Magyar Egyház, 2002 (81. évfolyam, 1-3. szám)
2002 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 11. oldal VALLÁSI HOVATARTOZÁS AMERIKÁBAN Egy frissen megjelent kutatás szerint „az USA lakossága vallásos nemzet, de azoknak az amerikaiaknak az aránya növekszik, akik azt állítják, hogy nincs hivatalos felekezeti indíttatásuk. A felmérés ugyanakkor mutatja, hogy a hatalmas országban érvényesül „egy széleskörű, sőt, növekvő szekularizáció”. „Sajnos a keresztyének száma a 20. század utolsó évtizedeiben csökkent Amerikában is (86 %-ról 77 %-ra)”. A tanulmányt a múlt év végén jelentették meg a szeptember 11. után végzett kutatások során. „A New York és Washington területét ért támadások csaknem valamennyi számítás szerint megnövelték azoknak a számát, akik istentiszteleteken és vallási szertartásokon vettek részt”. Sokan vannak úgy - olvashatjuk a közleményben — hogy „az amerikaiak a templomokat vagy zsinagógákat nem kizárólag vallási okokból látogatják”. Az amerikaiak vallási hovatartozására vonatkozóan a következő adatokat találjuk: a felnőtt lakosság 52 %-a protestáns, 24 %-a római katolikus, és 14 %-a nem tartozik semmilyen valláshoz. A zsidók és muszlimok kisebb csoportokat alkotnak, az előbbiek alig több, mint 1 %-ot, az utóbbiak 0,5 %-ot tesznek ki. Érdekessége a vizsgálatnak, hogy mintegy 33 millió amerikai „változtatja vallási azonosságát”. A legnagyobb vallási növekedést az evangéliumi keresztyének mutatják. Azoknak a száma is nő, akik vallásosnak mondják magukat, de nem tartoznak egyetlen felekezethez sem. Kevesen vannak a „hivatalosan ateisták”: mindössze 0.4 % állítja magáról ezt. A BIBLIA 2261 NYELVEN A Biblia teljes vagy rész-fordításban ez idő szerint világviszonylatban 2261 nyelven kapható. Ez 28 nyelvvel több, mint az előző esztendőben volt - közölte a Német Bibliai Társaság Stuttgartban. A Bibliatársaságok Világszövetségének fordítási statisztikája szerint a Szentírás angol fordítása 2000-ben a világtörténet leggyakoribban fordított könyve. Az „élő” nyelvek számát mintegy 6500-ra becsülik. Teljes Biblia 383 nyelven van - ez 13-mal több, mint az előző évben. A teljes Újszövetség összesen 987 nyelven olvasható. A Biblia 16 részkiadása az elmúlt évben olyan nyelveken jelent meg, amelyeken ezt megelőzően soha sem léteztek írásos dokumentumok. Pillanatnyilag a bibliafordító szakemberek 672 fordításon dolgoznak a Bibliatársaságok Világszövetsége megbízásából. KI A FELELŐS BÁLINT PÉTERÉRT? Hány másodpercet éltem? Ezt kérdezte egy alkalommal Dsida Jenő, a neves erdélyi író és költő attól az országos hírű, huszonnégyéves székely legénytől, aki mint fejszámoló művész, pillanatok alatt összeadott, kivont, osztott és szorzott milliós számokat, az Erdélyi Lapok munkatársaival együtt kíváncsian várta a a választ. Dsida Jenő írja: „Bálint Péter rám néz és megkérdi: — Ön mikor született? — 1907. május 17-én - feleltem. — Akkor nagyon könnyű a feladat, mert ön éppen tegnap volt 28 éves. Ön tegnap éjféli tizenkét óráig élt összesen 336 hónapot, 1461 hetet, 10227 napot, 245448 órát, 14726880 percet és 8833612800 másodpercet. Tessék utánaszámolni, de ne tessék elfelejteni, hogy 1907 óta hét szökőév volt. Ön pénteki napon született, tegnap is péntek volt. Jövőre szombaton lenne a születésnapja, hogyha nem volna szökőév megint, így azonban vasárnap lesz. Újabb próbákat csináltunk. Egyszer nem stimmelt az eredmény. — Nem jó! -mondjuk. Lehetetlen — feleli Bálint Péter. Utánaszámolunk és kiderül, hogy mi, akik papíron számoltunk, tévesztettük el a műveletet.” * * * A számok zsenije, virtuóza itt áll előttünk koravénen, kopottan és egy kicsit bizony rongyosan is. Nagy tehetségét üres játékban, emberek szórakoztatásában éli ki. Pedig ha megfelelő képzettséghez jutott volna, nagy dolgokat is teremthetett volna ezzel az ésszel. De ő gyámoltalan, mint valami megvert gyermek. Vajon sűrűn kapja-e a krajcárokat azoktól, akiket vándorlása közben szórakoztat? Erről mit sem tud, ezeket a számításokat már nem ő végzi, hanem impresszáriója, aki öntudatos és elegáns úr. Jobban esett volna nekünk, ha valamivel jobb ruhát láttunk volna Bálint Péteren. * * * Ugyan, hány magyar lángészből válik világhírű tudós, mint ahogyan Bolyai Farkas és Bolyai János esetében csodálhatjuk!? És hány marad csupán „vad-zseni”, mint a jobb sorsra érdemes Bálint Péter!? Hogy is mondta Szabó Dezső? — „Minden magyar felelős minden magyarért!” Dsida Jenő válogatott prózai írásai Levelek a havasról címmel ezt az eszméltető, nemes célt szolgálják. Hegyi-Füstös István
