Magyar Egyház, 1985 (64. évfolyam, 1-5. szám)
1985-05-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal SZENTFÖLDI ZARÁNDOKLAT A detroit-allen parki egyházunk által kezdeményezett Szent Földi zarándoklatra több más egyházból is jelentkeztek érdeklődők, akik március 18-án indultak el a 12 napos útra New Yorkból. A háborús hírek és a Közép-Keletről jövő zavargások rémei sokakat visszatartottak ettől a zarándok úttól. De akik részt vettek rajta egybehangzóan vallották, hogy sok-sok élményben és felejthetetlen emlékekkel a szívükben tértek vissza ki-ki a saját egyházába. Az utat a helyi B & H Travel Service rendezte dr. Harold Bremer képviselőjükkel, aki a naponkénti utat pontosan leírta és a részletes terveket elkészítette. A csodás repülő út után Izraelbe érve mintegy nagy körben Joppától kiindulva megtekintettük a Szent Föld nevezetes helyeit, megálltunk a Kármel hegyen, ahol Illés próféta idejében olyan sorsdöntő esemény játszódott le, ott voltunk a Bibliából sokszor idézett Generázeti tó partján, ahol a tanítványok közül Krisztus elhívta az elsőket, majd a Jordán folyó mentén délfelé haladva meg-megálltunk egy-egy nevezetes hely megtekintésére s Jerikón át vezetett az utunk Jeruzsálembe. Itt töltöttük a legtöbb időt, nagyszerű szállásunk volt, ahonnan az egész várost bejártuk. Virágvasárnap előtti vasárnapon a skót református templomban vettünk részt az istentiszteleten, ahol magyarul imádkoztunk és szólt az ősi zsoltár. Eljutottunk Jeruzsálemtől délre lévő vidékre is, megtekintettük a Holttengert és a mellette lévő Massada erődöt, meg-megálltunk a római és a keresztes háborúk idejéből megmaradt romok és régi emlékeknél. Az egész útról naplószerű jegyzeteket készített Dr. Soós Gézáné, Ilonka, aki készségesen küld az érdeklődőknek. A hasonló Szent Földi zarándoklatot ajánljuk a testvér egyházak figyelmébe. ÚJ TISZTIKAR A KÁLVIN EGYHÁZKERÜLET ÉLÉN Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin Egyházkerületének május 6 és 9 közötti évi közgyűlésén Ligonier, Pa.-ban Ábrahám Dezső püspök képviselte a mi egyháztestünket. Ez alkalommal mondtak köszönetét Dr. Bütösi Jánosnak, aki a püspöki tisztségét több alkalommal visszaválasztás után, a legnagyobb lelkiismeretességgel és odaadással látta el. Az újonnan megválasztott tisztviselők a következők: Király Zoltán Passaic, N.J.-i lelkész az új püspök, Megyesy László Dr. Wallingford, Conn.-i lelkész a helyettese, Kovács Sándor Homestead, Pa.-i lelkész a pénztárnok és Dr. Szűcs Zoltán Lorain, Ohio-i lelkész a jegyző. Kántor Pál a Reformátusok Lapja szerkesztője. Az elmúlt évek során az egyháztestek egymáshoz való közeledésének és testvéri egyetértésnek a jegyében nagy lépésekkel haladt előre a Kálvin Kerület. A mi egyházunk részéről a lelépő és újonnan megválasztott tisztviselőkre, mukásságukra a Mindenható Isten áldását kérjük. EZ ÉV NAGY KÖNYVE: VATAI LÁSZLÓ: ÁTSZÍNEZETT TÉRKÉP 1979 őszén, hosszú szünet után, jártam ismét Magyarországon. Egy véletlen folytán összetalálkoztam ifjú korom első nagy szerelmével, aki férjhez ment pontosan egykori riválisomhoz, aki valamikor közgazdaságtant tanult, amikor én még csak gimnázista voltam. A József Nádor műegyetemen kezdte és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen fejezte be. Mikor arról beszélgettünk, hogy is volt csak harminc valahány esztendővel ezelőtt, az egykori rivális elmondta, hogy két tanárára különös tisztelettel emlékszik: az egyik volt Nagy Imre, a másik pedig az „a zseniális, fiatal református pap” Vatai László. Előhozta az egyetemi indexét is, büszkén mutatta, hogy mindkettőjüktől jelest kapott. Azt is hozzátette, hogy Vatai László „egyik napról a másikra” eltűnt. Itt aztán én elmondtam az eltűnés okát: a Magyar Közösségi (és teljesen koholt) konstrukciós per kapcsán tartóztatták le. Meséltem aztán tovább, az angol nyelven megjelent Dosztojevszkij könyvéről, valamint a nyugati magyar irodalom egyik csúcsáról Vatai László Ady tanulmányáról: Az Isten szörnyetegéről. Mélyen belemerültünk a beszélgetésbe, virradatkor hagytuk abba. Előkerültek az egykorú egyetemi jegyzetfüzetek is: és a töredező, elsárgult lapokról ugyanaz a Vatai László szólt hozzánk, akitől én itt kint nyugaton olyan sokat tanultam. Különös és sejtelmes éjszaka volt az Budán. Két éven belül hirtelen mindketten, a férj is és a feleség is, meghaltak. Hiszem, hogy a hazában is, mint nyugati magyarságunkban is sokan vagyunk, akik Vatai Lászlót tanítómesterünknek tartjuk. Ezért oly nagy öröm az, hogy a Püski kiadónál, New Yorkban, májusban megjelent Vatai László legújabb kötete: ÁTSZINEZETT TÉRKÉP. Hét tanulmánya olvasható a kötetben: Dosztojevszkij a titokzatos géniusz; Arany János a magyar írók fejedelme; Bethlen Gábor — Erdély fejedelme; Márai Sándor naplói; Németh László — Homályból homályba; A Független Kisgazdapárt társadalombölcselete — Harc az új világképért. Mindegyik írás megérdemli a legnagyobb figyelmet. Nem hiába nevezi Vatai Lászlót „az egzisztencialista filozófia” legjobb magyarországi úttörőjének a Magyar Irodalmi Lexikon, minden egyes tanulmány ezt erősíti meg, talán annyit tennénk hozzá, hogy magyar kálvinista egzisztencializmus. Persze minden ilyen kategorizálás fogyatékos. A lényeg az, hogy Vatai Lászlóról és legújabb könyvéről is elmondható az, amit negyven esztendővel ezelőtt Szerb Antal fogalmazott meg ugyanannak a hegyvonulatnak másik csúcsáról Szenei Molnár Albertról: „Benne mutatkozik meg legtisztábban az a paradoxon, hogy a leginkább magyar a leginkább európai is. Nekik Európa kultúrmagassága és a honi kisszerűségtől való távolság kellett ahhoz, hogy egy másik, különb Magyarországért fáradozhassanak. Hazamenni a létező Magyarországba, annyit jelentett, mint lemondani az ideális Magyarországról.” Harmincöt éve nyugaton él Vatai László is akárcsak a tizenhetedik század nagy magyar kálvinista egzisztenciálistája Szenczi Molnár Albert is. Egész életművük a magyarság lelki és szellemi felemeléséért áldozódott fel. Erről bizonyít ez a csodálatos könyv is, amit nyugati magyarságunk szellemi életének legnagyobb eseményének nevezhetünk 1985-ben. ( szerk.) Komjáthy Aladár
