Magyar Egyház, 2001 (80. évfolyam, 1-3. szám)
2001 / 2. szám
12. oldal MAGYAR EGYHÁZ LIGONIER - 2001. Szeptember elsején — szombaton - gyönyörű nap virradt reánk az Atlanti óceán partján. Kora reggel ragyogó napsütésben úsztak New Jersey, New York és Ohio zöldelő tájai, mintha a Mindenható is úgy akarta volna, hogy a hosszú, órákig tartó hajtás közben megkönnyítse a Ligonierba igyekvő presbiterek útját. Az évtizedek óta tartó ünnepi összejövetelek és konferenciák első napja csak a világiaké, hiszen a lelkipásztorok vasárnap még otthon hirdetik az igét. Ligonierban sem történik ez másképpen, s amikor elcsendesült a kápolna kisharangja felzengett a zsoltár; - „Tebenned bíztunk eleitől fogva.” Az igét ifj. Bertalan Imre, a Bethlen Otthon igazgatója hirdette. A szolgálatban a szövetség elnöke és alelnökei is résztvettek. Ünnepi esemény volt ez a hálaadás, hiszen a szövetség 55 éves működését köszöntük meg Mennyei Atyánknak. All órakor kezdődő közgyűlésen Dudás Ferenc elnöki beszámolóját hallottuk, amit a területi alelnökök jelentései követtek. Úgy ezeket, mint az egyes gyülekezetek életéről szóló beszámolókat hosszú viták követték, melyeknek színvonala mindjárt megemelkedett amikor elfogadtuk azt a javaslatot, hogy a kolbásztöltés és vásár, valamint dísztermek bérbeadása helyett inkább a lelkiekről beszélgessünk, hiszen az erősíti a gyülekezeti életet, javítja az ifjúsági munkát, fokozza a templombajárást és az is mindezeket segíti, ha a presbiterek és a nőszövetség tagjai is segítenek a lelkésznek a család látogatások oly nagyon fontos munkájában. Az ünnepi ülés meghívott előadója Hughes Oliphant Old teológiai professzor angol nyelvű előadásában az újszülött keresztelésekor, illetve az azelőtt kialakult tipikusan amerikai problémák összefüggéseiről beszélt. Hunyady Piroska az ifjúsági program és a nyári táborok vezetője beszámolóját mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta. Befejezésül a jelenlévők az elmúlt esztendőben elhunyt presbiterekre, gondnokokra és egyházunk más világi vezetőire emlékeztek imádságukban. Hétfőn a közben már megérkezett lelkipásztorok és a presbiteri szövetség tagjai közös istentiszteleten éltek az úrvacsora jegyeivel. Templom után
