Magyar Egyház, 1989 (63. évfolyam, 1-6. szám)
1989-01-01 / 1. szám
4. oldal MAGYAR EGYHÁZ FEL KELL RÁZNI A VILÁG LELKIISMERETÉT! Egyházi hírszolgálati közleményekből válogatva e számunk angol nyelvű részében idéztünk megnyilatkozásokat a románai felurombolás és az erdélyi magyarság üldözéseelnyomása elleni tiltakozásokból. Ezek a megnyilatkozások részletesen olvashatók a budapesti Reformátusok Lapja számaiban, amelyek gyülekezeteink templomaiban hozzáférhetők. Szükségesnek tartunk mégis idézni részleteket néhány közleményből. Az Egyházak Világtanácsa (World Council of Churches) főtitkára, Emilio Castro, és az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára, Jean Fischer 1988. július 4-én táviratot küldött a romániai tagegyházak vezetőihez, amelyben utalnak a romániai falurombolásra és a tervnek a következményeire a lakosság kulturális, vallási és társadalmi élete szempontjából. „Ez intézkedéseknek a nemzeti kisebbségeket érintő sajátos kihatásai” is felmerülnek. Az óvatos fogalmazású szöveg ezzel végződik: . szíveskedjenek velünk közölni az információkat és a helyzet megítélését. Tanácsot kérünk, hogyan nyújthatnánk mi segítséget a megértés és megbékélés előmozdításában... érdeklődésünk Románia minden népének jóléte iránt folyamatos...” A táviratra októberben kapott válasz tartalmát, tudomásunk szerint, még nem hozták nyilvánosságra. Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága a nyugat-németországi Hannoverben augusztusban tartott ülésén tárgyalta az erdélyi kérdést és megbízta a főtitkárt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a lehetséges megoldás kialakítása érdekében. A kérdés vitája során Dr. Tóth Károly, a Magyarországi Református Egyház püspök-elnöke (aki a Központi Bizottság tagja) nyilatkozatában többek közt kijelentette, hogy a júliusi távirat fogalmazásával „vonakodva és szomorú szívvel” értett egyet „mivel sokkal több és világosabb mondanivalónk van ... de az ökumenikus közösség megóvása érdekében erre a lépésre szántam el magam”. Nyilatkozata további részében Tóth püspök ezeket mondta: „Mi, Magyarországon nem tesszük felelőssé a románai egyházakat azért, ami abban az országbn történik. Fenntartottuk a testvéri kapcsolatokat az ottani egyházakkal még akkor is, ha azok hivatalosan a miénktől eltérő véleményeket hangoztattak a románai nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban.” „Ámde az az erős meggyőződésünk, hogy az Egyházak Világtanácsa nem hallgathat e nehéz és nagyon sok érzékeny kérdést érintő ügyben . . .” „Ha az Egyházak Világtanácsa hallgatna, az éles ellentmondást idézne elő mindazzal szemben, amire az ökumenikus mozgalomban állandóan elkötelezzük magunkat ...” Tóth püspök a továbbiakban utalt Castro főtitkár ünnepi igehirdetésének következő mondatára: „Az Egyházak Világtanácsa nem elégedhet meg azzal, hogy beszédeket tart az üldözött egyházakra vonatkozóan és az elnyomás különböző formáiról, mert megtanulta, hogy az elkötelezett szolidaritást gyakorolja, és azok mellé álljon, akik szenvednek és akiket elnyomnak ...” Felszólalását Tóth püspök ezzel fejezte be: „A Központi Bizottság mostani ülésén újra meghirdettük 'A béke, igazságosság és a teremtett világ épségének védelme’ elnevezésű programunkat, és abban arra köteleztük magunkat, hogy . . . megjelöljük az életet fenyegető veszélyeket és elkötelezzük magunkat arra, hogy e fenyegetésekkel szembeszállunk.” „Mindezek után hogyan hallgathatna az Egyházak Világtanácsa a romániai kisebbségek ügyéről?” + Végül idézünk abból a levélből, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának nevében Dr. Tóth Károly, a Tanács elnöke intézett az Európai Parlament elnökéhez, Lord Henry Plumbhoz. A levelet október 4-én Brüsszelben adta át Lord Plumbnak Komlós Attila, a Reformátusok Lapja felelős szerkesztője. Az Ökumenikus Tanácsnak a magyarországi Református, Evangélikus, Baptista, Metodista Egyházak, valamint az orthodox egyházak és a szabadegyházak a tagjai. A levél rámutat arra, hogy a román kormány a nemzetiségeket „durva asszimilációs eszközökkel” akarja elrománosítani. Ezek az eszközök ellene mondanak az európai kultúrának és gondolkodásmódnak, valamint az érvényes nemzetközi szerződéseknek. Mindezek rettegést keltenek a nemzeti kisebbségek körében, teljes kiszolgáltatottságot eredményeznek, ami végső kicsengésében közel áll a népirtás fogalmához. „Az utóbbi évtizedek türelmetlen nemzetiségi politikája teljesen felborította az e térségben egyébként is labilis politikai egyensúlyt.” A korlátozások, zaklatások, üldözések részletes felsorolása után a levél rátér az úgynevezett „területrendezési” terv előadására — vagyis a falurombolás és az érintett lakosságnak központi lakótelepekbe való zsúfolására. „Ez a terv csak tovább fogja növelni az eddigi feszültségeket, s azokat is végső kétségbeesésbe, öngyilkosságba kergeti, akik eddigi szorongatott helyzetük ellenére sem hagyták el őseik földjét, házukat, templomukat, évszázadok kultúrértékeivel együtt. Mindezeket most pusztulás fenyegeti... A félelem, a kisemmizettség, a zaklatottság tükröződik azoknak az ezreknek a szemében, akik ebből a helyzetből menekülve, sokszor fele családjukat is otthagyva, menekültként érkeznek országunkba, s kérnek segítséget tőlünk, az egyházaktól is .. . Ezért nagy nyomatékkai kérjük az Európai Parlamentet. .. ítélje el a népirtás veszélyét magában hordozó, az emberi jogokat és az ezzel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokat semmibe vevő politikát ... Tegyen meg minden tőle telhetőt mindennek a megakadályozására.” (A Szerkesztő megjegyzése: Emilio Castrot, az Egyházak Világtanácsa főtitkára nem tévesztendő össze a kubai Fidel Castroval. Emilio Castro uruguayi metodista.) MEGJELENT! VÁLOGATÁS HAMZA ANDRÁS IGEHIRDETÉSEIBŐL AZ ÉN ÜGYEM A TE ÜGYED IS Összeállította: Komjáthy Aladár MEGRENDELHETŐ: Példányonként (postázással) $12.00 I. H. Printing Co. Inc. 205 Hamilton St., New Brunswick, NJ 08901 Név................................................................................ Cím....................................................................... Példányszám: ........ Mellékelve: $
