Magyar Egyház, 1999 (78. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám

4. oldal MAGYAR EGYHÁZ „MA, HA AZ Ő SZAVÁT HALLJÁTOK...” (Zsid. 3, 7-8) Rovatvezető: Demeter Andor A idézett rész a gyülekezethez intézett fel­olvasással kezdődik. „Ma, ha az 0 szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti sziveteket.” Annak a gyülekezetnek ez a felhívás nagyon ismerős volt, mert tulajdonképpen a 95-ik zsoltárból vett idézet. Azonnal eszükbe jutott az első hallásra , hogy Isten az 0 választott népét, mint juhait vezette a fogságból az ígéret Földje felé. Útközben az 0 Igéje vezette, tanácsolta, éltette, erősítette. Krisztus is földi élete idején megismételte a hívást: „Az én juhaim hallják az én szómat és követnek engem és én örök életet adok nékik.” (Ján. 10, 27-28). Mi is úgy hallgatjuk e felhívást, mint az O gyülekezete. Minket is vezet, éltet, nekünk is tanácsol akik útban vagyunk a bűn állapotából Isten országa felé. Az Ószövetség pusztában vándorló népe - melynek hallgatnia kellett az igére - ma Krisztusnak az üdvösség felé vándorló gyülekezete, melynek annyival inkább kell hallgatnia az Igére, melyet aki szól nagyobb az angyaloknál, nagyobb Mózesnél. Úgy fogjuk fel tehát ezt az Igét, melynek nemcsak akkor, annak a gyülekezetnek, hanem ma, ennek a gyülekezetnek szól. A levél ismeretlen szerzője mintegy ezer év után idézi a régi felhívást, a maga gyülekezetének. Mi a második felhívás elhangzása után ismét vagy kétezer év múlva a magunk gyülekezetének. E háromezer év alatt hányszor elhangzott e felhívás, a „mában” élő gyülekezetnek! Nekünk ma kell e felhívást meghallgatnunk és ma kell Krisztusnak engedelmeskedni „...Én mint Krisztusba oltott ág: Tőle vegyem tápláltatásom. Míg az élők közt lesz lakásom.” (50. ének). Az igei felhívás így hangzik: „ne keményítsük meg a mi szívünket.” Ébből megismerjük az emberi szív természetét. A mi szívünk, az emberi szív kemény. Isten igéjével szemben elzárkózó. Konfirmációi hitvallásunk a Heidelbergi Káté is az első részben az emberi természetről azt tanítja, hogy annyira megromlottunk, hogy hajlandók vagyunk Isten és felebárataink gyűlölésére, hacsak a Szentlélek újjá nem szül bennünket. Az Isten ellen lázadozás állapotából képtelenek vagyunk kiszabadulni a magunk erejéből. A szívünk megkeményedik, az Ige szava visszapattan róla, a szív ajtója a belépni akaró Isten előtt zárva marad. A Bibliában valahányszor a kemény engedetlen, hitetlen szívről szó esik, mindannyiszor Istenhez való fohászkodást találunk, hogy Ő puhítsa meg, Ó tegye engedelmessé, hívővé, „Tiszta szívet teremts bennem”, mondja a zsoltáríró. A tiszta szív Isten ajandéka, az Ő Szentlelke ajándéka munkájának eredménye. Itt is ebben az igében, hogy „meg ne keményítsétek a ti szíveteket”, benne van a szív megváltoztatásának Istentől adott lehetősége. A felhívást ez a mondat fejezi be: „Amint a Szentlélek mondja.” A szívnek van két munkálója, a kemény­ségből lehet puhaság, az engedelmetlenségből engedelmesség, a hitetlenségből hit, ezt a Szentlélek mondja és nemcsak mondja, hanem munkálja is. Minél inkább hiszek az Ige szavának és a meghallgatásának, annál hamarább végzi el a Szentlélek az igehallgatás közben a szív meg­­lágyítását, az Isten számára való munkálását. E közelségben átminősült élettel, a hívő ember teljesíti a „mában” szóló Isten igaz akaratát. Demeter Andor, lelikipásztor NEM MONDHATOD Ismeretlen szerző (eszperantó folyóiratból) I. Nem mondhatod: Atyánk, ha nem viselkedsz úgy a mindennapi életben, mint az Ő gyermeke. Nem mondhatod: mi Atyánk, ha leki elzártságban élsz testvéreidtől. Nem mondhatod: Ki vagy a mennyekben, ha csak a földi dolgokra gondolsz. Nem Mondhatod: Szenteltessék meg a te neved, ha te nem tiszteled mindig az ő nevét. Nem mondhatod: Jöjjön el a te országod, ha te összekevered Isten országát a földi sikerekkel. Nem mondhatod: Legyen meg a Te Akaratod, ha nem akarod elfogadni az Istennek a tervét veled. Nem mondhatod: A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, ha nem törődsz azzal, hogy mások éheznek. Nem mondhatod: Bocsásd meg a mi vétkeinket, ha bárkivel szemben haragot táplálsz. II. Nem mondhatod: Amiképp mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, ha még nem tudtál igazán megbocsátani másnak. Nem mondhatod: És ne vígy minket a kísértésbe, ha még tudatosan tudsz bűnözni. Nem mondhatod: De szabadíts meg minket a gonosztól, ha nem harcolsz minden gonoszság ellen. Nem mondhatod: Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, ha nem tudtál lemondani a földi dolgok önző birtoklásáról, a parancsolgatásról és a hiúságról, amely magadnak tulajdonítja, ha valmi sikerült. Nem mondhatod: ámen, ha nem hallottad meg őszintán, hittel és meggyőződéssel a Miatyánk neked szóló Igéit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom