Magyar Egyház, 1991 (70. évfolyam, 1-6. szám)
1991-07-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7. oldal ez a felsereglés, habár világias a neve. hogy „világtalálkozó”, mégiscsak egy zarándoklat a Sionra. Ha tetszik: egy búcsúösszejövetel, értsük jól, ahol megéljük Istennel és egymással való közösségünket, Isten lelki templomának élő köveiként, egybeszerkesztett házként. És harmadsorban: a szétszóródásból összegyűjtött nyáj vagyunk határokon és tengereken túlról; Istenben egymásra találó nemzet vagyunk, mint részben az egész. Sőt más vallású testvéreinkkel és idegen állampolgárságú atyánkfiaival is. így vagyunk Isten gyülekezeteként az Ö nyája, akit keres. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Őbenne bíztunk eleitől fogva. Mi, erdélyi reformátusok különösképpen feljogosítva érezzük magunkat, hogy erről bizonyságot tegyünk az erőtelenek és a kicsinyek megsokszorozódó hitével. Ennek a hitnek a jegyében hirdetem Isten kegyelmét, jelenlétét. Ebből a hitből fakadjon örök reménységünk. Testvéreim, egy kicsit letérve az Ige egyenes vonaláról, de mégis azt folytatva, végül ünnepélyesen és lelkesedve hadd terjesszem elő az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület azon meghívását: a III. világtalálkozót tartsuk Erdélyben! Isten legyen veletek! Ámen! MEGALAKULT A MAGYAR REFORMÁTUSOK VILÁGSZÖVETSÉGE Egy régi, 1938-ban megfogalmazott vágy vált valóra. A II. Magyar Református Világtalálkozó során megalakult a Magyar Reformátusok Világszövetsége, június 21-én, Budapesten, a Ráday Kollégium Könyvtárának olvasótermében. Az MRVSZ elnökévé dr. Bütösi János ny. amerikai püspököt; tiszteletbeli elnökévé dr. Hegedűs Lóránt püspököt és dr. Bodnár Ákos főgondnokot, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét ill. világi elnökét; alelnökké: dr. sCiha Kálmánt, az Erdélyi Egyházkerület püspökét és dr. Mikó Jenőt, a Szlovákiai Magyar Református Egyházkerület püspökét; főtitkárává pedig dr. Márkus Mihályt, a Magyarországi Református Egyház dunántúli egyházkerületének püspökét választották. Az elnökség tagjai a következők: Bállá Tibor, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke; dr. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke; Csutoros Csaba, az Ausztráliai Független Magyar Református Egyház főgondnoka; Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház Zsinatának világi elnöke; Forró Sándor esperes, az Amerikai Magyar Református Egyesület képviseletében; dr. Harsányi András, az Amerikai (Független) Magyar Református Egyház püspöke; dr. Hodossy Imre, a Jugoszláviai Magyar Református Egyház püspöke; Komlós Attila lelkész, a Reformátusok Lapja felelős szerkesztője és kiadója, a Magyarok Világszövetsége főtitkára; dr. Mészáros István, a Magyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének püspöke; Sipos Kund Kötöny esperes, a Magyarországi Református Lelkészegyesület képviseletében; Szaniszló Pál, az Amerikai Magyar Presbiteri Szövetség elnöke; P. Tóth István esperes, a Dunántúli Református Lelkészegyesület képviseletében; Dr. Tőkés László, a Nagyváradi Református Egyházkerület püspöke; Tűski István lelkész (Hollandia), a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat képviseletében. Megválasztották a számvizsgáló bizottság tagjait is: dr. Békássy N. Albert orvosprofesszor (Svédország), Almási István (Románia), dr. Nagy Tibor, a dunamelléki egyházkerület főjegyzője (Magyarország), Poznan Béla New York i esperes (Amerikai Egyesült Államok), Takács Zoltán mérnök (Szlovákia). Az MRVSZ pénztárosává Bencze Ferencnét. a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának munkatársát választották. RAVASZ LÁSZLÓ EMLÉKTÁBLA-AVATÁS Az emléktábla mellett: dr. Hegedűs Lóránt püspök, dr. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke, dr. Szűcs Zoltán, az Amerikai Kálvin Zsinat elnöke. Szabályos eseményleírás helyett — azt megőrzik a videó- és magnófelvételek — arra szeretnék emlékezni és emlékeztetni a II. Magyar Református Világtalálkozó nyitányából, a Ravasz László emlékünnepből (amely természetesen istentiszteleti keretek közt került megrendezésre, a legendás hírű püspök igehirdetéseinek évtizedeken át otthont adó Kálvin téri templomban!), amiről már most bizonyosan tudom, hogy „semmi idő nem csiszolja bennem hamissá”. Hála a templom előtti jó egyórás várakozásnak, alkalmam volt megismerkedni Ravasz László szolgálatának két tanújával, egy idős hölggyel, akit ötven esztendővel ezelőtt ő esketett, illetve a bécsi magyar gyülekezet egy tagjával, aki valamikor a konfirmandusa volt, s még arra is emlékezett, hogy ajándék-Bibliáját zöld tintával dedikálta. Kettejük elbeszélése nyomán érzékelhettem a Ravasz László Válogatott írásai című Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem-kiadvány előszavában idézett mondat — „Magyar református igehirdetőnek még nem volt akkora hallgatósága, mint Ravasz Lászlónak” — valóságtartalmát. (A nagy tömegben nem volt alkalmam megfigyelni, kapható volt-e a templom előterében ez a mindmáig hiánypótló, sokunkhoz „csempészúton” eljuttatott munka; attól tartok, nem!)
