Magyar Egyház, 2004 (83. évfolyam, 1-4. szám)

2004-10-01 / 4. szám

16. oldal MAGYAR EGYHÁZ A magyarországi választásokról A kettős állampolgárságra vonatkozó magyarországi választások december 5-én sajnos nem hozták azt az ered­ményt, amit jó érzésű magyarok nagyon sokan vártak, akik a nemzet részének érezték az elszakított területeken élő magyar testvéreinket. Az Amerikai kontinensen szolgáló magyar gyülekezeteink tagságának nagy százaléka az elszakított területekről, Erdélyből, Felvidékről, Dél-Vidékről, Kárpát­­aljáról jött, és kötődése ezekhez a területekhez meghatározó. Egyházainkban mindenki nagy-nagy reménységgel várta az anyaországi népszavazás pozitív eredményét a kettős állam­­polgárság kérdésében, amely végül is csalódást okozott világszerte a magyarság tagjaiban. Lapunkban érintjük az eseményt, - mivel egyháztag­jaink többségét érdekelte a szavazás és annak eredménye - an­nak néhány egyházi vonatkozású előzményével és a szavazás utáni véleményekkel, közölve az Amerikai Magyar Reformá­tus Lelkészegyesület Keleti Csoportjához tartozó lelkipásztorok 2004. november 15-i állásfoglalását is. Mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdetett igét november 28-án és december 5-én a magyarországi templomokban. Erről a Kárpát-medencei Re­formátus Generális Konvent Elnöksége döntött Beregdarócon a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Refor­mátus Egyház zsinatának lelkészi elnöke elmondta: elsősorban a népszavazás ténye az, amit szerettek volna a magyar közvé­leményben tudatosítani. Az igehirdetés mellett a határon túli református lelkészek tájékoztatást adtak közösségük hely­zetéről. November 28-án egyértelműen azt kérték a lelkészek a gyülekezetek tagjaitól, hogy vegyenek részt a december 5-i népszavazáson és igennel voksoljanak a kettős állampol­gárságra. November 28-án a határon túli egyházkerületek el­nökségeinek tagjai Budapesten, december 5-én pedig Debre­cenben szóltak a hívekhez; egyidőben, de más-más templo­mokban. Budapesten a Kálvin téri, a Szilágyi Dezső téri, a Pozsonyi úti és a kelenföldi templomban, a nagyvárosok közül Miskolcon, Tatán, Kecskeméten és Nyíregyházán, továbbá számos kistelepülésen hirdettek igét. Bölcskei Gusztáv püspök egyedinek és sajátosnak nevezte a kezdeményezést, emlékeztetve arra: az egy folyamat része, hiszen a kettős állampolgárság kérdésében korábban állásfoglalást tett közzé a négy magyarországi püspök, a Zsi­nat, majd az Erdélyi Református Egyházkerület is. Beszámolt arról, hogy a generális konvent elnöksége nyilatkozatot foga­dott el a kettős állampolgárságról, a dokumentum kitér a Szer­biában élő magyarok helyzetére is. A Magyar Református Egyházak Generális Konventje által elfogadott nyilatkozat szerint a Kárpát-medencei magyar református egyházkerü­letek határozottan támogatják a kettős állampolgárság mega­dását a határon túli, kisebbségben élő magyarok számára. "A népszavazás kimenetele hosszútávon meghatározza a magyar nemzet jövőjét. Az IGEN kimondása összekötheti azt, ami évtizedekkel ezelőtt elszakadt. Minden jóakaratú magyar ál­lampolgárt a népszavazáson való részvételre és a történelmi jelentőségű IGEN kimondására bíztatunk" - olvasható a nyi­latkozatban. Az IGEN-nel arról döntünk, hogy a Magyar Köz­társaság parlamentje 80 év mulasztását pótolva, a határokon kívülre került magyarok helyzetét törvényben rendezze - hangsúlyozták. "Közös meggyőződésünk, hogy a kettős ál­lampolgárság megadását a határon túli magyarság a magyar nemzet részeként, a szülőföldjén maradás megerősítéseként éli meg. A kettős állampolgárság nem szegényebbé, hanem gaz­dagabbá teszi Magyarországot. A testvériesség sohasem teher, hanem a teljesebb élet lehetősége" - olvasható a Generális Konvent közleményében az MTI szerint. r Állásfoglalás Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület Keleti Csoportjához tartozó lelkipásztorok a 2004. november 15-én tartott gyűlésükön a Magyar Köztársaság határain kivül élők kettős állampolgársága ügyében az alábbi állásfoglalást tették: „A történelmi viszontagságok következtében a határokon kivül élő magyar honfitársaink számára a kettős állampolgárságról szóló népszavazás az erkölcsi jóvátételt és a nemzettesthez való jogi tartozás lehetőségét teremtheti meg. Az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok magyarsága, benne a református gyülekezetek közössége, felelőséggel hordozta a Kárpát-medencében élő testvéreit, akkor is ha a menekülőket kellett befogadni, akkor is amikor a kommunista diktátorok hatalmaskodásával szemben felemelte szavát. Most sem hallgathatunk és ezért hozzuk nyilvánosságra felhívásun­kat annak érdekében, hogy a 2004. december 5-én tartandó népszavazáson minél többen tartsák erkölcsi kötelességüknek a részvételt és az IGEN-nel való szavazást. A kettős állampolgárság nem irányul senki ellen, sőt inkább egy nemzet önbecsülését adja vissza. Tudjuk, hogy az Európai Unión belül és kivül számos ország polgárai élhetnek ezzel a törvények adta lehetőséggel, melynek révén még szorosabb kapcsolatban lehetnek anyanemzetükkel. Miért ne adathatna meg ez a magyaroknak is ! Csatlakozunk a Magyarországi Református Egyház Zsinatának e tárgyban tett Nyilatkozatához. Egyúttal kérjük a Magyar Köztársaság Országgyűlését, Kormányát, a Parlamen­ti és Parlamenten kívüli pártokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a népszavazás megfelelő előkészítése és meg­szervezése érdekében. Kérjük tegyék félre az önös pártérde­keket, munkálkodjanak a magyar nemzet érdekében és javára. Felemelő érzés lehetne minden határon kivül élő magyar, de a szavazók számára is, hogy ez év karácsonyán olyan nagyszerű ajándékot kaptak és adhattak, amely mellett minden más eltörpül. így lehetne közösen ünnepelni, egymás­sal megbékülni, az Örömhírt fogadni. Végre lehetne egy olyan ünnepünk, amikor mindenki boldog, békés mosollyal gondol honfitársaira, bárhol is éljenek a világon. Szerezzük meg ezt az örömöt egymásnak, legyen ezen a karácsonyon a leg­boldogabb nép a magyar az egész földön!” Perth Amboy — Passaic, New Jersey 2004. november 15. Dr. Kocsis Attila elnök Vásárhelyi József titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom