Magyar Egyház, 2002 (81. évfolyam, 1-3. szám)
2002 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 13. oldal PRESBITERKONFERENCIA A MAGYAR LIDICÉBEN A cseh falut a II. világháborúban a föld színével tették egyenlővé a német csapatok. A parancskiadók háborús bűnösök sorsára jutottak. A délszláv háború kezdetén a csetnikek a három ősi, honfoglaláskori magyar Vuka folyómenti falu közül kettőt: Kórógyot és Szentlászlót úgy elpusztították, hogy a romhalmaz derékig ért. Harasztit sem kímélték. A „szabadcsapatok” érkezését jelző hír nyomán a lakosságnak csupán pár órája maradt a menekülésre. Kilenc évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy e helyeken valaha is újjáéled a település. A rombadőlt templomok toronycsonkja, mint egy fuldokló ember keze nyúlt a magasba. Ámde a romok nem a semmit markolták! Isten mentő kezébe kapaszkodtak. Senki sem tudja megmondani, miként kezdődött Szentlászló feltámadása. Evek múltán a tojáshéj törékenységű béke első napjaiban a bátrak először csak egy-két órára, majd egy fél napra lopakodtak vissza. Majd akadtak, akik éjszakára is itt mertek maradni a romok között. A romok jelentős része még ma is látható, de az egykori udvarokon már épülnek az új otthonok. A magyar élet újra gyökeret eresztett. Erdélyi református ácsok, kőművesek saját anyagukból - pontosabban az erdélyi egyházkerületek adományaiból - felhúzták a templom falait, elkészítették a fedélszéket. A felismerhetetlenségig szétvert parókia is újra áll - a magyar polgári kormány támogatásával, január 27-én még nyersen - és gyülekezeti házként szolgál. E félig kész — de e sorok megjelenésekor már reménység szerint befejezett otthonában jött össze a Drávaszög és a helybeliek 80 presbitere. „Szólít a Jézus, bízd rá magad!” hirdette bíztatóan az ének. „Milyen tulajdonságok kellenek a presbiteri szolgálathoz1?” — volt a délután nagy kérdése. Itt a tapasztalatból is meg kellett tanulni: legyen a presbiter Jézus Krisztus jó vitéze! Nem zsoldosa, nem is martalóca. Derék, igazságszerető, mások gondját-terhét a sajátjaival együtt készséggel vállaló. Szentlászló — s vele Kórógy és Haraszti — rendkívüli a magyar reformátusság részére. Az ősi hagyomány szerint Pál apostol idáig jutott, amikor eljárt Illíriáig (Róma 15,19). Itt a Vuka folyó ívében római fórumra utaló köveket találtak, s emberemlekezet óta mindig valamilyen keresztyén templom állt e helyen. Az apostol, s társai előszeretettel prédikáltak vízpartokon (a keresztség okán) és fórumokon (a nagy nyilvánosság miatt). A konferencia szünetében az egyik helybéli presbiter az ablakhoz vonta az előadót. 50-60 méter távolra mutatott, ahol hajdan egy alagút lejárata volt, mely a Vuka alatt a túlparti őrhelyre vezetett. (Az ottani földeket ma is „várhelynek” nevezik.) Az apostol ittléte nem bizonyítható pecsétes okmányokkal. Emlékét a hagyomány őrzi. Ámde komoly felelősségre inti az ország reformátusságát. A szolgálatot ott kell folytatni, ahol Pál apostol abbahagyta. A tőle átvett fáklyát tovább kell vinni. Szentlászló az egész dél-baranyai magyar reformátusság jelképe. E terüeten a legkiválóbb lelkipásztorok szolgáltak. Acs Zsiginond, Ács Gedeon, a Sebestyének és a Vinczyek, Ágoston Sándor. Nem beszélve Sztárai Mihályról, Szegedi Kis Istvánról és a hajdani nagy dunamelléki egyházkerület számos püspökéről. Borkő Julianna hazája ez. Szokás mondani - ha valakit faképnél hagynak - „otthagyta, mint szent Pál az oláhokat”. Itéletes lenne, ha valamikor odamódosulna a szólás: „Otthagyta, mint a magyar reformátusság a délbaranyai reformátusokat...” A konferencia végén nem búcsúztunk el egymástól. Vasárnap még négy eklézsiában szolgált az előadó. A szép nevű Vörösmarton. Hajdanán főiskolával rendelkező város. A gimnázium Halasra menekült. A Duna is cserbenhagyta. Ma vagy 10 kilométerre folyik egykori forgalmas kikötőjétől. Már-már úgy tűnt, a hatalmas templom is az enyészet áldozata. Svájcba került vörösmartiak gyűjtéséből kívül-belül gyönyörűen megújult. Örvendeznek a szívek! Csúzán és Hercegszöllősön is felszabadultan hangzott a zsoltár. Kopácson az újjáépült templomban népes gyülekezet fogadta az Igét. A templom és a parókia - mindkettő súlyosan sérült, nem csak a harcok során, de a tervszerű rombolás következtében - Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány támogatásával támadt fel új életre. Mivel éppen a Himnusz és a magyar kultúra napja előzte meg ezeket az alkalmakat, mindenütt akadt valaki, aki elmondta a Himnuszt, majd az egész gyülekezet zengte-zúgta Isten áldását esdve. Fájdalom, bellyei templomunk - melynek csak üszkös falai állnak — nem lehetett istentisztelet helyszíne. A falak között már valóságos erdő nő. Kérjük Isten segítségét e templom újjászületéséhez is! Papp Vilmos RIPORT A TISZÁRÓL Az elmúlt évben a Tisza áradása komoly károkat okozott Magyarországon. 54 református egyházhoz tartozó épület (templom, iskola és parókia) részben, vagy teljesen tönkrement. A kár összege meghaladta az 1 billió 300 ezer forintot. Az Orbán kormány 773 miiló forinttal segítette az egyházakat akik az újjáépítéshez szükséges összeget a biztosító vállalatoktól és a nem károsult egyházaktól kapták.
