Magyar Egyház, 1985 (64. évfolyam, 1-5. szám)

1985-05-01 / 3. szám

MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal SZENTFÖLDI ZARÁNDOKLAT A detroit-allen parki egyházunk által kezdeményezett Szent Földi zarándoklatra több más egyházból is jelentkez­tek érdeklődők, akik március 18-án indultak el a 12 napos útra New Yorkból. A háborús hírek és a Közép-Keletről jövő zavargások rémei sokakat visszatartottak ettől a za­rándok úttól. De akik részt vettek rajta egybehangzóan val­lották, hogy sok-sok élményben és felejthetetlen emlékekkel a szívükben tértek vissza ki-ki a saját egyházába. Az utat a helyi B & H Travel Service rendezte dr. Harold Bremer képviselőjükkel, aki a naponkénti utat pon­tosan leírta és a részletes terveket elkészítette. A csodás repülő út után Izraelbe érve mintegy nagy körben Joppától kiindulva megtekintettük a Szent Föld nevezetes helyeit, megálltunk a Kármel hegyen, ahol Illés próféta idejében olyan sorsdöntő esemény játszódott le, ott voltunk a Bibli­ából sokszor idézett Generázeti tó partján, ahol a tanít­ványok közül Krisztus elhívta az elsőket, majd a Jordán folyó mentén délfelé haladva meg-megálltunk egy-egy ne­vezetes hely megtekintésére s Jerikón át vezetett az utunk Jeruzsálembe. Itt töltöttük a legtöbb időt, nagyszerű szállá­sunk volt, ahonnan az egész várost bejártuk. Virágvasárnap előtti vasárnapon a skót református templomban vettünk részt az istentiszteleten, ahol magyarul imádkoztunk és szólt az ősi zsoltár. Eljutottunk Jeruzsálemtől délre lévő vidékre is, meg­tekintettük a Holttengert és a mellette lévő Massada erő­döt, meg-megálltunk a római és a keresztes háborúk idejé­ből megmaradt romok és régi emlékeknél. Az egész útról naplószerű jegyzeteket készített Dr. Soós Gézáné, Ilonka, aki készségesen küld az érdeklődőknek. A hasonló Szent Földi zarándoklatot ajánljuk a testvér egy­házak figyelmébe. ÚJ TISZTIKAR A KÁLVIN EGYHÁZ­­KERÜLET ÉLÉN Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin Egyházkerületének május 6 és 9 közötti évi közgyűlésén Ligonier, Pa.-ban Ábrahám Dezső püspök képviselte a mi egyháztestünket. Ez alkalommal mondtak köszönetét Dr. Bütösi Jánosnak, aki a püspöki tisztségét több alkalommal visszaválasztás után, a legnagyobb lelkiismeretességgel és odaadással látta el. Az újonnan megválasztott tisztviselők a következők: Király Zoltán Passaic, N.J.-i lelkész az új püspök, Megyesy László Dr. Wallingford, Conn.-i lelkész a helyettese, Kovács Sán­dor Homestead, Pa.-i lelkész a pénztárnok és Dr. Szűcs Zoltán Lorain, Ohio-i lelkész a jegyző. Kántor Pál a Refor­mátusok Lapja szerkesztője. Az elmúlt évek során az egyháztestek egymáshoz való közeledésének és testvéri egyetértésnek a jegyében nagy lé­pésekkel haladt előre a Kálvin Kerület. A mi egyházunk részéről a lelépő és újonnan megválasztott tisztviselőkre, mukásságukra a Mindenható Isten áldását kérjük. EZ ÉV NAGY KÖNYVE: VATAI LÁSZLÓ: ÁTSZÍNEZETT TÉRKÉP 1979 őszén, hosszú szünet után, jártam ismét Magyar­­országon. Egy véletlen folytán összetalálkoztam ifjú korom első nagy szerelmével, aki férjhez ment pontosan egykori riválisomhoz, aki valamikor közgazdaságtant tanult, amikor én még csak gimnázista voltam. A József Nádor műegyete­men kezdte és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen fejezte be. Mikor arról beszélgettünk, hogy is volt csak harminc valahány esztendővel ezelőtt, az egykori rivá­lis elmondta, hogy két tanárára különös tisztelettel emlék­szik: az egyik volt Nagy Imre, a másik pedig az „a zseniá­lis, fiatal református pap” Vatai László. Előhozta az egye­temi indexét is, büszkén mutatta, hogy mindkettőjüktől jelest kapott. Azt is hozzátette, hogy Vatai László „egyik napról a másikra” eltűnt. Itt aztán én elmondtam az eltűnés okát: a Magyar Közösségi (és teljesen koholt) konstrukciós per kapcsán tartóztatták le. Meséltem aztán tovább, az angol nyelven megjelent Dosztojevszkij könyvéről, valamint a nyu­gati magyar irodalom egyik csúcsáról Vatai László Ady tanulmányáról: Az Isten szörnyetegéről. Mélyen belemerül­tünk a beszélgetésbe, virradatkor hagytuk abba. Előkerültek az egykorú egyetemi jegyzetfüzetek is: és a töredező, elsár­gult lapokról ugyanaz a Vatai László szólt hozzánk, akitől én itt kint nyugaton olyan sokat tanultam. Különös és sej­telmes éjszaka volt az Budán. Két éven belül hirtelen mind­ketten, a férj is és a feleség is, meghaltak. Hiszem, hogy a hazában is, mint nyugati magyarságunk­ban is sokan vagyunk, akik Vatai Lászlót tanítómesterünk­nek tartjuk. Ezért oly nagy öröm az, hogy a Püski kiadónál, New Yorkban, májusban megjelent Vatai László legújabb kötete: ÁTSZINEZETT TÉRKÉP. Hét tanulmánya olvasható a kötetben: Dosztojevszkij a titokzatos géniusz; Arany János a magyar írók fejedelme; Bethlen Gábor — Erdély fejedelme; Márai Sándor naplói; Németh László — Homályból homályba; A Független Kis­gazdapárt társadalombölcselete — Harc az új világképért. Mindegyik írás megérdemli a legnagyobb figyelmet. Nem hiába nevezi Vatai Lászlót „az egzisztencialista filo­zófia” legjobb magyarországi úttörőjének a Magyar Iro­dalmi Lexikon, minden egyes tanulmány ezt erősíti meg, talán annyit tennénk hozzá, hogy magyar kálvinista egziszten­cializmus. Persze minden ilyen kategorizálás fogyatékos. A lényeg az, hogy Vatai Lászlóról és legújabb könyvéről is elmondható az, amit negyven esztendővel ezelőtt Szerb An­tal fogalmazott meg ugyanannak a hegyvonulatnak másik csúcsáról Szenei Molnár Albertról: „Benne mutatkozik meg legtisztábban az a paradoxon, hogy a leginkább magyar a leginkább európai is. Nekik Európa kultúrmagassága és a honi kisszerűségtől való távolság kellett ahhoz, hogy egy másik, különb Magyarországért fáradozhassanak. Haza­menni a létező Magyarországba, annyit jelentett, mint le­mondani az ideális Magyarországról.” Harmincöt éve nyugaton él Vatai László is akárcsak a tizenhetedik század nagy magyar kálvinista egzisztenciá­listája Szenczi Molnár Albert is. Egész életművük a magyar­ság lelki és szellemi felemeléséért áldozódott fel. Erről bi­zonyít ez a csodálatos könyv is, amit nyugati magyarságunk szellemi életének legnagyobb eseményének nevezhetünk 1985-ben. ( szerk.) Komjáthy Aladár

Next

/
Oldalképek
Tartalom