Magyar Egyház, 1977 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1977-12-01 / 12. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ ÍRÁS ÉS ÉLET Remény a reménytelenségben. Dicsőség a magasságban Is­tennek és a földön békesség a Jóakarat embereinek. Lukács ev. 2:14 Reménytelen világban született meg az Ur Jézus Krisztus, Amikor minden sötétnek és elveszettnek látszott. A szabadságharcot lever­ték a zsarnokok, az elnyomó had­sereg fegyveresei vigyáztak a rend­re és a gyűlölet és bosszú jegyé­ben megszületett békére. Meghúz­ták az új és véglegesnek hitt ha­tárokat, elválasztva testvért a test­vértől, családot a családtól. A győztes hatalom magának követel­te az Isten hatalmát és a nemzet koronáját. Idegenből irányított és idegen hatalom által fenntartott vezetők dicsőítették magukat nyil­vános felvonulásokon és felszaba­dulási ünnepségeken. Újabb és ú­­jabb adókat, több és több munkát követeltek az elnyomottaktól. A lá­zadókat halálos ítéletek, büntető­táborok és kínzások várták. Az em­berek belefáradtak és belefásultak a reménytelenségbe. A világban a fegyverek erejére és egyensúlyára felépített és az emberekre kénysze­rűéit békesség uralkodott. “Meg­próbáltuk a harcot, de megvertek bennünket,” “semmit sem lehet tenni”, mondogatták egymásnak az emberek. A zsarnokság uralma vég­legesnek látszott. Az emberek ön­magukból és reménységeikből ki­ábrándulva az egyház felé fordul­tak. Az egyház vezetőitől és pap­jaitól vártak tanácsot és bíztatást. A prófétai szóra és isteni igére várt a nép. Az egyház azonban fé­lelemből vagy megalkuvásból, e­­gyéni dicsőségkeresésből vagy a­­nyagi előnyök reméléséért a pró­fétai szó és az isteni ige helyett a törvény magyarázásával és emberi bölcsességgel válaszolt. A lélek tü­zének izzó parazsai helyett az írás betűinek kiégett hamuját szórta szét az emberi lelkekben. Papíron és bizalmas jelentésekben minden élőnek és értelmesnek látszott, va­lójában azonban halott és értel­metlen volt az egyházi élet. Az emberek nagyrésze kiábrándult az egyházból, elvesztette a hitet és el­vesztette az Istent. Ebben az el­veszett és reménytelennek látszó helyzetben született meg az Ur Jé­zus Krisztus. Karácsony tanítása örök. A Sza­badító nem közülünk kerül az él­re és nem emberi dicsőséggel vég­zi el a maga szabadítását. A Sza­badító nem kívülről jön egy min­dent legyőző hadsereg élén és nem emberi hatalommal szabadítja fel az elnyomottakat. A Szabadító felülről jön az élő Istentől és az Isten erejével végzi el a maga lel­ket megszabadító és embert meg­mentő munkáját. Ez az amit nem értett meg az akkori hatalom, a­­mely halálra kereste az újszülött gyermeket. Ez az amit nem ért meg az egyház, amikor emberi hatalom szolgálatába állítja magát, ahelyett, hagy az Isten terveinek elősegítő je és végrehajtója lenne az emberi életekben. Ez az amit nem ért meg a mai ember, aki emberi bölcses­séggel és a tudomány eszközeivel, akar megszabadulni ellenségeitől. A gonosztól, a bűntől és a haláltól nem lehet földi erővel megszaba­dulni, mert a gonosznak, bűnnek és halálnak a gyökere a földön túli világba nyúlik bele. Az ember re­ménytelen helyzetében csak a föl­dön kívüli világból várhatja sza­badulását. Ezt a szabadulást hoz­ta az Ur Jézus Krisztus. Ő az, aki visszaállítja lelkűnkben az Isten­nek hatalmát és összetöri a ben­nünk levő gonoszt. Ő az, aki meg­­bocsájtja bűneinket és halálával kielégíti Isten igazságossát, hogy azután átadhassa nékünk életét és az Isten kegyelmességét. Ő az, aki a sötét és reménytelen világban felragyogtatja számunkra az Isten világosságát és az örök élet remény­ségét. Ő az, aki békességet hoz a Jóakarat embereinek, a benne hí­vőknek és Őt szolgálóknak. Századunk világában éppen olyan igaz, mint ahogy igaz volt az első karácsonykor, hogy “Nin­csen hely az Ur Jézus Krisztus szá­mára.” Akkor a testben megszüle­tett Krisztus lett hazátlan, mene­kült, üldözött és halálra keresett, ma a lélekben visszajövő és közöt­tünk járó Krisztus válik hazátlan­ná, menekültté és üldözötté az emberi életekben és emberi gon-MAGYAR €GXf?AZ l' • o -MAGYAR cnVRCR . \ 1*r” December, 197/ — Vol. 56, No. 12 Published Monthly except June-July and August-September when bi-monthly. Editor-in-Chief: DEZSŐ ABRAHAM, Bishop Editor: VERY REV. TIBOR DÖMÖTÖR 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio 44321 (216) 666-4600 Business Manager: REV. LOUIS ILLÉS 1411 Kennedy Ave., Duquesne, Pa. 15110 Circulation Manager REV. KALMAN GONDOCZ 101 University Dr., McKeesport, Pa. 15132 Office of Publication: Bethlen Press, Inc. Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. Subscription—Előfizetés : évi $3 yearly dolkodásban. Nincsen számára hely a diktátorok szívében és kastélyai­ban. Nincsen számára hely kor­mányfők gondolkodásában és pa­lotáiban. Nincsen számára hely gyermekeink lelkében és az iskola épületekben. Nincsen számára hely ifjúságunk életében és az egyete­mek tantermeiben. Nincsen számá­ra hely az önmagával és saját dol­gaival elfoglalt ember érzéseiben és munkahelyein. És ez az ember tragédiája. Mert az emberi élet re­ménytelenségére és sötétségére ma is csak az Isten világossága és Krisztus reménysége a válasz és a megoldás. Karácsonykor diadalmasan hang­zik felénk és hozzánk a mennyei üzenet: “Ne féljetek, a Megtartó megszületett!” Ne féljetek ti, akik hisztek az Ur Jézus Krisztusban, ti akik szolgáljátok a Mestert, ti akik szeretitek egymást! Ne fél­jetek, mert veletek van az Isten és egyedül ti vagytok a reménység birtokosai és hirdetői egy elveszett és reménytelen világban! Ez a ka­rácsonyi üzenet rajtunk keresztül az egész emberiség számára! Dömötör Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom