Magyar Egyház, 1994 (73. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 3. szám

4. oldal MAGYAR EGYHÁZ iskolások éneke és bizonyságtétele a gyülekezet ve­gyeskara angolul és magyarul szólaltatta meg a legkedvesebb énekeket, melyeknek refrénjeit a gyüle­kezet egésze együtt énekelte a kórussal. Az emlékezés megható pillanatai voltak ezek. A jelenlegi lelkipásztor, Karla Tamás köszöntőjét követően a Trentonban egykor szolgált lelkipászto­rok Török István esperessel együtt szólaltatták meg Isten igéjét. A Magyarországról érkezett vendég, Kádár Zsolt egri lelkész princetoni ösztöndíja idején volt a gyülekezet lelkipásztora. Lekcióolvasását követte Kovács István tíz éven át aktív és nyudíjas­­ként is éveken át szolgáló egykori trentoni lelkész imádsága. Török István esperes a Kolossá 1:3-5 a­­lapján hirdette angol nyelven az igét. A nagy kérdésre keresve az igei választ Török esperes arról szólt, hogy mi a célja az egyháznak? Mint mondta nem az, hogy az egyéni érdekeket szolgálja, hanem mindenkor és mindenben Isten dicsőségéért kell fáradoznia. Ha az egyház nem tölti be hivatását, nem igazi egyház. Csak akkor nem hiábavaló az egyház léte, működése, szer­teágazó tevékenysége, ha rá tud hagyatkozni Krisz­tus lelkének erejére, s ezáltal szolgál. Az egyházkerület püspöke, Dr. Harsányi András betegsége miatt kényszerült távol maradni a trento­­niaktól. Megszólaltak azonban magyar nyelven gon­dolatai Török esperes tolmácsolásában. A Zsoltárok könyve 36. részének 6. versét idézve a püspök köszöntötte a múltba tekintő, hálaadó, a jelent átélő, örvendező, s a jövőben reménykedő magyar reformá­tus közösséget. A püspök üzenetében kitért arra is, hogy a hálaadás nem valamilyen befejezett aktus, nem azt jelenti, hogy nincs több gondunk. A hálaadás sokkal inkább állandó megtartásává kell válnia Isten elhivatott és Krisztusban megváltott népének. Ma hálát adunk és a jövő áldásaiban bízva könyörgünk. Isten 100 ével ezelőtt meghallgatta és a lélek ösz­tönző ereje által előre vitte ezt a népet. Az ő parancsa folyamatos parancs: imádságra, építésre, együtt ör­vendezésre, a magyar szellemi élethez való ragasz­kodásra hív fel mindannyiunkat - fejeződött be Harsá­nyi pöspök igei buzdítása. Az istentisztelet foly­tatásaként a gyülekezet egykori lelkipásztora Ador­ján Kálmán imádkozott, majd a köszöntések során Szabó István egyházkerületi főgondnok személyes hangon szólalt a trentoni reformátusokhoz fűződő kapcsolatáról, áldást kérve az általa képviselt egy­háztest gyülekezeteinek nevében a jelenlevőkre. Az istentisztelet végén a gyülekezet angolul kezdte énekelni az „Isten velünk, viszontlátásra” kezdetű éneket, melyet a résztvevő lelkészek folytattak ma­gyarul. Majd minden lelkész megáldotta az ünneplő gyülekezetei s a kórus éneke mellett kivonultak a teremből. A délelőtti felemelkedő istentisztelet folytatásaként több százan gyűltek össze a százéves évfordulót ünneplő bankettre. A jelenlevők között ott volt Dr. Vitéz Ferenc, a Kálvin Egyházkerület püspöke, Forró Sándor, a Független Magyar Reformá­tus Egyház püspökjelöltje, esperes, Dózsa György az Amerikai Magyar Református Szövetség elnöke, E. E. Vargo a William Penn elnöke, valamint a testvér­egyházak vezetői, esperesek, lelkészek, világi elöljárók, a helyi közélet magasrangú képviselői. Az amerikai majd a magyar himnusz elhangzása után Karla Tamás lelkész imájával és köszöntő sza­vaival megnyitotta az ünnepi együttlétet. Les Martin a trentoni egyházközség gondnoka ezután meleg sza­vakkal szólt az egybegyűltekhez, megköszönve mind­azok munkáját, akik a jubileumi év eseményeinek lebonyolításánál aktívan szolgáltak. Két zászlót is felavattak az ünnep tiszteletére. Julius Borcsik pres­biter megemlékező szavai után kibontották az ameri­kai és magyar zászlót. Az Amerikai Magyar Szövetség központi igazgató­ja Dr. Molnár Ágoston professzor nagy figyelemmel kísért, kitűnő előadásában vázolta az emigrációban élő magyarság százesztendős történetét. Őt követte Forró Sándor esperes, püspökjelölt nagyhatású be­széde a magyarság történelmi szerepéről és kül­detéséről az Újvilágban. Dr. Vitéz Ferenc nyitotta meg a köszöntések sorát. A testvérgyülekezetek lelkészei, az amerikai magyarság jeles képviselői, New Jersey állam politikai személyiségei kértek áldást a jubiláló trentoni magyar reformátusok életére, munkájára. Kétnyelvű reprezentatív kötetben emlékeztek vissza a trentoniak a száz esztendő eseményeire. A kiadvány élén az Egyesült Államok elnökének, Bili Clintonnak üdvözlő sorai olvashatók. A következő lapokon találjuk Christine Todd Whitmannak, New Jersey állam kormányzójának, Douglas H. Palmer Trenton polgármesterének köszöntő levelét. A tren­toni templom képe díszíti azt a porcelán dísztányért, melyet ugyancsak az ünnep tiszteletére készítettek. Száz év alatt a trentoni magyar református gyüle­kezetben 2846 keresztelés, 1437 esketés és 2041 te­metés volt. Beszédes számok ezek. Jelzik azt, amit a püspöki köszöntőjében Dr. Harsányi András így fogal­mazott meg: „A trentoni magyar református egyház magyar-amerika egyik legnagyobb, legjobban meg­szervezett és kormányzott, Isten igéjében és Jézus Krisztus által hűséges, magyarságát őrző gyülekezete. Amink van Trentonban, az a Szentlélek által lett. Amiért imádkoznunk és reménykednünk kell azt Krisztusnak a thyatirai gyülekezethez küldött üzenetében is megtalálhatjuk: ...amitek van, azt tartsátok meg...”. Trenton - Eger, 1994. október 15. Kádár Zsolt «"é5»

Next

/
Oldalképek
Tartalom