Magyar Egyház, 1992 (71. évfolyam, 1-5. szám)
1992-02-01 / 2. szám
2. oldal MAGYAR EGYHÁZ HÚSVÉTI HARCI ÉNEK Textus: János ev. 6:40. „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiát, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon.” Húsvéti istentiszteleteinken elmaradhatatlan a „Jézus, ki a sírban valál” kezdetű dicséret éneklése, amelynek harmadik versszaka a „Nincs már szívem félelmére” kezdetű. Ezt a versszakot azonban nemcsak húsvétkor szoktuk énekelni. Több mint száz éve minden magyar református temetésen ezzel az énekverssel végződik a sírnál való szertartás mint a gyülekezet utolsó bizonyságtétele, mielőtt a sírra ráhullnának a rögök. Valahogy az az érzésem, hogy a mi amerikai magyar reformátusságunk addig él magyarul, amíg vannak, akik egy temetés alkalmával el tudják énekelni ezt a hitvalló dicséretet; még akkor is, ha a temetés javarésze egyébként angolul folyik le. Érdemes felidézni ennek a feltámadásban bízó éneknek a történetét. Az énekszöveg írója Lengyel József református prédikátor-költő volt, aki 1770-ben született, debreceni diák volt, ahol a széniorságig vitte; külföldet járt, majd sorozatosan volt a Debreceni Kollégiumban a bölcsészet tanára, utána nagyszalontai, nagyváradi és szalacsi (ma Salacea) lelkipásztor és esperes. 1822-ben halt meg, éppen március 15-én, idén 170 éve. Különösen kitűnt énekszövegek írásával, melyek közül 25 eredeti dicséret-szövege benne van a mai magyarországi református énekeskönyvben. A mi amerikai énekeskönyvünkben (az ún. „zöld” könyvben) 9 dicséret szövege található (76, 77, 81, 92, 210, 216, 276, 289, 380). Legismertebbek köztük az „Űr Jézus, mily igen drága”, „Uram, a Te igéd nekem” és a „Jézus, ki a sírban valál kezdetűek. Ez utóbbi harmadik verse a „Nincs már szívem félelmére” kezdetű. Különös ebben a hitvalló dicséretben, hogy kezdettől fogva a XXXV. zsoltár dallamára énekelték. Erről a zsoltárról tudjuk, hogy így kezdődik: „Perelj, Uram, perlőimmel.. Ezt a zsoltárt úgy ismerjük, mint református eleink, a hit tisztaságáért küzdő kálvinista atyák harci indulóját. Tudjuk, hogy a reformáció századában és a rákövetkezőkben az evangélium tisztaságáért való küzdelem összefonódott a nép szabadságáért és a nemzet függetlenségéért való harccal. így volt ez Skóciában, Németországban, Hollandiában, Franciaországban, de mindnél inkább Magyarországon. Bocskay István, Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György (Lorántffy Zsuzsanna férje) fejedelmek harcaiban el sem lehet választani a hit és a magyarság szabadságáért való küzdelmet. A XXXV. zsoltár úgy élt a magyar reformátusoknál, mint hitvalló harci ének, hiszen még az 1600-as évek végén is küzdeni kellett az elnyomás ellen: vértanú gályarabjaink halálos útján szólt a XXXV. zsoltár, míg durva őreik beléjük nem fojtották. A küzdelmes múlt ihlette meg az énekszerző Lengyel József prédikátort, hogy a halállal szembenéző húsvéti dicséretének szövegét az ősi református harci zsoltár dallamára illessze. A hitvallók bízvást énekelhették, hogy nincs már szívük félelmére, mert tudták, hogy velük perel az Űr. A hitvalló tudja, hogy az ember maga soha meg nem tudja vívni küzdelmét, ám a harc kimenetele nem kétes, ha az Űrhoz fordul, aki elveszíti ellenségét. Az ember azonban nem MAGYAR EGYHÁZ MARCH APRIL, 1992 VOL. 71, NO. 2 ISSN 0360-5760 Published bi-monthly EDITOR IN CHIEF The Rt. Rev. Dr. Andrew Harsanyi, Bishop P. O. Box "D", Hopatcong, New Jersey 07843 EDITOR: The Very Rev. Stefan M. Torok 331 Kirkland Place, Perth Amboy, NJ 08861 Business Manager: The Rev. Barnabas Röczey 179 Somerset St., New Brunswick, NJ 08901 OFFICE OF PRINTING: I.H. Printing Co., 205 Hamilton St., New Brunswick, NJ 08901 OFFICE OF PUBLICATION Magyar Egyház — Magyar Church 331 Kirkland Place, Perth Amboy, NJ 08861 Subscription: $6.00 yearly; Group: $4.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT WOODBRIDGE NEW JERSEY Postmaster: Send Form 3579 to Business Manager ADDRESS CORRECTION: Rev. Stefan M. Torok, 331 Kirkland Place, Perth Amboy New Jersey 08861 remélheti az Űr segítségét, sőt Hozzá sem fordul, ha nincs nagyon erős hite, ha kétségei meg nem szűnnek és nem bízik feltétlenül az Űristenben. Akkor azonban változnak félelmei reménységgé és örömökké; mintegy hallja az Űr szavát: Tégedet én megsegítlek. ím, milyen csodálatosan összefolyik a zsoltár és a dicséret gondolata, hite, imádsága! A hitvallónak ma is számos ellenséggel kell megvívni. Nyílt fegyverrel és fondorlatos elnyomással egyaránt: Erdély, Felvidék, Délvidék, ahol felhangzik a hitvalló harci ének. De meg kell vallani hitünket az emberi élet legnagyobb ellenségével, a halállal szemben is. A test erőtlen, a természet törvénye az elenyészés. Hiába hiszem, állítom, hangoztatom, hogy nem halunk meg — elhunyt kedveseink sírjai, az elporladt-elhamvadt tetemek mást mondanak. A keresztyén ember azonban nem is olyat hisz, ami ellentétben van a természet törvényeivel, hanem olyat, ami egybehangzik Isten törvényével is igazságával. Ezt az isteni törvényt és igazságot Jézus Krisztus példájából és kijelentéséből tudjuk meg. Hányszor beszélt az utolsó ítéletről és az örökéletről! Amikor pedig a húsvéti feltámadáson keresztül az örökélet példáját mutatta meg, attól kezdve nem volt kétséges a tanítványok előtt: Kriszus volt a zsenge és az ő hívei követik majd őt a feltámadás dicsőségében. Ebben a megnyugodott, győzedelmes hitben volt azután a keresztyének ereje az üldöztetés megpróbáltatásain keresztül mindhalálig. Ezt a győzedelmes hitet hirdetjük el minden húsvétkor és minden koporsó felett. Nincs már szívünk félelmére ... Bizonyára nincsen! H. A.
