Magyar Egyház, 2006 (85. évfolyam, 1-4. szám)
2006-01-01 / 1. szám
12. oldal MAGYAR EGYHÁZ ÚJÉVI GONDOLATOK! „...mindenekben Ó legyen az első. ”(Kol.. 1:18.) A sok használattól megkopott, unalomig ismételt mondás lett az, hogy az esztendő végén az ember VISSZATEKINT, SZÁMADÁST VÉGEZ, az esztendő kezdetén pedig ELŐRE TEKINTVE, TERVEZ. A kettő közül - nyilván - az előbbi a könnyebb: a visszatekintés, a számadás. Ezúttal is ez a könnyebb, hiszen a 2005-ös esztendő mögöttünk van. Tudjuk, hogy az milyen volt, tudjuk, hogy annak folyamán mit tettünk meg, vagy mit nem tettünk meg, mulasztottunk el. Ezeket egyáltalán nem nehéz mérlegre tenni, megállapítani. Az előrenézés, a tervkészítés már sokkal nehezebb. Egyszerűen azért, mert a holnap, általában a JÖVŐ, amelyre nézve mi tervezünk, teljesen ismeretlen előttünk. Nem csak azt nem tudjuk, hogy mit hoz számunkra az Újesztendő, de még azt sem tudjuk, hogy mit hoz ránk a következő óra. Ugye milyen örökérvényű igazságot szögez le az apostol? „ Nosza immár ti, akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk és nyerünk; Akik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, amely rövid ideig látszik, ( azután pedig eltűnik.” (Jak.4:13-14.) r De hála legyen a mennyei Atyának, — amiért nem hagy bennünket bizonytalanságban ezen esztendő kezdetén sem, hanem lelki útravalóval indít el bennünket a 2006-os esztendő ismeretlen útjaira. Apostolán, Pálon keresztül így bíztat: „MINDENEKBEN Ő LEGYEN AZ ELSŐ”. Mármint a mi drága Megváltónk, Krisztusunk! Ez a felhívás mindenek előtt arra készteti az embert, hogy egy kis önanalízist végezzen. Hogy gondolkodjék el azon, hogy az életben kicsoda, vagy micsoda az ELSŐ? Sajnos ebben az egocentrikus, önző, dzsugeltörvényü világban milliók jelszavává vált a cinikus mondás: „ Az első én vagyok, a második is én..., és csak utána jönnek a többiek!” A mai emberek többsége nemcsak vallja ezt az álbölcsességet, hanem aszerint is él. A probléma gyökere abban van, hogy az emeberek többsége sohase veti fel magában azt az egzisztenciális kérdést, amelyet Tamási Áron így fogalmaz meg az Ábel-trilógia egyikében; „ MI VÉGRE VAGYUNK A VILÁGBAN?” Apróénzre váltva a kérdést; Miért élünk, milyen cél vezeti életünket, mit tértünk életünkben fontosnak, elsődlegesebbnek stb. stb.? Tragikusan téved az az ember, aki mindenekben önmagát tartja elsőnek! Az ilyen önző, egzocentrikus ember aztán minduntalan beleütközik hasonló gondolkodásó, magatartásukú emberekbe, s emiatt egész élete kesergés, panaszkodás, elégedetlenség lesz. Ha valaki boldogtalan újévet kíván magának, annak ezt az egyszerű receptet ajánljuk; „ Atyámfia, légy önző , tedd magad mindig az első helyre, forogj magad körül, mint a kerge birka... és boldogtalan leszel! ... Mert tiszta, szívbeli örömet, a próbatételeken is türelmet, lelki erőt, a hiányokban is megelégedést, egyszóval, Istennek tetssző életet csak az az ember találhat - nyerhet, aki tudja, hogy életében ki a legfontosabb, KI VALÓ AZ ELSŐ HELYRE? ... A MEGVÁLTÓ, AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS! Valaki erre feltehetné a kérdést: miért legyen Ő az első az én életemben? Erre rengeteg meggyőző érvvel lehetne válaszolni. Itt most csak egyet említsünk. Ézsaiás a Messiásról való jövendölésében többek között azt írja, hogy „...hívják nevét... tanácsosnak, erős Istennek...stb. (Ézs. 9:6.). A MEGVÁLTÓ KRISZTUS TANÁCS ÉS