Magyar Egyház, 1987 (66. évfolyam, 2. szám)
1987-04-01 / 2. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 15 — REFORMÁTUSOK LAPJA Meddig volt pogány a magyar? A magyar történészek eddig írásos forrásokra és a magyarokkal a Kr. u. 1000-táján azonos fejlődési fokon álló skandináv és szláv népek példáira hivatkozva állították, hogy a nyakas magyar köznép Szent István király törvényei után még hetven, nyolcvan évvel is vonakodott föladni sámánhitét, pogány szokásait. Az utolsó nyílt lázongást I. Béla verette le az 1061. évi székesfehérvári törvénynapon: 1092-ben, a szabolcsi zsinaton mégis törvénybe kellett iktatni, hogy „akik kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forráshoz és kövekhez pogány szokás szerint ajándékot visznek, bűnükért egy ökröt fizessenek”. A túlvilági útravalóval ellátott, úgynevezett soros temetkezés — olykor lóáldozatokról tanúskodó csontokkal — 1100 körül szűnt meg, s csak a 12. század elejétől adta át helyét mindenütt a templom körüli cinterembe (cimiteriumba) való, „melléklet nélküli” temetkezésnek. Az írott forrásokban homályosan emlegetett bálványfa-temetkezésre azonban nem találtak régészeti bizonyítékot. Erre első ízben most bukkantak rá Tiszaluc-Sarkadpusztán, a Sajó és Tisza összefolyásához közel. A temető 252 sírját az utóbbi évtizedben tárták fel. A sírokban talált dénárokból valószínűsíthető, hogy a temetőt az 1040-es években nyitották meg, s 50—60 évig használták. Ezt a rövid használati időt a többi lelet is megerősítette, mert nagyon kevés az olyan tárgy — nyakperec, kerek, vagy csüngős ingnyakdíszveret —, amelyet a honfoglalók utódai már a 10. században is, vagy akár István király korában használtak. Tiszaluc-Sarkadpuszta lakói nem voltak jómódú emberek. 171 sírban nem találtak tárgyi leletet, — s a többi 81 sír mellékletei is igen szegényesek voltak. Csak a kislányok és asszonyok bronz, vagy ezüst varkocskarikái, bronzgyűrűcskéi, nyakperecei, tarka gyöngysorai érzékeltették, hogy a kor fogalmai szerint félreeső helyen is működött az emberek szépérzéke: ízlésük szerint alakítgatták az ékszerek korábbi divatmotívumait. Ez a temető éppen azért képvisel új típust a kora Árpádkori magyar köznépi hagyatékban, mert új telepítés halottjait hántolták ide. Lehetséges, hogy az ide temetkező közösség kirajzás útján jelent meg e vidéken, az sincs azonban kizárva, hogy a Szent István halálát követő trónviszályok zavaros éveiben hagyta el korábbi lakhelyét, hogy kedvezőbb életfeltételeket biztosító falut hozzon létre. A közösség minden valószínűség szerint pogány volt. A koporsóba tett érméket — férfiaknál, nőknél egyaránt — a szájüregben, a koponya környékén, a mellkas mindkét oldalán, valamint mindkét marokba szorítva találták meg. Az elhelyezés arra vall, hogy a pénzek halotti obulusként szolgáltak. A két nemet külön-külön temették el. A falu lakói mindkét temető közepén sírmentes területet hagytak. Logikus feltételezés, Érdekes összefüggésben került nemrég napirendre az a kérdés, hogy — hasonlóan a többi történelmi egyházhoz — legyen-e végre a Magyarországi Evangélikus Egyháznak is középiskolája, ill. visszaállítsák-e a híres Fasori (Budapesti Evangélikus) Gimnáziumot. 