Magyar Egyház, 1975 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 Dömötör Tibor Csatlakozott testvéreink a kongregatiós egyházzal való egyesülés után teljes szabadsághoz jutottak. Vagyonukkal szabadon rendelkeznek. Hitvallásuk ugyan az, mint a mienk s náluk a trombita biztos zengéssel zeng. György Árpád elnöksége óta testvéri viszony van a két egyháztest között. Ez folytatódott Dr. Bütösi János elnöksége alatt s Beretz Árpád (Patakon tanult) püspöksége alatt még áldottabb a viszony. Most függetlenségünk teljes megőrzése mel lett a legszorosabban működhetünk együtt, egyházi és missziói dolgokban. A két egyház között sohasem volt ilyen testvéri viszony, mint most van. Maradjon így mindig. Használjuk ki az alkalmatos időket. Legyen áldott Isten az elmúlt 50 évért. Legyenek áldottak hajdan való és jelenlegi vezetőink. Legyenek ezerszer áldottak híveink. Elismerjük, hogy Isten Lelke érintésére a mi híveink kemény, kitartó, minden áldozatot hozó és vállaló hite teremtette meg egyházunkat. Ezerszer áldjuk emlékét, akik már hazamentek. Megöleljük azokat, akik végig járták ezt az 50 évet. Jövő nemzedékünkre kérjük Isten áldását, hogy ne csak átvegyék, hanem tovább adják azt az örökséget, ami igen drága és ezerszer szent volt atyáinknak. Nagy Lajos A PÜSPÖKI TANÁCS ÜLÉSE 1975 február 17-én, hétfőn reggel New Yorkban összeül az Amerikai Magyar Református Egyház Püspöki Tanácsa. A közegyházi kérdések megtárgyalása után, délután 2 órakor a Püspöki Tanács közös megbeszélést tart a Kálvin Egyházkerület Tanácsával. CSOKONAI NAGYAPJA, A GYŐRI PRÉDIKÁTOR Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulóját ünnepli a magyarság. A költő nagyapja Csokonai László győri református prédikátor volt. A Csokonai család őseinek bölcsőjét Somogybán ringatták. Erdőcsokonya — ma Csokonyavisonta — községben. Régen a családi nevek egy része utalt a származási helyre. A költő által használt “Vitéz” vezetéknév nem családi név volt. Nem használta sem apja, sem nagyapja. Csokonai József íratta be a debreceni anyakönyvbe, hogy hangsúlyozza vele a debreceniek előtt a maga és fia nemesi származását. A nemességet egyik őse: Csokonai Demeter hadnagy kapta Miksa királytól, Veszprém vára alatt a törökökkel vívott bátor harcáért, amint ezt egyik életrajzírója állítja. A költő apjának a keresztelési bejegyzése a győri református egyház anyakönyvében így van: “Tiszteleíes Csokonai László Prédikátor úr fia József 1747. szeptember 25.” Ugyancsak így van beírva az 1744. augusztus 3-án keresztelt Csokonai Zsuzsannának, a költő nagynénjének a neve is. Milyen képet rajzolnak a prédikátor-nagyapáról az egykorú írások? Csokonai László 1726-ban, valószínűleg a győri egyházban folytatott rövid tanítóskodás után, az akkori tatai egyházmegye egyik legnagyobb gyülekezetébe: Ácsra került prédikátornak. Itt 17 évig működött. Ő kezdte el itt a keresztelési anyakönyvi bejegyzéseket. Kiváló munkáját bizonyítja az, hogy az akkori felső-dunamelléki püspök: Major Kocsi István “adjunktusa” volt s ebben a minőségében résztvett a püspök egyházlátogatásaiban, a többi között Győrben is, 1735-ben. A győriek 1743 márciusában hívták el prédikátornak. A győri gyülekezet abban az időben igen népes volt. Mintegy négyezren voltak a húszezer lakost akkor el nem érő városbaan. A gyülekezetnek két prédikátora volt. Régebb idő óta itt működött már Komáromi Pál. A két lelkész meleg baráti viszonyt tartott egymással. Csokonai Józsefnek többek között keresztapja volt Komáromi Pál is. A gyülekezet szeretetét pedig semmi sem mutatja jobban annál, hogy mindkét lelkész — anyakönyvünk tanúsága szerint — igen sok keresztelésnél töltött be keresztszülői funkciót. Csokonai László 1762-ben halt meg Alcsuton. A költő édesapja: József, akkor 15 éves volt. Mivel az alcsuti egyház halotti anyakönyve csak 1792-ben kezdődik, nincs feljegyzés arról, hogy Csokonai Lászlóné Angyal Zsuzsánna mellette nyugszik-e a régi alcsuti sírkertben, a jelenlegi, lelkészkertben, a hegyen, a diófák alatt... D , , T - i -Fataky László
