Magyar Egyház, 1979 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2-3. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ MAGYAR CSALÁDBÓL SZÁRMAZOTT COMENIUS A cseh irodalomtörténetnek, s egyúttal a világ neveléstörténetének sajátos, ritkán előforduló eseménye van: korrigálnia kell a legismertebb cseh író, a pedagógiai művei révén világhírű Johannes Amos Comenius, a cseh Komensky származását. Háromszáz esztendő után kiderült, hogy Comenius magyar származású volt, s tulajdonképpen Szegesnek hívták. A kétségbevonhatatlan bizonyíték: az író sajátkezű vallomása. A felfedezés egy cseh származású norvég Comenius-kutató érdeme, Blekasted asszonyé. A lengyelországi Lesznóban, egy templom levéltári gyűjteményében, több más Comenius-kézirattal együtt őrizték a nagy író Clamores Elias címmel írt naplóját és jegyzeteit, egy ivrétű kötetet, amelyben a száműzött cseh író európai bolyongásai közben minden ötletét, gondolatát, könyveinek vázlatait, bizalmas leveleinek tartalmát jegyezte fel. Ezt a kéziratos kötetet a lengyel földről menekülő németek más levéltári értékekkel együtt magukkal vitték. A lengyel kutatók azonban megtalálták az anyagot a szászországi Herrnhutban, s 1961-ben Lengyelország az értékes kéziratot visszakapta. Egy esztendőre rá egy norvég tudományos alapítvány Blekastedné kérésére, a varsói egyetem egyik tanárának segítségével, gondos fényképfelvételeket készített az eddig csak címe szerint ismert Clamores Eliae, azaz Illés jajszava minden egyes lapjáról. A felvételeket a norvég tudós tanulmányozni kezdte; sok érdekes új adatra bukkant Comenius feljegyzései között, de maradt olyan is, melyet nem tudott biztosan megfejteni. Különösen cseh nyelven írt utolsó feljegyzéseinek egyike nyugtalanította az asszonyt. Azon a lapon ugyanis a haza dolgainak megjavításáról elmélkedő művének rövid előszavát irta meg Comenius, a korban divatos ajánlási formát. S e korban nevének első két betűjét írja le, majd áthúzza, s a Komensky név helyett egy ismeretlen más nevet jegyez fel. Belaksted asszony nem hitt a szemének. A Comenius irodalomban, a nagy pedagógusról szóló, évtizedek óta megjelenő archívumban ilyesmi nem fordult elő. Nézte a kézírást, mely már nem árulta el az író magabiztos szilárd betűfűzését. Az öreg ember keze, írás közben meg-megrezzent, horgolásszerű, sürűszövésű betűi meglazultak, sőt elferdültek, a kéz rövidítette is a szavakat. “Kedves anyámnak, a morvák földjének” ajánlja ezt az írásművet “hűséges fiainak egyike” — jegyezte — “Jan Amos Ko..” S e két betűnél a kéz megállott, aztán egy idő múltán nyugodt, vízszintes, vastag vonással áthúzta a vezetéknév első két betűjét, s ezt írta: “Szeges, a Nivnicéből való, akit apja után Komenskynek hívnak”. Ezt a norvég kutató kérésére teljes hitelességgel a prágai Károly-egyetem tanára, a cseh Comeniuskutatás hivatott szakembere, Anton Skarka fejtette meg, aki tüstént jelentette a felfedezést a cseh világnak. Elsőnek a prágai Rudé Právo, a párt napilapja közölte a hirt! Skarka megállapította, hogy a sorokat Comenius 1670. március 31-én írta le, tehát nem sokkal halála előtt! Valami végrendeletszerű van a följegyzésben, a búcsú sugallatában vall így az ember. Rotterdami Erasmusról mondják, hogy halálos ágyán szólalt meg először és utoljára anyanyelvén, hollandul. Comenius egy vezetéknévvel felfedte származását. Honnan kerültek a Szeges-család tagjai Morvaország délkeleti szögébe, Comenius szülőföldjére? Ezt Skarka professzor nem tudja egész pontosan, de alighanem helyesen következtette, amikor egyik cikkében úgy magyarázza, hogy a régi Magyarország és Morvaország határán született fiú odatelepedett magyar bevándorlók leszármazottja lehet. Tudjuk, hogy Comenius 1592-ben született, jómódú parasztok gyermekeként, a szülőhelyének máig Uhersky Brod (Magyarbród) városkát tekintik, amely ott fekszik a Fehér-Kárpátok lábainál s közvetlen közelében több olyan város és község van, amely a magyar nevet viseli. A Komensky név s annak latin változata a Comenius, amely névvel a Cseh Testvérek utolsó püspöke műveit jegyezte, Komna községre utal. Komna egy macskaugrásnyira van Uhersky Brodtól s természetesen az atyafiak ott fölöttébb büszkék nagy elődjükre, s tartják a rokonságot. Comenius számos más kutatóval egybehangzóan, mint idéztem, e községet jelöli meg szülőfalujának. Ez is ott van Uhersky Brod közelében. Uhersky Broadban éltek magyarok, egy Ádám nevű polgár révén a cseh város protestáns lelkésze levelezni kezd a debreceni Melius Juhász Péterrel. Debrecen és Uhersky Brod között — Broda Hunnorumnak írják a cseh levelek, — élénk kereskedelmi forgalom bonyolódott le, s a szekeresek leveleket és könyveket is vittek, s mint kiderült, nem is akármilyen leveleket, hanem a forrongó reformáció fontos és elvi üzeneteit és véleménycseréjét. 1564-ben már javában levelezik a cseh város szellemi feje Debrecen reformátorával. Skarka professzor dokumentálni tudja, hogy abban az időben már említik az íratok a Magyarbród környékén letelepedett Szeges családot. Utánanéztem, emliti-e Kvacsala számbajövő Comenius archívuma valahol is a Szegeseket. Emliti az Archívum hatodik kötetében, a 22. oldalon,