1986 szeptember végén tartotta Gyenesdiáson összejövetelét vesztfáliai (NSZK) és magyarországi, főleg ev. papok csoportja. Ez az összejövetel egyébként is egyháztörténeti jelentőségű, mert a II. világháború befejezése óta először tartottak nyugatnémet—magyar lelkészi találkozót. A találkozó során teológiai, egyházkormányzati, szeretetszolgálati, s nevelésügyi témák is előkerültek. így említették meg azt is, hogy vájjon eljött-e az ideje, hogy az evangélikus egyház igényelje és vállalja az iskolafenntartással járó feladato-Független szociológusok, titkos közvéleménykutatást végeztek Csehszlovákiában. A 342 megkérdezett személy az összlakosságot statisztikai értelemben reprezentáló mintát jelent, amelyen belül párttagok is vannak (bár az ő arányszámuk az országos arányszámtól némileg eltér). A felmérés az egyik leginkább figyelemreméltó ellenzéki politikai akció volt az ország 1968. évi lerohanása óta. A megkérdezetteknek 85 kérdésre kellett válaszolniok. A válaszok összesítéséből kitűnik: a lakosság túlnyomó többsége a pluralisztikus demokrácia mellett voksolna és azt szeretné, ha Csehszlovákia semleges lenne. Szabad választásokon a Kommunista Párt 14%-ot kapna. A prágai kormány az ugyancsak e nyáron lebonyolított választások után ugyanolyan „fényes győzelemmel” dicsekedett, mint a keletberlini. A szociológusok megállapították: a fiatalok körében alig akad már olyan, aki a marxizmussal vagy a kommunizmussal vállalna azonosságot. (A 35 éven aluliak 0,85%-a vallotta kommunistának magát.) hogy azon a két puszta helyen kultusz-kellék állhatott: szent fa, szent ligetecske, vagy éppen faragott bálvány. Persze semmiféle sámánhit sem menthette meg a kis település lakóit attól, hogy az utánuk nyúló államhatalom rájuk ne tegye súlyos kezét. A pogány temető használatával is azért hagytak fel, mert I. Kálmán törvényeinek értelmében nekik is falujuk,1 Sarkad templomának cintermébe keüett halottaikat temetniük. ^Califomiai Magyarság) kát. Tekintettel arra, hogy Vesztfáliában ún. uniós (közös ref. és ev.) egyház működik, elhangzott az a nézet is, hogy esetleg a Fasort nem evangélikus, hanem közös iskolaként kellene újra életre hívni. Ennek a nézetnek azonban nincsen gyakorlati alapja és nem is talál különösebb visszhangra, mert a református egyháznak megvan a maga iskolája Debrecenben, a katolikus egyháznak is van vagy nyolc gimnáziuma, s ezért az evangélikusoknak is szükséges, hogy kizárólag saját fenntartású és igazgatású középiskolájuk legyen. A november végén tartott ev. egyházi országos közgyűlés egyik határozatában iskolatibottságot létesített, melynek feladatává tették, hogy vizsgálja ki a lehetőségeket és körülményeket a Fasori Gimnázium visszaállítását illetően. Erős Vár Amikor a megkérdezettek többféle megjelölés között választhattak, 42,7%-uk „demokratának”, 14,5%-uk „hívőnek”, 12,8%uk pedig „nem marxista szocialistának” minősítette magát. Az ifjabbak közel kétharmada viszont kijelentette: „Az ilyen megjelölést elutasítom, egyszerűen ember vagyok.” Ezek az arányszámok — ismételjük — a 35 éven aluliakra vonatkoznak. A teljes mintasokaságon belül 54% mondotta magát „demokratának”, 16,9% „vallásosnak” és csak 4,4% „marxistának”, ugyan így 4,4% „kommunistának”. Az összes megkérdezett 27.7%-a szerint „az imperialista szuperhatalom” megjelölés minden korlátozás nélkül illik a Szovjetunióra (Amerikát 8,8% minősítette így); a többség azonban részben ért egyet az ilyen meghatározásokkal. Amerikáról kilencszer annyi csehszlováknak volt kedvező véleménye, mint amennyinek a Szovjetunióról. A felmérés eredményeit a Svedectvi (Tanúság) című emigráns folyóirat tette közzé, ennek nyomán a bécsi Ostnachrichten ismertette. Californiai Magyarság A Fasori Gimnázium ügye Látszat és valóság Csehszlovákiában
