Magyar Egyház, 1992 (71. évfolyam, 1-5. szám)
1992-03-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal KUN ZOLTÁN EGYHÁZMEGYEI FŐGONDNOK JELENTÉSÉBŐL A NYUGATI EGYHÁZMEGYE KÖZGYŰLÉSÉN Évi összejöveteleink során örömmel láttam, hogy összetartozásunk jelképeként volt alkalmunk gyülekezeteink nagy többségét meglátogatni. Mai beszámolómban néhány gondolattal szeretnék foglalkozni, melyeket korszerűeknek tekintek egyházunk életében. Egyik az, hogy a világban lényegesen csökkent a nemzetközi feszültség. Az emberiségnek egyik pillanatról a másikra való eltűnése most kevésbé valószínű, mint három-négy évvel ezelőtt volt. Ennek egyik következménye, hogy választott új hazánk több figyelmet fordíthat arra, hogy mi történik itthon. Nehéz problémák bőven vannak és azok komplikáltabbak, mint a nemzetközi feladatok. Mi köze van mindehhez egyházunknak? Az, hogy ami körülöttünk történik, naponta befolyásolja mind egyéni, mind gyülekezeti életünket. Társadalmunk egyes rétegeiben a család széthullóban van, aminek következménye, hogy nincs összetartó jó példa a gyermekek nevelésére. Magyarországon is vannak hasonló gondok, bár nem olyan mértékben, és otthon könnyen a közelmúlt istentelen kommunizmus hatásának tulajdonítják ezeket a problémákat. Nálunk mindenki büntető következmények nélkül járhat templomba, és senkit sem vonnak felelősségre, ha vallásoktatásra küldi gyermekeit. Minálunk nincs istentelen kommunizmus, csak egyszerű, politikai erőszak nélküli istentelenség. Az, hogy az emberek hitetlenül élnek, nyilván nem a politikai rendszeren múlik. A gazdasági rendszer romboló hatása az erkölcsökre nyilvánvaló. A gazdasági rendszer, amelyben élünk, vallásos, erkölcsi magatartásunkat ellenkező irányokban húzza-vonja. A kapitalizmus ama vonása, hogy önérdeken alapszik, egyrészt egészséges: jó hatásfokú termelékenységre vezet. Másrészt viszont kiélezi az embertelenséget: egyre több lesz, amit az emberek megengednek maguknak. Ez történik most, és ennek eredményeként az élet fokozottan istentelenné válik körülöttünk próbára téve hitünket és erkölcsi magatartásunkat. Persze senki sem ígérte, hogy könnyű keresztyénnek lenni. Magyarországon új, ismeretlen helyzetet teremtett a demokratikusan választott parlament és kormány. Az új szabadság bátorította a vallásos élet újraszületését. Az egyházak ismét szabadon gyakorolhatják vallásos életüket. Sőt, a kormány is támogatja a vallásosságot. Egyrészt, mert tagjai közül sokan hívő emberek, másrészt, mert ez jó politika is, lévén a cél a közerkölcs színvonalának emelése az országban. Az egyedüli sikeres gazdasági rendszer, a kapitalizmus, lassan Magyarországon is lábra kel. De majd jönnek a velejáró problémák. Mi ismerjük ezeket a problémákat az USA-ban, amelyek Magyarországon csak a jövőben jelentkeznek. Tapasztalatainkkal segíthetjük otthoni testvéreinket. Az itteni és az otthoni folyamatok konvergálnak és fokozatosan nagyon is hasonlókká válnak. Hogyan erősíthetjük hitünket és annak alapján egyéni és családi erkölcsi magatartásunkat? Feltétlenül nem úgy, hogy a körülöttünk lévő világ ide-oda taszítson. A közemúlt eseményei mutatják, hogy még véres erőszaknak is lehet sikeresen ellenállni. De a hangsúly a kényelmes behódolás helyett éppen az ellenálláson van. Nem hibáztathatjuk egyedül a körülményeket, a rendszert, hogy ezzel ügyesen kimentsük magunkat. Evangéliumi hitünk gyakorlása egyházi életünk megújulásának egyedüli fegyvere. PÜSPÖKVÁLASZTÁS AZ ERDÉLYI MAGYAR EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN A kolozsvári székhelyű Magyar Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház ezév január elsejével nyugalomba vonult püspöke, D. Szedressy Pál, január 20-án elhunyt. Utódául a Temesvári Egyházmegye esperesét, Mózes Árpád aradi lelkészt választották. Mózes Árpád 61 évvel ezelőtt született a brassó-megyei Rákospatak községben. Az Egyetemifokú Egységes Protestáns Teológián szerzett lelkészi oklevelet. 1957-ben államellenes tevékenység vádjával 18 évi börtönbüntetésre ítélték. Általános amnesztia révén 1964-ben szabadult fogságából. Pásztori szolgálatának állomásai: püspöki titkárság, Székelyzsombor, Nagykároly, vidéki több kis gyülekezet, majd 1978-ban esperes, 1983-tól aradi lelkipásztor.
