Magyar Egyház, 1998 (77. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal 3. Nominations for Ecclesiastical Judges: Rev. Peter Toth, Rev. Pal Mezo and Rev. Arpad Drotos. Lay Judges: Mr. István Farkas, Dr. Otto Kanocz and Mr. Frank Király (Trenton). 4. Legal Counselors: Mr. Tamas Hankowsky and Mr. Bela Puskas. 5. Ecclesiastical Secretary: The Rev. Stefan M. Torok, Lay Secretary: Mr. Zolten Ambrus 6. Treasurer: Miss Priscilla Hunyady 7. Controller: Mr. Anthony Beke The report of the Nominating Committee was unanimously approved by the Council. At the conclusion of the meeting, each member listed some of the future events both from the individual Classes or denominational dates. The last item on the agenda was the establishment of the date and place for the next General Assembly. The Rev. Peter Toth expressed an invitation to hold the 1998 Assembly at the Hungarian Reformed Church of Carteret, NJ, on October 24. Special notices will be mailed to each congregation and individual members of the Synod by the Ecclesiastical Secretary of the Synod. Closing exercises were conducted by Bishop Forro and with the benediction, the members wished each other a safe journey home and strength to carry on the work of the Lord. Secretaries Rev. Stefan Torok and Mr. Zolten Ambrus ÜLÉSEZETT A PÜSPÖKI TANÁCS Forró Sándor püspök megnyitója Főtiszteletű Püspöki Tanács! Kedves testvéreim! Korunkban, jobban mint valaha, előtérbe került a tömeg-közlés, a média szerepe. Amíg évezredekig a szó, legfeljebb az írás, az utóbbi századokban már az újság, majd a telegráf volt szinte az összes hírközlő eszköz, a huszadik század technikai lángelméi feltalálták a rádiót, filmet, telefont, televíziót és a számítógépet úgy, hogy akármi történik is a föld bármely részén már perceken belül értesülünk felőle. Bizonyára jó szándék vezérelte őket. Azonban nagy áldás és nagy átok is származott ebből. Egyfelől megnövelte az emberi együvé-tartozás, testvériség érzését. E találmányok által leomoltak az idáig falukban, városokban, országokban és földrészeken élő emberek között a válaszfalak. Az emberek közelebb kerültek egymáshoz és szívükön viselik az olyanok sorsát is, akikről alig tudtak és testvériesen segíthetik, támogathatják gyengébb, elesettebb felebarátikat. Másfelől megnőtt a reklámok és politikai téren a propaganda szerepe. A nagyközönséget szinte szüntelenül bombázzák a különféle szuggesztiók, sugallatok. Óriási hordereje van ennek. Az emberek millióit terelhetik mint nyájat haszontalan vásárlásokra, izgathatják politikai állásfoglalásra sokszor lelkiismeretlen csoportok és egyének. Amikor felnőtteink, ifjúságunk, sőt még gyermekeink is, idejük jórészét a televízió nézésével töltik és annak nem egyszer kegyetlenségeket sugalló filméi példájától elbódulva értelmetlen és végzetes cselekedetekre vetemednek, a modern magyarázók tagadják e hatásokat. De akkor miért költenek milliókat a portékákat áruló hirdetésekre vagy a politikai propagandára, ha annak semmi hatása nem volna?! Beigazolódott, hogy az emberi közösséget nem annyira a külső körülmények (családi, örökölt háttér, gazdasági helyzet vagy természeti csapások, amelyekkel megküzd), hanem sokkal inkább a gondolkozók irányítják. A filozófia professzora lehet, hogy valahol szerény anyagi körülmények között és különcként él, az emberiség útját mégis a gondolatai irányítják. Emlékezzünk csak századunk két, nagy pusztító világháborújában megnyívánult végzetes világnézeteire és azoknak akár a túlzott sovinizmus, akár a túlzott nemzetköziség erőszakba torkolló és mérhetetlen szenvedést okozó, embermilliókat befolyásoló hatására. Nem véletlen hát az isteni kijelentés immár kétezer éve elhangzott intése „Mert minekutána az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.” (I. Korinthus 1:21.) Nem hiába történt, hogy nemsokára az ötszáz esztendejét ünneplő protestáns keresztyénség a mise-áldozat helyett az igehirdetést emelte istentisztelete központjába. Van ellenerő a modern világ sokszor ördögi hatásaival szemben. A világban nem a gőzerőnek, nem az elektromosságnak, nem a benzinnek vagy atombombának van a legnagyobb ereje, hanem a gondolatnak, amely azután szóban és cselekedetekben nyilvánul meg. „És monda Isten: legyen világosság; és lön világosság.” — olvassuk mindjárt, a Szentírás kezdetén. (I. Mózes 1:3.) Az a beszéd, mely mögött nincs meggyőződéses gondolat, haszontalan beszéd. A hitből, belső meggyőződésből támadó szónak azonban világformáló következményei vannak. „Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben.” — tesz bizonyságot Pál apostol is. (I. Korinthus 4:20.)