ERŐ! Azért kell Ő legyene az első az én életemben, mert Ő TANÁCSOT ÉS ERŐT tus adni nekem, tanácstalan és erőtlen embernek! Sűrűn előforduló szó napjainkban: TANÁCSTALANSÁG! Nem kétséges, hogy napjainkban világszerte egy nagyfokú bizonytalanság, tanácstalanság tapasztalható. Ezt különösen ilyenkor esztendő kezdetén, mélyen átérzi minden ember. Vajon mit hoz az emberiség számára a 2006-os esztendő? Vajon vége lesz-e az iraki háborúnak? Vége lesz-e a nemzetközi terrorizmus gyilkos akcióinak? Vajon lesz-e békesség, biztonság, szeretet és megértés ebben a sokat szenvedett világban? Én magam csak elítélni tudom azokat az embereket, akik ebben a bizonytalan és tanácstalan világban olyan könnyelműen és nagyképűen tudják osztogatni tanácsaikat. Úgy képzelik el, hogy a világ minden baját meg lehet szüntetni, csak el kell fogadni azt az eszmét amit ők képviselnek... Szóval szögezzük le, nincs olyan ember a földkerekségen, aki meg merné, meg tudná mondani, hogy mit hoz számunkra ez az esztendő? Ezt ember nem tudhatja, csak az, akiről a próféta megmondta, hogy „...hívják az Ő nevét... Tanácsosnak, Erős Istennek...”. TŐLE KÉRJ TE IS MINDIG TANÁCSOT, TESTVÉR! Hidd el, hogy bajaidnak, megoldatlan életproblémáidnak az is az oka, hogy vagy a magad esze, vagy mások esze, tanácsa után igazodtál, csak éppen a TANÁCSOSTÓL, A JÉZUS KRISZTUSTÓL NEM KÉRTÉL TANÁCSOT! Valahol olvastam, hogy svájci parasztházakban ott van egy falitábla, rajta ezzel a kérdéssel: „ Vajon Jézus mit szól hozzá”? Bizony áldott dolog lenne, ha - szobánk falán nincs is ott - de szívünk tábláján ott állna bevésve az útbaigazító kérdés, mielőtt tennénk valamit: „ Vajon Jézus mit szól hozzá? De a TANÁCSON kívül Ő ERŐT is ad! Sokszor úgy vagyunk az életben, hogy a tanács még megvolna, néha azt is tudjuk, hogy melyik a helyes út, amelyen indulnunk kell, csak éppen ERŐNK nincs hozzá. Nos, KRISZTUS, AZ ERŐS ISTEN, erőt is tud adni az embernek. Hogy is hangzik Pál diadalkiáltása? „ Mindenre van erőm a Krisztus által, aki engem megerősít!” Szép énekünkkel pedig így teszünk bizonyságot Krisztusunk mindenre elégséges erejéről: „Fogjad kezem, oly gyenge vagyok érzem, hogy nálad nélkül járni sem tudok!” ... Aztán az Ő mindenre elégséges erejét megtapasztalva boldogan vallhatjuk: „Fogjad kezem, az út sötét előttem, ha fényeddel meg nem világítod. De így Uram, e mennyből jövő fénynél, Reád tekintve bizton indulok.” Végül csak ennyit: MINDENEKBEN Krisztus legyen az első! Ez a „MINDENEKBEN” szó egyértelmű, világos. Krisztusomnak nemcsak templomban kell elsőnek lennie, hanem otthonomban, hétköznapjaimban, mindennapi munkámban. Élettársammal és gyermekeimmel való viszonyomban éppen úgy, mint munkatársaimmal, szomszédaimmal vagy hittestvéreimmel való viszonyomban... Bűnünk az nekünk, ha az Úr Krisztust nem akarjuk MINDENEKBEN követni. Ha azt hisszük és úgy cselekszünk, mintha az Úré csak a templom meg a vasárnap lenne, de az élet többi területe már nem. Az Ige parancsa viszont világos és félreérthetetlen: „MINDENEKBEN Ő LEGYEN AZ ELSŐ!” Kövessük, váltsuk valóra ezt a felhívást ebben a - nemrég ránk virradt - Új esztendőben. Akkor boldogan és szívszerint vallhatjuk szép énekünkkel együtt: „Év évre bár gyorsan szálljon: Nyugodalmam Tőled várom: Csak Te maradj mindig velem: Gondviselő jó Istenem!” Ámen. Nt.Nagy György, lelkipásztor, Windsor, Kanada THE BELOVED; ' LISTEN TO HIM! -MARK 9:7
