Magyar Egyház, 2007 (86. évfolyam, 1-4. szám)
2007-10-01 / 3-4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 25. oldal intézni a tömeghez, hogy erőszak nélkül távozásra bírja. N. J. ávós szereltségük 1.130 harckocsi és önjáró löveg, 615 tüzérségi löveg százados ezt úgy értelmezte, hogy a piliscsabaiak átállnak a és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott jármű, 3.930 felkelőkhöz, ezért parancsot adott Solymosi ezredes lelövésére. A gépkocsi. Valamint riadókészültségbe helyezték a Különleges Rádió egyik szélső ablakából az ávósok célbavették, de helyette- Hadtest vadászrepülő és bombázóhadosztályt és a Kárpáti Katonai sét, Szabó századost találták el, aki belehalt a sérülésekbe. Körzet vadász és bombázó hadosztályát. 159 vadászrepülő és 122 A piliscsabaiak elvegyültek a tömegben, nem lőttek a bombázó várt bevetési parancsra, hogy a magyar felkelést mielőbb tüntetőkre, sőt melléjük álltak, fegyvereik egy részét is odaadták. A leverjék. Mindez kevésnek bizonyult. Folyamatosan özönlött be tüntetés spontán felkeléssé alakult. A tüntetők fegyvereket hazánkba a szovjet haderő. Az ávósok levezényelték az első szereztek, és a magyar nép felkelt a szovjet elnyomás és kiszol- sortüzeket. Statárium és kijárási tilalom volt. November 4-ig a gálóik, az ávósok uralma ellen. A fővárosban a felkelők telefon- hazánkban tartózkodó 5 Hadosztályhoz, további 17 érkezett. Az központokat, nyomdákat vettek birtokba, valamint behatoltak a RTL bécsi tudósítója szerint, a magyar szabadságharc leverésében fegyvergyártással foglalkozó üzemekbe, és raktárakba. Meg- 200.000 szovjet katona, 4600 tank, és több száz harci és szállító próbálták elfoglalni a Szabad Nép székházat, ahol a pártlap jármű vett részt. Ez nem egyezik a hivatalosan bevallott szovjet munkatársai üléseznek. adatokkal, azok lényegesen kevesebbet mutatnak ki, például a Debrecen. Ezen a napon a fővároson kívül Debrecenben rendteremtésben részt vevő katonák számát 60.000 fő körül történtek a legjelentősebb események. A debreceni bölcsész- határozzák meg. hallgatók és fiatal tanáraik valamint a középiskolások már délelőtt A forradalomból már október 24-én szabadságharc lett, 11 órakor tüntettek, munkásokat győztek meg, hogy csatlakoz- mert hadüzenet nélkül, idegen hadsereg támadta meg hazánkat, zanak hozzájuk. Délután 20-30 ezer ember tüntetett a BM megyei Nagy Imre csak október 28-án ismerte el a felkelés jogosságát, főosztálya, az AVH előtt. Az ávósok a fegyvertelen tüntetőkre addig kormánya nyíltan szemben állt a felkelőkkel. vezényelték az első sortüzet. A magyar forradalom első halálos áldozatai a debreceni Ács Zoltán, Ádám Mihály és Gorzsás András, harmincán pedig megsebesültek. Ebből az is nyilvánvaló, hogy az első puskalövések még a Rádió ostroma előtt, eldördültek Debrecenben este hat és hét óra között. Ilyen egységes és fenséges talán még nem is volt ez a nemzet. A fegyverrel küzdő fővárosi és vidéki felkelők mögött ott állt az egész ország a hatalmon lévő törpe kisebbség kivételével. Az '56-os forradalmat, akárcsak az 1848-ast, a magyar ifjúság vitte győzelemre. Fiatal munkások, diákok, egyetemisták fogtak fegyvert, hogy szembeszálljanak a szovjet megszállás és az ávósok uralma ellen, hogy megvédjék a hazájukat. A hatalmon lévők megpróbálták vérbe fojtani a felkelést. Október 23-án éjszaka Gerő Ernőék kérésére a hazánkban állomásozó szovjet egységek bevonultak a fővárosba. A "segítség kérést" Hruscsov írásban is kérte, amelyet visszadátumozott formában Hegedűs András írt alá napokkal később. A Szovjetuniót nem érte váratlanul a magyarországi felkelés. Az esetleges lázadás leverésére "Iránytű" (Kompasz) néven hadműveleti terv is készült. Ekkor hazánk területén öt szovjet hadosztály tartózkodott. A szovjet hadtestparancsnokság Székesfehérváron székelt, 12 magyar városban csoportosították a főerőket. Malasenko már október 22-én Budapestre érkezett. Szokolov marsall 21 órakor telefonutasítást adott a szovjet csapatok Budapestre jövetelére. 22 órakor a szovjet csapatok elindultak Kecskemétről, Ceglédről, Szolnokról, Székesfehérvárról, Sárbogárdról a magyar fővárosba, ahová éjfél körül meg is érkeztek. Azonnal megkezdődtek az összecsapások a felkelők, valamint az ávósok segítségére jött szovjet csapatok között. Kétezerre becsülik a fegyveresen harcolókat, a VIII. és IX. kerület ellenállását tartják a legerősebbnek. Október 23-án éjjel szovjet részről 6.000 katona, 290 harckocsi, 120 páncélozott szállító és harci jármű, 156 ágyú bevetésére került sor, ami kevésnek bizonyult, ezért éjfélt követően további két hadosztály átlépte a magyar határt Románia és Kárpátalja felől. Budapesten ezáltal 24-én már 20.000 szovjet katona került bevetésre. A megszállókat kiszolgáló párt és kormányvezetés a késő éjszakai órákban megalakította a Katonai Bizottságot, mely mindvégig a forradalom leverésén munkálkodott. Tagjai: Apró Antal, Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Münnich Ferenc, Piros László, Bata István. A 24-én riadóztatott 5 szovjet hadosztály létszáma: 31.500 fő, fel-Orbán Éva, '56-ot kutató közíró Márai Sándor: Mennyből az angyal menj sietve (részlet) Mennyből az angyal menj sietve Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony, Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról.
