Magyar Egyház, 1997 (76. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal BESZÁMOLÓ A REFORMÁTUS VILÁGTALÁLKOZÓRÓL Ez alkalommal Magyarországon, Debrecenben rendezte meg folyó év augusztus 6-20-a között a Református Világszövetség (World Alliance of Reformed Churches) az általában hét évenként megtartásra kerülő nagygyűlését. Felekezetűnk a Világszövetség tagja. Egy lelkészi és egy világi képviselőt küldhettünk hivatalosan Debrecenbe. Eredetileg Szabó István egyházkerületi főgondnokkal Abrahám Dezső, közegyházunk tiszteletbeli püspöke készült elmenni, de az ő július 10-i elhalálozása miatt a jelen püspök, én utaztam el helyette. Augusztus 6-án, szerdán reggel kilenc órakor leszálltam a budapesti repülőtéren, tizenegy órakor már a Magyarországi Református Egyház Abonyi utcai székházában voltam, ahol a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata tartott ülést. A közgyűlés egyik fontos tevékenysége volt a Református Világszövetség Nagygyűlésének egy ünnepélyes nyilatkozatban való üdvözlése. A Református Világszövetség Nagygyűlése fényes keretek között nyílt meg augusztus 8-án, péntek délelőtt a debreceni Nagy-templomban. A Református Világszövetség hatalmas, az egész világra kiterjedő protestáns szervezet. Tagegyházainak száma —104 országból—e Nagygyűlésen felvettekkel együtt 211-re emelkedett. A gyűlésen körülbelül kilencszáz jelenlevő volt, ebből mintegy ötszázan hivatalos delegátusok. A fennmaradt létszámot az alkalmazottak, megfigyelők, tanácsadók, látogatók és a tolmácsok csoportjai egészítették ki. A Református Világszvetség a Presbiteriánus és Kongregácionális felekezeteken alapul. Meglepett, hogy az úgynevezett Kálvinista egyházakról alig történt említés. A Nagygyűlés fő témája: „Törjétek szét az igazságtalanság láncait”(Esaiás 58:6) bibliai idézet először erős politikai színezetet adott a gyűlésnek. A fenti mondattal a prófétai könyv írója valóban nem a támadó Asszírok (i. e. 745-695.) ellen bátorít, hanem saját népe erkölcsi süllyedését, istentelenségét és főleg bálványimádatát ostorozza. Miután a résztvevők túlnyomó többsége az úgynevezett harmadik világhoz tartozott, ahol a szegénység, elnyomás és túlnépesedés nehéz körülményeivel birkóznak, az ésaiási idézet könnyen félreértésre vezethetett. Én magam augusztus 8 és 15-e között minden hivatalos programon résztvettem. A nap reggel 8 órakor istentisztelettel kezdődött a debreceni Nagytemplomban. Előtte negyedórával énekeket tanultunk. Egy kiváló énekeskönyvet nyomtattak ki, Tuma Mina címmel, amely 294 éneket tartalmaz a világ 74 nemzetének nyelvén. A legtöbb ének alatt angol, spanyol, német és francia nyelveken (a Világszövetség hivatalos nyelvei) szöveg is volt. Különböző nyelveken, melyek minden földrészt képviseltek, gyönyörű énekeket tanultunk és énekeltünk. A templomban minden reggel legalább hatszázan jelentek meg. Mindenkinek adtak lehallgató készüléket, hogy tolmácsa által, a saját nyelvén hallhassa a hivatalos nyelvek egyikén elhangzó előadásokat, felszólalásokat. Az istentiszteleteken szolgálók mindig több nemzet képviselői közül kerültek ki. Az igehirdetések rövidek voltak, s közben kis jeleneteket is adtak elő, mint például Indiában egy gazdag nő hogyan bánik a szolgálóleánnyal. Az istentisztelet befejeztével, reggel kilenc órakor, eloszlottunk kisebb csoportokra és a Református Kollégium valamint a közelben lévő Tanítóképző szép termeiben bibliaórát tartottunk. A bibliaórák kötelező témája a már említett Esaiás idézet és az azzal párhuzamos Új Szövetségi részek voltak. Megható volt látni és tapasztalni azt, hogy az egy-egy csoportban a világ minden tájáról összegyűltek, milyen jó ismerői a Bibliának és milyen mélyen hívő emberek voltak. Délelőtt tíz órakor kezdődött a tulajdonképpeni munka, amikor a nyelvek szerint ismét kisebb csoportokra osztva este hét óráig a Nagygyűlés tárgypontjaival foglalkoztunk. Ezt a munkát csak a kávé- és ebédszünet szakította meg. A Nagygyűlés három altémája közül lehetett válsztani: 1. A református hit és az egységre törekvés, 2. Igazságot minden teremtménynek és 3. Társak vagyunk Isten missziójában. Én az elsőt választottam és végig az első csoport első alosztályában maradtam, ahol a reformátusság mibenlétét kutattuk. Volt is élénk eszmecsere és vitám a beszélgetés vezetőivel, különösen amikor a hitvallásokat is szóbahoztam! A legtöbb magyar vagy magyarszármazású képviselő a második munkacsoport harmadik alosztályához csatlakozott, amely a kisebbségi kérdésekkel és problémákkal foglalkozott nyílván azért, hogy az erélyi, szlovákiai és a vajdasági magyarság érdekében szót emelhessenek. Ez többé-kevésbé sikerült is. Augusztus 10-én a Nagytemplomban összegyűltek előtt Tőkés László püspök felolvasta Tanácskozó Zsinat nagyjelentőségű nyilatkozatát. Ezzel kapcsolatban később még egy sajtókonferenciát is sikerült megszervezni. A magyar kissebbségek ügye azonban nem volt központi kérdése a Nagygyűlésnek. Augusztus 8-án, mindjárt a
