Magyar Egyház, 1995 (74. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 1. szám

VOL. 74, NO. 1 SPRING, 1995 74. ÉVF., 1. SZÁM VIZSOLY the birthplace of the Hungarian Bible (Artist: Imre Szilágyi) Reményik Sándor: A FORDÍTÓ (Károly Gáspár emlékezetének) Alkotni könnyebb: a szellem szabad, A képzelet csaponghat szerteszét, Belekaphat a felhők üstökébe, Felszánthatja a tenger fenekét, Virágmaggal eget-földet bevethet, Törvénnyé teheti a játszi kedvet, Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad, S vakmerőén méri Istenhez magát... Az alkotás jaj, kísérteibe is visz. A fordítás, a fordítás—alázat. Fordítani annyit tesz, mint meghajolni, Fordítani annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat, átkarolva, Félig őt vinni, félig vele menni. Az, kinek szellemét ma körülálljuk, A Legnagyobbnak fordítója volt, A Kijelentés ős-betűire Alázatos nagy gonddal ráhajolt. Látom: előtte türelem szövétnek, Körül a munka nehéz árnyai: Az Igének keres magyar igéket. Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv Megcsendíti-e Isten szép szavát? És látom: győz, érdes beszédinek Szálló századok adnak patinát. O be nagyon kötve van Jézusához, Félig ő viszi, félig Jézus őt, Mígnem Vizsolyban végül megpihennek, Együtt érve el egy honi tetőt. Amíg mennek, a kemény fordítónak Tán verejtéke, tán vére is hull, De türelmén és alázatán által Az örök Isten beszél—magyarul. Kolozsvár, 1929. március 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom