Magyar Egyház, 2007 (86. évfolyam, 1-4. szám)
2007-07-01 / 1-2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 23. oldal- A böjt tehát a gonosz elleni harc hathatós eszköze. Jézus felhívja figyelmünket, hogy nem szabad elszakítani az imádkozástól. A kettő együtt jár és kiegészíti egymást. Úgy érzem, a Szentírás böjtről szóló tanítását gyönyörűen foglalja össze a Második Helvét Hitvallás: "Minél súlyosabban elítéli Krisztus egyháza a dobzódást, részegeskedést és minden bujaságot és mértéktelenséget, annál buzgóbban ajánlja nekünk a keresztyén böjtöt. A böjt ugyanis semmi egyéb, mint a kegyesek önmegtartóztatása és mértékletessége, tehát testünknek fegyelmezése, fékentartása és megsanyargatása, amit a felmerülő szükség szerint vállaltunk magunkra; ezáltal megalázzuk magunkat Isten színe előtt és a testtől elvonjuk a táplálást, hogy annál könnyebben és szívesebben engedelmeskedjék a léleknek. Ezért nem böjtölnek azok, akik ezekkel a dolgokkal nem törődnek, de azt hiszik, hogy böjtölnek, ha egyszer napjában megtömik a hasukat és egy bizonyos vagy megszabott időben tartózkodnak bizonyos ételektől azt gondolván, hogy pusztán ennek az elvégzésével kedvében járnak az Istennek és jót tesznek. A böjt a szentek imádságának és minden erénynek támasza." Papp György Készülődés a Kálvin-évfordulóra 2009-ben lesz Kálvin születésének 500. évfordulója.A méltó megünneplés nemzetközi előkészületei is megkezdődtek. Április 15-18. között Genfben a John Knox Nemzetközi Központban, a Svájci Protestáns Egyházak meghívására, nemzetközi teológusok és egyházvezetők részvételével előkészítő tanácskozást tartanak. Az alkalomra dr.Bölcskei Gusztáv püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét is meghívták, valamint az előkészítés nemzetközi védnökségébe is felkérést kapott. Vallás és Narnia-kultusz, avagy vissza a gyermekkori tündérmesékhez Amíg önmagunkat át nem adjuk Istennek, addig nem is vagyunk önmagunk. Csak Istennél, sehol máshol nem születnek igazi személyiségek." C. S. Lewis Hol találom a béke örökzöld völgyét? Az álomvilág és az ébredés pereme között terül el Narnia mesés birodalma. A csillagok mitikus tánca, a Nap lángoló homloka és a fény örök vonzásában teremtette meg a béke földjét a bölcs Aslan. A sötétségből született fény, azaz a genezis motívuma a könyv és írójának vallásos mivoltát tükrözi. Aslan, a tengeren túli Nagy Kormányzó gyermeke, a feltámadó Krisztust jelképezi. A feltámadás szimbóluma, a gonosz jelenléte, a jó oldalon harcolók felülkerekedése minden akadályon, a bibliai hitvilágba vezeti be az olvasókat. A Narniában uralkodó örök telet, amelyet a megerősödött, gonosz Fehér boszorkány sötét képzelete szült, egyedül Aslan eljövetele tudja feloldani, amikor majd minden újra kizöldül. A szereplők harca a gonosz ellen motiváció lehet bárki számára Jézus mellett szembe szállni a gonosz erőkkel, a démoni világgal. Mondanivalóját tekintve mindegyik könyv újabb és újabb bizonyságtétele a hitnek, az igaz kereszténységnek. A varázsló unokaöccse az első könyv, leírja a teremtést és a gonosz bejutását Narniába, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény a keresztre feszítést és a feltámadást festi le, a Caspian herceg az igaz vallás visszaállításáról szól, A ló és kis gazdája egy pogány ember elhívását és megtérését beszéli el, A Hajnalvándor útja a lelki utazást jelképezi, Az ezüsttrón a sötétség erői ellen folytatott harcról szól, A végső ütközet az Antikrisztus eljövetelét, a világvégét írja le. Hét Könyv valósághűen tükrözi C. S. Lewis hitvilágát, keresztyén elhivatottságát. Az író olyan családban nőtt fel, ahol a hit kiemelkedő szerepet kapott a mindennapi életben. Ám édesanyja halála után, annyira mélypontra süllyedt, hogy elhagyta hitét. Majdnem 20 év telt el, amire az Öröm vonzásában című munkájában e mondatokat írja le: "... beadtam a derekam, s talán, mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten - Isten." Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény könyv megfdmesítése után a Hét Könyv soron következő könyve, a Caspian herceg, amely éppen a hit és a vallás visszaállításáról szól. A történet az aranykor után 1300 évvel játszódik, amikor a telmarinok uralkodnak, akik a kalózok leszármazottai. Ekkor a Beszélő Állatokat már csaknem teljesen kipusztították, az emberek abban is kételkedtek, hogy léteztek-e egyáltalán ezek a varázslatos állatok, vagy létezett-e maga Aslan valaha. A Pevensie testvérek újból Narniába kerülnek, ahol segítenek az ifjú hercegnek, hogy visszaszerezze apja trónját, amelyet a gonosz Miraz bitorolt jogtalanul. A filmet a szlovéniai Bovec városban forgatják. A tündérmeséhez mesebeli tájat találtak a Soca folyó mentén. A második könyv Hatalmas, világszerte hódító hírnevét elsősorban írójának, sokrétű és sokszínű szimbólumainak, vallásos mivoltának, soraiból áradó gyermekies naivságának, valamint megfilmesítésének köszönheti a könyv. Narnia mesebeli tájai, szereplői, faunjai, tündérei a képzelet olyan rég elfelejtett, ismerős tájaira vezet vissza, amelyeket valamikor gyermekkorunk hajnalán hagytunk hátra az emlékek mély óceánjában. Ahogyan az író, C. S. Lewis valamikor eltemette Dobozországot, majd később visszatért hozzá, mint rég elfelejtett és újra megtalált kincséhez, éppen úgy a könyv olvasói vagy a film nézői is gyermekkori meséit, tündéreit fedezhetik fel Narnia varázslatos birodalmában és mitikus lakóiban. Birlalan Agota-Aliz. és Kovács Zollán-Zsoll A ivmv.naniiakronikai.ro megbízásából (Az idézetek használatát a Harmat Kiadó engedélyezte.'
