Magyar Egyház, 1988 (67. évfolyam, 2-4. szám)

1988-07-01 / 4. szám

6. oldal MAGYAR EGYHÁZ Kedd, szeptember 6. de. 9:00 Áhítat — Vezeti Nagy György, Windsor, Canada. de. 9:30 Magyar jelen, magyar jövő — Előadó Csurka Ist­ván, Budapest — Kérdések, hozzászólások. de. 11:00 Szünet. de. 11:30 Magyar Református Ökumené — Dr. Megyesy László beszámolója és a bizottság jelentése — Hozzá­szólások. déli 12:00 Beszámoló a Bethlen Otthon II terveiről — Ko­vács Pál. du. 12:20 Beszámoló az Archívum munkájáról — Kovács Zoltán. du. 12:30 A Bethlen Múzeum és Archívum új tervei — Farkas Sándor. du. 1:00 Ebéd a Bethlen Otthonban. du. 2:00 A kompjúter áldása a lelkészeink életében — Kán­tor Pál. du. 2:20 Bizottsági jelentések, befejezetlen ügyek, javaslatok du. 3:00 A gyűlés bezárása. Reményik Sándor: A FORDÍTÓ Károli Gáspár emlékezetének Alkotni könnyebb: a szellem szabad, A képzelet csaponghat szerteszét, Belekaphat a felhők üstökébe, Felszánthatja a tenger fenekét, Virágmaggal eget-földet bevethet, Törvénnyé teheti a játszi kedvet, Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad, S vakmerőn méri Istenhez magát... Az alkotás, jaj, kísérteibe is visz. A fordítás, a fordítás — alázat. Fordítani annyit tesz, mint meghajolni, Fordítani annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat átkarolva, Félig őt vinni, félig vele menni. Az, kinek szellemét ma körülálljuk, A Legnagyobbnak fordítója volt. A Kijelentés ős-betűire Alázatos nagy gonddal ráhajolt. Látom: előtte türelem-szövétnek, Körül a munka nehéz árnyai: Az Igének keres magyar igéket. Látom, hogy küzd: Az érdes szittya nyelv Megcsendíti-e Isten szép szavát? És látom: győz, érdes beszédinek Szálló századok adnak patinát. Ó, be nagyon kötve van Jézusához, Félig ő viszi, félig Jézus őt, Mígnem Vizsolyban végül megpihennek, Együtt érve el egy honi tetőt. Amíg mennek, a kemény fordítónak Tán verejtéke, tán vére is hull, De türelmén és alázatán által Az örök Isten beszél — magyarul. A 400 ÉVES VIZSOLYI BIBLIA ÜNNEPÉNEK ELŐKÉSZÜLETEIRŐL 1990-ben lesz a Károli Gáspár gönci református prédi­kátor által lefordított és megjelentetett Vizsolyi Biblia 400 éves. Egyházunk kiemelkedően fontos feladatának tartja a méltó megemlékezést, nagy hangsúlyt téve arra, hogy hitbeli megújulásunk alkalmává váljék ez az ünneplés. A Zsinat Elnökségi Tanácsa május 19-i ülésén úgy határozott, hogy haladéktalanul hozzá kell fogni az előké­születekhez, a méltó ünneplés minél nagyobb lelki haszná­nak érdekében. Az Elnökségi Tanács bizottságot küldött ki a négy egyházkerület képviselőiből, akik dr. Tóth Károly püspök, a Zsinat lelkészi elnökének vezetésével június 16-án elkészítették a megemlékezés tervezett programját és körül­határolták a feladatokat. A bizottság három témakörben határozta meg a jubi­leumi év emlékezetessé tételét: 1. Megjelentetendő egy Vizsolyi Biblia-emlékkönyv, amely a legfontosabb ismereteket és értékeléseket tartal­mazza Károli Gáspárnak a református egyház életét és az egész magyar művelődés történetet meghatározó munkájáról, amellyel mindenki számára olvashatóvá tette Isten Igéjét. Minthogy 1991-ben lesz Károli Gáspár halálának 400. év­fordulója, a bizottság úgy határozott, hogy el kell készíteni egy Károli-monográfiát, amelyben Károli Gáspár bibliafor­dítói, teológiai és egyházszervezői tevékenysége kerül feldol­gozásra. A Doktorok Kollégiumának egyháztörténeti szak­osztálya egy kiadvány-sorozat tervét fogja elkészíteni, amely a Vizsolyi Bibliával és Károli Gáspár mukásságának ered­ményeivel fog foglalkozni. Ugyancsak hasznos lenne egy traktus kiadása, amely a Vizsolyi Bibliára vonatkozó iro­dalmi emlékeket — novellákat, verseket stb. — tartalmazna, ezzel is bemutatva a Vizsolyi Biblia irodalmunkra tett hatását. 2. A református egyház központi megemlékezése Deb­recenben lesz, előreláthatólag 1990. október 31-én, amikoris délelőtt istentisztelet keretében, délután pedig a Magyar Bibliatanács által szervezetten egy tudományos ülés emléke­zik majd a Vizsolyi Bibliáról. Erre az alkalomra szeretettel várjuk a testvéregyházak képviselőit is. Természetesen e központi egyházi megemlékezés mellett az egyházkerületek, tudományos gyűjteményeink, a gyülekezetek — pl. Vizsoly, Gönc — saját maguk is szervezhetnek ünnepségeket, kiál­lítást. 3. 1990 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyarországi Református Egyház közös rendezésében kétnapos tudományos ülésszak lesz az ELTE Jogtudományi Karának aulájában, ahol mindkét nap három-három előadás dolgozza fel a Vi­zsolyi Biblia jelentőségét magyar történeti, irodalmi és nyel­vészeti szempontból, egyházi és világi tudósok részvételével. A második nap estéjén a Ráday Kollégiumban hangverseny és irodalmi est lesz a Vizsolyi Biblia tiszteletére. A bizottság augusztus hónap során elkészíti a részletes programtervet, hogy mind a kiadványok, mind pedig az ün­nepségek tennivalóihoz hozzá lehessen fogni. Szívből reméljük, hogy az egyedüli zsinórmértéknek tartott Szentírás magyar nyelven való megjelenésének e nagy évfordulóján a Károli Gáspár személyén is szemlélhető re­formátus elkötelezettség megújulásához járulhatunk hozzá. Tarr Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom