Magyar Egyház, 1981 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1981-03-01 / 3-4. szám

MAGYAR GQYhm

6. oldal

A MAGYAR BIBLIA TÖRTÉNETE

A hazai könyvkiadás történetében páratlan szenzáció: meg sem jelent, előjegyzés formájában azonban máris elfogyott kötetpáros — a Vizsolyi Biblia. Rendkívüli az érdeklődés, minthogy maga a vállalkozás is rendkívüli: a Magyar Helikon gondozásában eredeti szépségében születik újjá Károlyi (Károli) Gáspár csaknem 400 évvel ezelőtt nyomtatott, hatalmas munkája, a magyar nyelv, a magyar irodalom és nyomdászat e XVI. századi remeke. Aki majd lapjait pergeti, nemcsak a nyelvezet régi szépségében vagy a velencei arabeszkek kecsességében gyönyörködhet, hanem a monumentális mű sajátos históriája által a művelődéstörténet egyik “fejezetével” is megismerkedhet.

Rangos pártfogók

Amikor a XVI. századi Európában a feudalizmus és a katolikus egyház ellenében a reformáció zászlót bontott, sürgető feladattá vált, hogy a különböző nemzetek értő módon vehessék kézbe a bibliát, vagyis ki-ki saját anyanyelvén olvashassa a szentírást. A magyar reformáció is egyik fontos céljának tekintette az eredetileg héber nyelven íródott Otestamentum és a görög nyelvű Újtestamentum magyarítását, de a fordítás ügye jó néhány akadályba ütközött.

A három részre szakadt országban a katolikus egyháznak, a lutheránus német nyelvű polgárságnak és a szlovák lakosságnak nem volt szüksége magyar bibliára. Az erdélyi és hódoltsági magyarságnak pedig a bibliafordítás helyett elsősorban puszta létéért kellett hadakoznia. Kolozsvárott 1562-ben ugyan már mam.__________

SZENT__________

BIBLIA

AZ AZ;

ISTENNE C Ő ES WY

TESTAMENTV MANAG

PROPHE'TA'C F S APOSTOLOC által meg íratott lient konyuci.

MAGYAR NYEIWRP. FORDITTA tolt fgcliicncj wijonnan.Ai lllenncc Magyar oríiágban való Anya (lent Egyháza, nac cpülclére.

g" fagyon Mofcjcc ft Vrophétáioc,h.ilg.i)J2c azokat,ere.

V I S O L B A N

NYOMTATTATOTT MANTSKOVIT BÁLINT ÁLTÁL. M u x c. Bódog aPíony haumac io. napíin.

M

ííí?|

•-te

fe';óí

&■

m

.Wj

I

SSiV

m. isii m

&&

?i£}

___

míWiwmviWWWíWM wíww v’jí’wi w* mí 'sví

gyár nyelven megjelent az Újtestamentum, Heltai Gáspár nagy tervét, a teljes biblia magyarra fordítását azonban a háborúságok és a hitviták meghiúsították. A magyar bibliát végül is az az Eszakkelet-Magyarországon többségre jutó helvét hitvallású református egyház teremtette meg. A fordítás roppant munkáját egy kis mezőváros, Gönc prédikátora, Károlyi Gáspár végezte el néhány munkatársa segítségével, akinek neve feledésbe merült.

Ámbár magáról a prédikátor-fordítóról sem tudunk túlságosan sokat. A kutatók szerint 1529 — 1530 körül születhetett Nagykárolyban. Innen egyébként a Károlyi név is, melyet a kor szokásának megfelelően

szülőhelye iránti tiszteletből vett fel. Az első hiteles adat a brassói iskola anyakönyvében maradt róla fenn: 1549-ben iratkozott be ide Gasparus Karolyi néven. A jeles brassói iskolából útja 1556-ban Luther wittenbergi egyetemére vezetett, ahol a magyar ifjúság színevirága tanult ekkor.

Wittenbergből kiválóan képzett teológusként tért haza, s 1563-ban az Abaúj vármegyei bortermelő mezőváros, Gönc prédikátora lett. Ekkor jelentette meg egyébként első, egyetlen, s meglehetősen hosszú című önálló munkáját (“Két könyv, minden országoknak és királyoknak jó és rossz szerencséjeknek okairul, melyből megérthetni, mi az oka az Magyarországnak is romlásának és fejedelmek szerencsétlenségének, és micsoda jelenségekből esmérhetjük meg, hogy az Istennek ítéleti közel vagyon”). A terebélyes cím mögött rövid mű rejtőzik, ám nyelvezete és szabadon fordított bibliai idézetei már sejtetik a későbbi nagy fordítót.

Károlyi Gáspár neve 27 évvel később jelent meg ismét nyomtatásban; ennyi idő múlva készül el a Vizsolyi Biblia. Közben Göncöt hadak dúlták; személyes csapások is sújtották Károlyit; második feleségét és három gyermekét pestisjárvány pusztította el. Egy alkalommal maga is életveszélybe került: gyilkosság miatt egész Tárcái városát kiátkozta, s csak rangos pártfogóinak köszönhető, hogy megmenekült a feldühödött kiátkozottak kezéből. Azt is tudjuk, hogy Károlyi tekintélyes vagyonra tett szert, szőlőt műveltetett és borral kereskedett. De mindennél fontosabb, hogy Göncön valóságos kis bibliafordító munkaközösség alakult ki körülötte.

A prédikátor és társai javában fordították már a szentírást, amikor 1585 körül néhány vallásos és művelt református főúr felvetette a magyarított biblia kiadásának eszméjét. A munkálatok megindítása egy Wittenbergben járt humanista ifjú főúr, Mágócsy András — Vizsoly birtokosa — és nagybátyja nevéhez fűződik. Mágócsy azonban hamarosan elhunyt, de özvegyének új férje, Rákóczi Zsigmond egri várkapitány nemcsak a hatalmas birtok sorsát, hanem a magyar biblia ügyét is felkarolta. Gondoskodott a nyomda felállításáról is. 1588-ban megegyezett egy valószínűleg lengyel származású könyvnyomtatóval, Mantskovit (latinosított nevén Farinola) Bálinttal, és a nyomda számára ideiglene-