Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3-4. szám
EH33E3EE3 9. oldal Hunyady László: A KERESZTYÉN HIT (FOLYTATÁS ELŐZŐ SZÁMUNKBÓL) Az a hit, hogy Isten gondviselése mindenre kiterjed, megbékéltet bennünket sorsunk és állapotunkkal, mert tudjuk, hogy akik Isten országát keresik e világban, azt meg is találják. Ez a hit ösztönöz arra, hogy felebarátainkkal békés szeretetben éljünk: jóakarattal és egymást megbecsülve. Az a hit, hogy a mindenható Isten az én Atyám, lényegében azt is kifejezi, ha valóban vallom: bízok Isten törvényeiben, mert azok egyetemes útmutatók, az Isten országába vezető úton. E hit hűségre, bizodalomra, türelemre és alázatosságra serkent. — Erre a hitre vezérel Jézus hite és tanításai. Jézus itt e földön Isten országában élt és életét arra fordította, hogy az emberekkel megismertesse Isten országát és utat nyitott abba. Hogy Isten országába bemehessünk, önön sorsunk és állapotunk jobbítása mellett, odaadással kell mások javát is munkálnunk és arra áldozatkészeknek is kell lennünk. “Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.’’ (Lk. 19:10) Szabadság és méltóság a becsületes és felelősségteljes élet jutalma, mely Isten gondviselésébe vetett bizodalmon épül. 3- ik Igazság Első szüleinket, Ádámot és Évát, Isten ártatlannak és bün-nélkül-valónak teremtette; de ők áthágták Isten parancsát, bűnösök lettek és maradékaik örökölik gyarló és esendő természetüket. Isten egy pár embert teremtett, Ádámot és Évát, hogy a tőlök származó emberek, mint testvérek éljenek egymást szeretve Isten törvényei szerint békében és boldogságban, Istent szeretve és magasztalva Isten országában. Első szüléink szabad akarattal áthágták Isten törvényét: nagyravágyásukban engedtek a kisértésnek és bűnösök lettek. (Jk. 1:14) Gyarló és esendő természetük lévén elvesztették ártatlanságukat és esendő és gyarló természetüket utódaik is örökölték. Nemzedékről nemzedékre a gyarló és esendő természet: a bűnrevaló hajlandóság az emberi nemzet tulajdona maradt. Ma is hajlandóbb az ember rosszat cselekedni, mint jót. Ádám és Éva bukása ismétlődik minden ember életében. A kisértések alá vettetett ember az eset után nem tudta visszaszerezni ártatlan és bűnnélküli állapotát. Bár az ember megtanulta, hogy a verejtékkel megszerzett mindennapi kenyérért folytatott küzdelem, a munka, nem átok, hanem Isten áldása az emberiségen, mégis a testvéri életközösség helyett, gyűlölködés, irigykedés lett úrrá az emberiségen. Isten segedelme nélkül az emberek nem tudtak a nagyravágyó kisértésnek ellentállni és elmondhatatlan sok szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság lett az emberiség osztályrésze. 4- ik Igazság Isten szent és igazságos; az engedetlenség: Isten törvényeinek megszegése nemcsak bűn, hanem veszedelmes következményeket is von maga után. Az egyiptomi szolgaságból kivezetett nép vallása a zsidónemzet, Izrael, vallása lett, bár a próféták azt hirdették, hogy a vallás necsak a nemzeté, hanem az egyes emberek hitélete is és minden ember tartozik hite szerint élni, mert a nemzetet egyes emberek alkotják. Isten a világot végtelen bölcsességgel kormányozza törvényeivel, melyek jótékony útmutatók minden teremtmény számára. E törvények megszegése, semmibevevése, vagy az azokkal szembeszállás, veszélyes következményeket szül az ellenszegülőkre. Isten törvényei útmutatók arra, hogy hogyan kell élni Isten országában és a korlátok, — törvények, — a teremtmények védelmét szolgálják. A törvényt-tiprók megtagadják az országot és annak élet-rendjét. A hamis bíró és az özvegy asszony példázatában a bíró, noha Istent nem félt, embert nem becsült, mégis a törvény szerint igazságot szolgáltatott. Mennyivel inkább fenntartja az igazságos Isten az ő országának törvényeit! (Lk. 18:1-8) Még a próféták sem értették meg teljesen a bölcs Isten gondviselését, hogy törvényeivel irányítja a mindenséget és a törvények tiprói veszélyes következményeket zúdítanak önmagukra; ezért a próféták gyakran Isten haragját emlegették Isten végtelen bölcsessége és szeretete helyett. Isten gondviselése, hogy törvényeinek megszegése rettenetes következményeket von magával, valójában nem egyéb, mint Isten óvó intézkedése gyermekei jólétének megőrzésére és a veszélyes következményt nem az Isten haragja, hanem a törvényt-tipró cselekedete zúdítja a törvény ellen vétő fejére, mikor a bűnt elkövető megtagadja személyes gyermeki függését Istentől. (Folytatjuk) ELHUNYT Gillányi Imre a roeblingi egyház volt főgondnoka, a Keleti Egyházmegye több éven át volt gondnoka, február 14-én szívszélhüdésben. Temetése február 18-án történt a roeblingi egyház templomából a helybeli lelkipásztor Johson Debra és Ábrahám Dezső püspök, az Allen Park-i (Mich.) egyház lelkipásztora szolgálatával. Nevéhez fűződik a roeblingi egyháznál a templom renoválása, új konyha, iroda helyiség építése, a parókia vétele és az öt holdas árnyas telek beszerzése, melyet két évvel ezelőtt az egyház vezetősége eladott. A család gyászában, hitves társa, három gyermeke, unokái s az óhazában élő testvérek, itteni számos rokon mellett osztozott az egész egyház népe és a kis város apraja-nagyja, akik szeretettel emlékeztek meg a munkája és szolgálata által nagy megbecsülésben részesült Gilányi Imréről. Emléke áldott! ELHUNYT Február 8-án Bodnár István az egyházkerület első volt főgondnoka. A Perth Amboy-i egyház régi hűséges tagja volt, s azok közé a pionírok közé tartozott, akik az ún. “Független Egyház" megalakulásánál 1924-ben jelen voltak. Amikor az egyházkerület megalakult őt választották meg első főgondnoknak, ami igen nagy megtiszteltetés volt mind személyét illetőleg, mind a gyülekezetei, ahol hosszú időn át volt az egyháznak presbitere, gondnoka és hűséges munkása. A Mindenható Isten hosszú élettel ajándékozta meg, 86 évet élt, Sajókereszturról indult el és fiatalon jött Amerikába. Minden egyházunkat meglátogatta, a lapunkban többször írt és a környező egyházak rendezvényeit, amíg tehette, meglátogatta. Hitvese, rokonsága és az egyházat ért veszteség feletti gyászban mindnyájan osztozunk. Az igazak emléke áldott!
