Magyar Egyház, 1975 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1975-06-01 / 6-7. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3 AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYHÁZKERÜLETI ÉS ALKOTMÁNYOZÓ KÖZGYŰLÉSE Az Amerikai Magyar Református Egyház (régebbi közismert nevén “Független” Egyház ) június 2-án a pennsylvaniai Ligonierben egyesített egyházkerüleíi és alkotmányozó közgyűlést tartott. A közgyűlést a Bethlen Otthon hegyen épült templomában istentisztelet vezette be, melyen az Igét Daróczy Sándor volt főesperes hirdette Jézus főpapi imája alapján. Prédikációjában arra mutatott rá, hogy Jézusnak hívei egységéért való imádsága kötelezővé teszi az amerikai magyar református gyülekezetek egységének megteremtését is. A közgyűlés maga a Bethlen Otthon Árvaháza melletti gyűlésteremben folyt le. Nemish János egyházkerületi főgondnok megnyitó szavai és a bevezető formaságok után került sor Ábrahám Dezső püspök püspöki jelentésére, mely felölelte az Amerikai Magyar Református Egyház helyzetét a veszített vietnami háború, politikai bizalmatlanság, gazdasági zűrzavar és erkölcsi bizonytalanság által összekuszált társadalomban. Isten iránti hálával mutatott rá Ábrahám püspök arra, hogy mindezek ellenére az egyház megőrizte integritását és nem visszaesés, hanem fejlődés jeleit mutatja. A további megmaradás záloga a kálvinista reformáció tiszta hagyományaihoz való hűség: Krisztus Igéjének elegyítetlen hirdetése, a sákramentumokkal való buzgó élés és az egyházfegyelem gyakorlása. Kiemelte a lelkipásztorok önfeláldozó szolgálatát, de egyúttal rámútatott a lelkészhiánv egyre növekvő veszedelmére. Ennek elhárítására egyetlen mód van: minél több ifjú egyháztagot a lelkipásztori hivatás felé irányítani és úgy vezetni őket, hogy mint lelkipásztorok a szolgálatot magyar gyülekezetekben vállalják. Reménységgel számolt be Ábrahám püspök a folyamatban lévő egységtárgyalásokról: egy új Egyesült Amerikai Magyar Református Egyház megvalósulása valóban a küszöbön áll. Az egyház jövő fejlődését illetőleg számos konkrét javaslatot tett a püspök, melyeknek megtárgyalása ennek a közgyűlésnek a feladata. Ezek közt első helyen áll az egyház új alkotmányának végleges elfogadása és életbeléptetése. A kijelölt bizottságok többórás munkája után az Egyházkerületi Közgyűlés számos határozatot hozott. A pusztán adminisztratív jellegűek mellett kiemelendők a következők: — December második vasárnapját “Biblia-vasárnap”-nak nyilvánították; a befolyó perselypénzeket a gyülekezetekben való bibliaterjesztésre kell felhasználni; — a Ravasz-féle újszövetségfordításból ajándékként 50 példányt küldenek a jugoszláviai magyar református gyülekezeteknek; — szorgalmazzák a gyülekezetek, hogy ifjaik a lelkipásztori illetve keresztyén nevelői hivatást válasszák; felhatalmazta a Közgyűlés a püspököt meg felelő ösztöndíjak folyósítására; — az Amerikai Magyar Református Egyház továbbra is támogatja és résztvesz az Egyházak Világtanácsa és a Református Világszövetség munkájában; az Egyházak Világtanácsa idei, Keletafrikában tartandó magygyűlésére azonban nem küld delegátust, hanem az erre szánt összeget délamerikai magyar református gyülekezetek segélyezésére fordítják. Daróczy Sándor volt főesperes terjesztette elő az egységbizottság javaslatát. A Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin Egyházkerülete (Calvin Synod of the United Church of Christ) és az Amerikai Magyar Református Egyház kiküldöttei 1975. február 17-én, New Yorkban nemcsak elvi alapjait fektették le egy Egyesült Amerikai Magyar Református Egyháznak, hanem felvázolták a megvalósítás fokozatos lépéseit it. A két egyháztest tavaszi közgyűléseinek jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a tervezésből cselekvés legyen. Mielőtt a Közgyűlés szavazott volna a javaslat felett, meghallgatta Dr. Bütösi Jánosnak, a Kálvin Egyházkerület új püspökének felszólalását, aki nemcsak azt jelentette be, hogy a Kálvin Egyházkerület tavaszi közgyűlése elfogadta az egységtervezetet, hanem biztosította ezt a közgyűlést a Kálvin Egyházkerület közösségének őszinte részvételéről. A javaslatot ezután a Közgyűlés egyhangúan elfogadta és kérte a püspököt, hogy mindjárt jelölje ki az Ideiglenes Ügyvezető Bizottság tagjait, akik a megegyezés értelmében hívatottak az egységmunka irányítására. A bizottság (Temporary Administrative Council) tagjai a következők lettek: Ábrahám Dezső, Nemish János, Kovács István, Daróczy Sándor, Csordás Gábor, Dömötör Tibor és Dr. Harsányi András. A jelenlévők ezután Alkotmányozó Közgyűléssé alakultak. Dr. Harsányi András terjesztette elő az új alkotmányt. Ismertette, hogy 1968 óta egy erre a célra kinevezett külön bizottság (Ábrahám Dezső, Kovács István, Dr. Harsányi András, Nemish János, Szentmiklóssy Albert és Eger Sándor jogtanácsos) dolgo
