Magyar Egyház, 1990 (69. évfolyam, 3-6. szám)
1990-05-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5. oldal Számos egyetemnek és teológiának díszdoktora, ezek között különösen Debrecen és Kolozsvár nőtt — ahogy mondta •— szívéhez. (E sorok írójának 1986-ban történt püspökszentelésén Dr. McCord volt az igehirdető — magyar református papi palástban.) Mint princetoni elnök szüntelenül szorgoskodott, hogy magyarországi ösztöndíjasok kerüljenek Princetonba; többéves erőfeszítésébe került, míg végre egy erdélyi ösztöndíjas is kijutott Princetonba. Magyar látogatók, lettek légyen püspökök, tudósok vagy hivatalos cím nélkül való pásztorok mindig szívesen látott vendégek voltak Dr. McCord irodájában és otthonában. Egyszóval: szerette a magyarokat és a Magyar Református Egyházat. Mi is szerettük őt, és négy évvel ezelőtt elhunyt feleségét, ezután pedig emléküket szeretjük és Isten iránt való háládatossággal őrizzük meg. Harsányt András EMLÉKEZTETŐK A nyíltság (glasnost) semmit sem ér őszinteség (chestnost) nélkül. A? Kormányozni annyit jelent, mint egyszerre előre nézni, hátra nézni és mindkét oldalra nézni. CZINE MIHÁLY AMERIKÁBAN Dr. Czine Mihály a magyarországi Dunamelléki Református Egyházkerület 1989 novemberben megválasztott főgondnoka az elmúlt februárban többhetes kanadai és észak-amerikai előadókörúton volt. Az Amerikai Magyar Református Egyház, a New Brunswicki Magyar Református Egyház és a Magyar Öregdiák Szövetség-Bessenyei György Kör közös rendezésében február 17-én a New Brunswickon tartott előadást „Új korszak küszöbén — ... Vagy lesz értelmük a magyar igéknek . . .” címmel. Az erre az alkalomra kiküldött meghívó, melyet Dr. Harsányi András püspök, Rőczey Barnabás lelkipásztor és Nyeste Zoltán elnök jegyeztek, a következőkben mutatta be Czine Mihályt: Dr. Czine Mihály Nyírmeggyesen született 1929-ben. Középiskoláit Nyíregyházán, egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 1964 óta az ELTE bölcsészeti karának professzora, számos irodalomtörténeti tanulmány és könyv szerzője. 1989 novemberében választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnokának. Irodalomtörténészként, kritikusként, a népi irodalom és a határokon túli magyar irodalom elemzőjeként négy évtizede van jelen az irodalmi életben. Nép és Irodalom című kétkötetes munkájában a magyarság és emberség, magyarság és haladás nagy találkozását keresi. Könyvében Farkas Árpádról szólva fogalmazza meg az erdélyi magyar értelmiség elhivatottságát, kálváriáját: „Hófúvásban, csattogó szélben is mondta felismeréseit; a történelem századainak és a jelennek gondját. A maga népe sorsára hajolva az emberiség gondjait is fogalmazta: a gézen átütött a vér”. A romániai nagy történelmi változások közben 1990 januárjában vett részt a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének egyik erdélyi megalakuló gyűlésén. Czine Mihály körünkben első szemtanúként számol be az erdélyi jelenről — irodalomról, életről — és a jövő kilátásairól. MINT A JÉZUS KRISZTUS JÓ VITÉZE Emlékezés Soós Gézára Soós Gézáné, Tüdős Ilonka megjelentette visszaemlékezését férjére, Soós Gézára. A könyv úgy állít emléket Soós Gézának, hogy leveleiből, prédikációiból közöl részleteket. Arról a Soós Gézáról, akiről volt hittanára, Muzsnai László így nyilatkozott: „Róla sokan sok mindent tudnak, de kevesen tudják azt a keveset, amiből őt igazán meg lehet ismerni, érteni, becsülni és szeretni. Ez a kevés, ami az ő számára minden volt, a merészség. Ő mert, merészelt keresztyén lenni élete minden mozzanatában. Soós Géza halálos körülmények között is merészelt keresztyén maradni.” Élhetett volna önmagáért. Rendkívüli képességével, kormányzógyűrűs jogi doktorként (elemitől kezdve végig a legmagasabb osztályzatokkal végzett), építhette volna saját karrierét. De ő a népéért és egyházáért dolgozott. Keresztyén volt, amikor a háború előtt járta az országot, s az ifjúságot, mint SDG vezető (Soli Deo Gloria nevű egyházi diákifjúsági mozgalom) ébresztgette lelki megújulásra és egyben a népükért való felelősségre. Keresztyén volt a német megszállás alatt, amikor az ellenállási mozgalomban oroszlánszerepet vállalt. Majd német felségjelű repülőgépen merészelt Olaszországba repülni a Szövetségesekhez, hogy ott Magyarország számára kedvezőbb feltételeket próbáljanak kicsikarni a békeszerződésnél. De mialatt ő bátran vállalta a legnehezebb feladatokat, a könyvből láthatjuk, hogy felesége, más formában, de ugyanolyan keresztyén bátorsággal küzdött a legsúlyosabb körülmények között, ostrom alatt, gyermekeiért, s végezte a család puszta életének mentését emberfeletti erővel és hittel. Hőskölteménynek beillik a háború alatt kettészakadt Soós család története. Keresztyén volt Soós Géza, amikor a háború után a németországi táborokban igyekezett lelki vigaszt adni a szegény hontalan magyaroknak, közben végezve Svájcban a teológiát, hogy teljes életével szolgálhassa a hazájából kiszakadt magyarságot Nyugaton. Amerikában, mialatt a Montreat College (North Carolina) professzora, járja egész Amerikát. Amerikaiak előtt és a magyarok között egyaránt szolgálva népét. Megfeszített tempójú, lázas munkával teli életét fiatalon egy autóbaleset oltja ki. Levelei azonban másolatban megmaradtak a felesége birtokában. Azokból összeállítva megláthatjuk, hogyan élte az Igét Soós Géza: „Mint a Jézus Krisztus jó vitéze” (II. Tim. 2:3.). Mindenkinek ajánlhatjuk a könyvet, mert a háborús és az azt követő évekbe a jól összeállított levélgyűjtemény komoly betekintést enged. Ugyanakkor Soós Gézáné a könyv árát a hazai SDG balatonszárszói telepének újjáépítési céljaira (az állam elkobozta, s most adta vissza) ajánlotta fel. Tehát a hazai ifjúság vallásos neveléséhez is hozzájárulhatunk a könyv megvételével. A megrendelést öt dollár elküldésével és a pontos címmel kérem a nevemre küldeni, amit én továbbítok a Református Sajtóosztálynak, ahonnan a könyveket postázzák. Címem: Mrs. Éva Kiss, 6624 Skyline Court, Alexandria, VA 22307. Kiss Sándorné
