generáció számára problémát jelentett, különösen, ha politikai tartalommal telítődött a kultúra gyakorlása. Globalizálódó korunkban talán még kiélezettebben jelentkezik ez a folyamat. Magyar múltunk legértékesebb kincseinek átmentése, jelen esetben a Károli Bibliának a jövő nemzedékei számára való megőrzése a mi generációnk feladata. Úgy gondolom, hogy egy újonnan revideált Károlival ma még folyamatossá tudnánk tenni a Károli Biblia nemzetre gyakorolt hatását, de húsz év múlva már késő lenne. Ma még tömegek olvassák, húsz év múlva talán csak egy elenyésző kisebbség. De ha a mai nyelv követelményeinek megfelelő lenne az „öreg Károli” szövege, akkor olvasottsága és a nemzetre gyakorolt hatása megmaradna. Nem azért kell revideálni a Károli Bibliát, hogy Károli neve ne merüljön feledésbe, hanem azért, hogy az a hatás, amelyet a Károli-fordítás évszázadokon keresztül a nemzetre gyakorolt, tovább éljen. A hagyományos emberi értékek megőrzése és terjesztése ma a kisebbségbe szorultak egyik legfontosabb feladata. Ezen belül is kivételes helyet foglal el a ránk hagyott isteni kijelentésnek, a Szentírásnak, közérthető nyelven, de eredetiségére nézve, változat-lan formában történő tovább adása. Az eredeti üzenet eredeti mó-don és erővel felruházva kell, hogy megszólítsa minden korok, így korunk emberét is. A Vizsolyi Biblia, és azóta a többszöri revízión átment Károli szöveg ezt megtette, de az 1908- as, közel száz éves revideált szöveg már mindenképpen megérett egy újabb feldolgo-zásra. Ennek során azonban - véleményem szerint - kívánatosnak tűnik a „Károli jelleg” megtartása, alkalmasint a modernség rová-sára is. Ily módon nemzeti kincsünké vált bibliafordításunk meg-tarthatja nemzeti kulturális örökség jellegét és nem lesz vetélytársa a Protestáns új fordításnak, amelyre dominánsan jellemző modem nyelvezete. A Református, Evangélikus és Baptista Egyház bevonásával 1996-ban alapított Protestáns Média Alapítvány megbízásából készül a Károli Biblia legújabb revíziója, melyben református, evangé-likus és baptista teológusok, nyelvészek és irodalmi szaktekinté-lyek vesznek részt. Az Újszövetség szövege már a próbakiadás előtt áll, az Ószövetségre még egy évet várni kell. Valljuk, hogy ma is a Biblia ad választ korunk égető problémáira. Hungary, the 16th century, era of the Turkish invasion. This was the time when Caspar Karoli appeared on the scene; only a few decades after the Mohács Disaster, the tragedy of the nation. Hungary ceased to be the country it once was. Confusion, helplessness and hopelessness conquered the people, from great to small, poor to rich. Gaspar Karoli’s answer to the most pressing need of his time: the birth of the Bible of Vizsoly in 1590, published after three years of strenuous work. So begins the sweeping conquest of souls through the Holy Scripture in the Hungarian language. The Karoli Bible’s role in Hungarian history is singular. No other book ever exerted a greater influence on the Hungarian language. Even today, 30 years after the publishing of the New Protestant Bible, the Karoli has maintained its status among those who shape Hungarian literature. To our writers and poets, if the Bible, then it must be the Karoli, if quoting the Bible, then it must be quoted from the Karoli. Why do we need a newly revised Karoli? Every generation is faced with the challenge of finding the best way to harmonize the present and still preserve the values and traditions of the past, particularly in light of the pressure politics can exercise upon cultural expression. In our age of globalism, this process is even more critical. The responsibility of our generation is to rescue most precious treasures of the Hungarian past: this includes the preservation of the Karoli Bible for future generations. I believe that with a newly revised Karoli, we can still uphold the influence of the Karoli Bible upon the nation, but twenty years from now it would be too late. Today, it is still read by multitudes; twenty years from now it will only be read by an insignificant minority. If the language of the “old Karoli” were more up-to-date, then its readability and influence on the nation would remain the same. We are revising the Bible not for the sake of Karoli’s name, but for the sake of keeping alive the influence it has had on the nation for generations. Nowadays, one of the most important responsibilities of those who are forced into minority is to preserve and proclaim traditional values. And along this line, it is exceptionally important to pass on the inherited revelation of God, the Holy Scripture, in a clear and generally understandable, but still in authentic form. The original message must come through in its original strength and power to address the people of every generation, including our own. The Bible of Vizsoly, and multiple revisions of the Karoli text in the centuries to follow, was able fulfill this task, but the most recent 1908-revised text is more than ripe to a new revision. In this process, however, I believe it is important to maintain the “Karoli character,” to the detriment of modernization. Thus, the Karoli Bible, considered a national treasure, can stay in character with its cultural heritage and avoid competition with the New Protestant Bible, which is defined by its modem language. Commissioned by the Protestant Media Foundation, which was established in 1996 by the Reformed, Lutheran and Baptist Churches, the revision work of the Karoli Bible is underway, with the participation of Reformed, Lutheran and Baptist theologians, linguists and literary scholars. The New Testament is ready for print; the printing of the complete Bible will follow in a year. We believe that even today the Bible has the answer to the most pressing need of our age.
