Magyar Egyház, 1988 (67. évfolyam, 2-4. szám)
1988-07-01 / 4. szám
4. oldal MAGYAR EGYHÁZ AZ RVSZ NYILATKOZATA ÉS FELHÍVÁSA A Református Világszövetség vezetői június 15-én nyilvánosságra hozott nyilatkozatukban aggodalmukat fejezik ki a romániai falvak tervezett elpusztítása miatt. Mint a sajtónyilatkozat rámutat: „13 ezer román falu közül 7 ezer elpusztításának terve, illetve a terv végrehajtása, a falvak agro-indusztriális komplexummal történő helyettesítése komoly gondot okoz a Református Világszövetség vezetőinek”. Az RVSZ vezetői — Edmond Peret főtitkár, Allan A. Boesak elnök és Karel Blei európai területi elnök — sürgős felhívást intéztek Nicolae Ceausescu román elnökhöz. A levelet az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük. A sajtónyilatkozat a romániai helyzetet elemezve emlékeztet arra, hogy román törvény szerint az állampolgárok nem dönthetnek lakóhelyük és munkahelyük felől. így tehát nincs jogilag mód arra, hogy tiltakozhassanak otthonaik és közösségeik tervezett elpusztítása ellen. A sajtónyilatkozat kijelenti: Románia helyzetének alapos vizsgálata azt mutatja, hogy a jelenlegi kormány szándékosan kisebbíti a romániai kisebbség jogait. ,,A falvak elpusztítása a legutóbbi és legdrasztikusabbnak tekinthető lépés ebbe az irányba.” A sajtónyilatkozat ezt követően rámutat arra, hogy Romániában a kisebbségek képviselete a nemzetgyűlésen, az országot irányító szervekben 1977 óta állandóan csökken. Ugyancsak csökkennek a kisebbségi művelődési programok és lehetőségek — hangsúlyozza a nyilatkozat —, az évszázadok óta Románia területén élő népek művészeti értékeinek gyűjteménye raktáron hever, s nem tekinthető meg nyilvánosan. Más országokba történő emigrálás fosztja meg az országot sok művészétől, nevelőjétől és értelmiségétől. A sajtónyilatkozat rámutat arra is, hogy a Romániában élő számos nemzetiségi kisebbség közül a magyar nyelvűek száma a legnagyobb (2 millió), s ez maga után vonja azt is, hogy rajtuk mérhető le leginkább a megkülönböztetés és a türelmetlenség. Az RVSZ romániai tagegyháza, a Romániai Református Egyház magyar nyelvű. A sajtónyilatkozat végül kifejezésre juttatja, hogy az RVSZ figyelemmel kíséri az emberi jogok megsértésére irányuló romániai intézkedéseket, s felhívja a romániai kormányt arra, hogy tisztelje valamennyi állampolgárának emberi és polgári jogait. FELHÍVÁS A ROMÁN ELNÖKHÖZ „Elnök Úr! A Református Világszövetség nevében, 164 tagegyházat és 70 millió egyháztagot képviselve szerte a világban, mély megdöbbenésünket fejezzük ki a romániai kormány döntése fölött, amely szerint a 13 ezer faluból 7 ezret lerombolnak, hogy agro-indusztriális komplexumot építsenek helyette. Ha a döntést végrehajtják, ez csak a társadalom felépítésének megosztottságát szolgálhatja az emberi és polgári jogokat sérti és emberek ezreit fosztja meg tradíciójuktól, kulturális örökségüktől és nyelvüktől. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy e lépés elsősorban a kisebbséget érinti, leginkább és különösen a magyar nyelvű kisebbséget. A Református Világszövetség fölhívja Románia kormányát, hogy valamennyi állampolgára alapvető jogait tisztelje, s így vonja vissza döntését a pusztító program végrehajtásáról.” IMÁDSÁG BÉKÉÉRT Mother Theresa imádsága 1981-ből. Azóta sok ezren mondják ezt az imát szerte a világon, sok nyelven. Vezérelj halálból életre, Hamisságból igazságra; Vezérelj kétségbeesésből reménységre, Félelemből bizodalomra; Vezérelj gyűlöletből szeretetre, Háborúból békességre. Békesség töltse be szíveinket, Világunkat, az egész mindenséget! A PÜSPÖK JEGYZETEIBŐL Az itt következők sem eredetüket illetőleg, sem tartalmuk tekintetében nem függnek össze. Noteszemből való feljegyzések, amelyek megragadták figyelmemet, amikor hallottam vagy olvastam őket. Sok évvel azután, hogy befejeztem tanulmányaimat Skóciában — vagy ötven éve —, tovább járattam a kitűnő British Weekly című hetilapot. Kedvenc rovatom William Barclay Obiter Visa című írása volt. Ezek rövid megjegyzések voltak, éles teológiai meglátások váltakoztak hol megható, hol csúfolódó emberi jellemrajzokkal. A két latin szó annyit jelent, hogy „futólag látott”. E két szó értelmét kissé kibővítve, noteszemből azokat a gondolatokat, észrevételeket, idézeteket válogatom ki, amelyek az olvasó érdeklődésére tarthatnak számot. Ezek odavetett feljegyzések, melyek forrása nem mindig tőlem való. + HA AVATATLAN szájba kerül egy nyelv, a következmények borzalmasak lehetnek. + EGY POLITIKAI SZÓNOKRÓL mondta egy pesti író barátom: „Bozótosán fogalmaz.” Ugyanőt így is jellemezte: „Szószálhasogató.” *1* A FOLYTONOS BAJOKAT könnyebb elbírni, mint a folytonos reménykedést. Az utóbbiért kitartóbban kell imádkozni. + A HOLDKÓROS FIÜ meggyógyítása (Márk 17:14-21.) nagyon is elgondolkodtató. Az apa tüstént így kiáltott, „Hiszek! Légy segítségül az én hitetlenségemnek!” Lehet úgy értelmezni, hogy csoda történt és „tüstént” hitt. De benne van a hit és hitetlenség bizonytalan kapcsolódása is. Nekem az tűnik fontosnak, hogy Jézus nem azt mondta a remegő apának és kínlódó fiának, hogy „Legjobb lesz, ha úgy három hónap múlva visszajösz, és akkor meglátom, hogy bizonyossá vált-e hited?” Nem úgy. Jézus könyörülő szeretete azonnal segített a szenvedőkön. Harsányi András
