Magyar Egyház, 1994 (73. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 11. oldal Mindezek az elsorolt tartozásoknak rendezéséhez sok pénzre van szükség. Új anyagi alap megteremtése előtt a megindulásra elég lenne a gyülekezeteink jelenleg birtokában lévő sok-sokezer dolláros pénztartaléknak csupán néhány százaléka. Ahol pénzre van szükség, akár az itt említett tervek megvalósítására, akár bármilyen nagyságú és viszonylatú kárpátmedencei egyházi segélyezésre, alkalmazni kell a Szentírás intésének fordítottját, Daniel C. Maguire közelmúltban elhangzott parafrázisát: „Ha gyülekezeteink, presbitériumaink, híveink szivükben igazán átérzik a különböző szolgálatok anyagi szükségleteit, bizonnyal megnyílnak csekkfüzeteik.” Ahol a szivetek van, ott van a kincsetek is. Egyik utolsó tartozásunkként említem az amerikai magyar református egyházak egységének kérdését. Mind a Kálvin Egyházkerület, mind a mi közegyházunk vezetősége kívánatosnak tartja az ezzel a kérdéssel való komoly foglalkozást. A két püspöknek a feladata a kezdő lépések megfogalmazása. Ez meg is történt és Vitéz Ferenc, a Kálvin Egyházkerület püspöke és jómagam szinte azonos „proposal”-t dolgoztunk ki egy „United Hungarian Reformed Church Federation illetve egy „Federataion of Hungarian Reformed Churches in Amerika” megalakítására. Az elmondottakban adtam elő az elmúlt négy év püspöki szolgálat általam jelentősnek tartott tárgyait és tevékenységeit. Mostani beszámolóm után következik Szabó István egyházkerületi főgondnok, Hunyady Piroska egyházkerületi pénztáros majd az egyházmegyék espereseinek és gondnokainak beszámolója, jelentése, illetve áttekintő előadása. Ezek együttesen alkotják a közgyűlést az Amerikai Magyar Református Egyház mai helyzetéről. The State of the Church a közismert angol fogalmazás. Képletesen úgy érzem magam, mint óév, amely kiérdemesültén és vidám reménykedéssel néz az újévbe. Isten megtartó kegyelmében és áldó erejében hittel nyújtom át a püspöki szolgálat vándorbotját felszentelendő és beiktatandó utódomnak és munkatársainak. Köszönöm, hogy meghallgattatok. 70 ÉVES AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ Történelmi időket éltek elődeink, akik 1924. december 9-én Duquesne, PA-ban megalapították a Független Amerikai Magyar Református Egyházat. Hét egyház képviseletében csak igen kevesen gyűlhettek akkor össze; ott voltak a delegátusok Carteretből, Detroitból, Duquesne-ből, Donorából, McKeesportból, Perth Amboy-ból és Scrantonból. Ma már csak igen kevesen élnek azok közül, akik a 70 év előtti időnek tanúi, de Isten megáldotta a magvetést, és ma 31 gyülekezetben dicsérik az Urat az Amerikai Magyar Református Egyház kebelében. Akkor 5 lelkipásztor volt jelen, ma 42 a számuk a nyilvántartásba vett lelkészekkel együtt. Méltó tehát megemlékezni azokról a hősies időkről, a bátor lelkészekről és presbiterekről, akik hittek abban, hogy Amerikában lehet önálló-független magyar református egyházat szervezni és fenntartani. Öt év múlva a Magyar Egyház hivatalos lapja szerint a következő 12 lelkész szolgált: Borshy Kerekes György, dr. Böttykös Béla, Béky Zoltán, Daróczy Sándor, dr. Gerenday László, Márton Sándor, dr. Nánássy Lajos, dr. Páhy József, Sebestyén Endre, Tukacs Gedeon és Vincze Károly. Az 1890-es évektől kezdve több csoportban, másmás amerikai felekezet felügyelete alatt már elég szép számmal alakultak magyar református egyházak, s az első világháború végén igyekeztek is egyesíteni a többfelé szakadt magyarok a református gyülekezeteket. „Miért volt szükség az új Független Magyar Református Egyházra?” — kérdezték többen. Nánássy Lajos így írt róla a hivatalos lapban: „A Független Magyar Református Egyház a legfontosabb jelenség. Nem hangos hazafias jelszavak hatására jött létre, hanem Krisztusra nézve és a Szentlélek irányítására hallgatva. — Majd másutt így folytatja — ...egyházközségeinket saját áldozatkészségünkből tartjuk fenn, lapunkat is, közalapunkkal egymást segítjük.” Vissza-visszatérően állítják, hogy az amerikai magyarság számára nincs más kibontakozó út, mint a Független Magyar Református Egyház. A cél kezdettől fogva, mind a mai napig ugyanaz: egyesíteni az amerikai magyar reformátusokat. Soksok cikk jelent meg a két szembenálló csoport véleményével a különböző egyházi és világi sajtótermékekben. Hitvallási szempontból ragaszkodnak a Második Helvét Hitvalláshoz és a Heidelbergi Kátéhoz, egyházfenntartás szempontjából pedig az „önkéntes” adományok elvéhez. A független egyház elvének képviselői hansúlyozták, hogy „... magyar református vallás nincs hétféle, az egyház sem építhető fel hét különböző alapra, hanem csak egyre, amely már ősrégen megvettetett...’’.Tömören fo
