Magyar Egyház, 1983 (62. évfolyam, 1-5. szám)
1983-11-01 / 5. szám
10. oldal MAGYAR EGYHÁZ gyünk hálásak a Krisztust követőkért, a reformátorokért, hitünk hőseiért, a mártírokért. Legyünk hálásak a mi drága Református Egyházunkért. — Legyünk hálásak magyarságunkért, fajunkért, mindennél édesebb anyanyelvűnkért. Legyünk hálásak, hogy ebben az Isten áldotta nagy és szabad országban élhetünk, ahol szabadon gyakorolhatjuk vallásunkat, ápolhatjuk magyarságunkat. Testvéreim! Adjunk hálát tehát naponta, óránként Istennek, az Ő „kimondhatatlan ajándékáért”. Ma még van időnk hálát adni. Istenünk kegyelmi időt adott nekünk. Legyünk tehát hálaadó keresztyének, akik hálát adunk Istennek a kimondhatatlan ajándékaiért, hiszen ez az ajándék nem más, mint a mi Urunk Jézus Krisztus, aki feláldozta magát érettünk, ezért a bűnös világért, hogy valaki hiszen Ő benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Nagy J. György AZ EGYHÁZKERÜLET RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE Jegyzőkönyvi kivonat az Amerikai Magyar Református Egyház 1983. november hó 5-én Perth Amboyban megtartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlésének a jegyzőkönyvéből. Az Amerikai Magyar Református Egyház 1983. november 5-én Perth Amboyban megtartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlésén részletesen megtárgyalta Dömötör Tibor ügyét. Dömötör Tibor viselkedését közegyházunkra nézve károsnak ítélte és méltatlannak találta őt az egyházunkban való további lelkész! szolgálatra, mivel egyházunk Alkotmányát és Törvényeit nem tartotta meg, egyházi felettes hatóságának rendeletéivel szembehelyezkedett, egyháztestünkben szakadást idézett elő és lelkipásztori esküjét megszegte. Az egyházkerületi közgyűlés a mai nappal törli őt az Amerikai Magyar Református Egyház lelkészi állományából, minden lelkészi teendő végzésétől eltiltja és kimondja, hogy semmiféle közegyházi tisztségre nem jelölhető és nem választható. Felszólítja továbbá az egyházkerületi közgyűlés Dömötör Tibort, hogy a birtokában lévő közegyházi iratokat és okmányokat haladéktalanul adja át a püspöki hivatalnak. Tekintettel arra, hogy a Károli Gáspár néven elindított és egyházaink anyagi segítségével kiépített lelkészképző intézet munkájáról évek óta számos felszólítás ellenére egyházi hatóságaink a mai napig sem kaptak írásbeli jelentést vagy elszámolást, az Amerikai Magyar Református Egyház a Károli Gáspár intézet munkájáért a jövőben semmiféle felelősséget nem vállal és azzal minden közösséget megszakít. A Lórántffy Otthon, amelyet Dömötör Tibor egyházi közösségünk és hivatalos lapunk, a Magyar Egyház támogatásával indított el és fejlesztett ki, az általunk ismert alapokmány és más hivatalos bizonyítékok szerint magán jellegű intézet, arról egyházi hatóságainak soha semmiféle jelentést nem küldött. Éppen ezért ezzel az intézettel az Amerikai Magyar Református Egyház minden összeköttetést megszakít. Egyházkerületi közgyűlés sajnálattal értesült az akroni gyülekezet kiszakadási határozatáról, amely nyilvánvalóan a Dömötör Tibortól kapott egyoldalú tájékoztatás alapján történt. Ebben az ügyben azonban nem lehet határozatot hozni mindaddig, amíg az 1982-1983 évi választói névjegyzéket, a kiszakadási határozat jegyzőkönyvét a jelenvolt tagok névsorával és a szavazás számszerű eredményével be nem küldik és az egyháztest törvényeinek idevonatkozó rendelkezéseit meg nem tartják. A jegyzőkönyvi kivonat hiteléül: Ábrahám Dezső, püspök. NYÁRI MIKLÓS 1896-1983 Krisztus egy hűséges szolgájának barátságos arca tűnt el körünkből; Nyáry Miklósé. Bár nyugalombavonulása óta egyre ritkábban láttuk templomi szószéken, egyházi jubileumok alkalmával, vacsorákon gyakran ott volt. Egyhónapi kórházi ápolás után augusztus 2-án halt meg Staten Islandon. Temetése Dr. Harsányi András tb. esperes szolgálatával augusztus 4-én volt a Rosehill-i temető (Linden, N.J.) krematóriumának kápolnájából. Az egyházi szertartás után fia, Nyáry Miklós, mondott megható búcsúztatót. Nyáry Miklós hat éves korától egy budapesti árvaházban nőtt fel. Gimnázium után mint tartalékos tiszt vett részt az első világháborúban. Miután leszerelt újságíró és könyvelő volt. Mint ilyen végezte el a jogot és nyitott ügyvédi irodát. Számos kereskedelmi cégnek és testületnek volt jogtanácsosa, köztük az Orvosi Kamarának. Közszolgálatai során székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag volt. Presbitere volt a Budapest-Szabadság-téri református egyháznak; jelentős része volt a templomépítésben. A második világháború előtti és alatti jobboldali mozgalmakban nem vett részt, sőt éppen számos zsidó barátjának volt segítségére ebben az időben. A második világháborúban ismét bevonult katonai szolgálatra; egysége Németországba települt, ahol végül is amerikai kézre került. 1946-ban repatriált, de ügyvédi gyakorlatát nem folytathatta. 1948-ban családjával együtt az Egyesült Államokba vándorolt. Itt a Bloomfield-i presbiteriánus teológiára iratkozott be; ezt elvégezve 1951-ben szentelték lelkésszé. Gyülekezeti szolgálatait először a Magyar Egyházkerületben teljesítette Indiana Harborban és Bethlehemben. 1964-től kezdve 1972-ben történt nyugalomba vonulásáig a Staten Island-i Magyar Református Egyházban (Független) szolgált. Több amerikai magyar szervezetben viselt tisztséget, többek közt alelnöke volt a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének. Feleségén, zoborhegyi Riszner Etelkán (a mindannyiunk által szeretett Ecón) kívül Miklós fia és Lívia leánya gyászolják családjaikkal; hét unokája volt; legifjabb unokája, ugyancsak Miklós, halála előtt néhány héttel született. Szolgatársai, közegyházunk, szeretettel és megbecsüléssel emlékezik Dr. Nyáry Miklósra. H.A.
