Magyar Egyház, 1973 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1973-02-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 KÖNYVISMERTETÉS Dr. Csomasz Tóth Kálmán: DICSÉRJÉTEK AZ URAT. (Tudnivalók énekeinkről) Csomasz Tóth Kálmánt a 30-as 40-es években úgy ismertük, mint csurgói lelkipásztort, aki már akkor tekintélyként emelkedett ki a református egyházzene területén s mint énekügyünknek Szenczi Molnár Alberthez hasonló “megszállottja” rótta az országot; a háború alatt és után pedig mint az Egyetemes Konvent énekügyi bizottságának előadója és az új ÉNEKESKÖNYV szerkesztője, majd a budapesti Theológiai Akadémia egyházzene- és ének-tanára, énekügyünk legnagyobb szaktekintélyévé emelkedett. Megkapó, hogy amint már a könyv legelső sorában Isten szeretetének Igéje a kiinduló pontja, ez az Ige-központiság mint aranyfonal húzódik végig az egész könyvön amint, szinte kivétel nélkül, sorraveszi énekeinket, hogy azok szépségeire és szeretésére megnyissa szivünket. “Úgy szerette Isten a világot...” — idézi János 3:16-ot s “Isten szeretetének az énekekbe zárt vagy azokból kicsendülő titkait, az egyes énekek mondanivalóit, hátterét, bibliai és történeti összefüggéseit” az olvasóhoz közelvinni tekinti munkája céljának. Módszere: “Mindenkinek mindenné” lenni; tudományos anyagát az általános vagy szerényebb ismerettel rendelkezők számára is érthetővé, sőt élvezhetővé tenni. Az ének szereztetése kapcsán őszinte bepillantást enged az egyszerű hívőnek is a bibliaismeret mai világába, hogy pl. a zsoltároknak alig fele származik Dávidtól. Jó eligazodni a zsoltárok szépséges erdejében: fölismerni a bűnbánó zsoltárokat, a messiási zsoltárokat, a grádicsok énekeit, stb. Az Énekeskönyvet gyakrabban forgató ember is érdekes új információkra bukkan e könyvben: az énekek használatáról pl. hogy a 25. zsoltár a római egyház első ádventvasárnapi bibliai szemelvénye: könyörgés Isten kegyes vezetéséért s így üdvösségért könyörgő ádventi ének; egyben a történelem folyamán Kálvin János égőszives jelképének énekbefoglalásává vált. Jó megtudnunk belőle, hogy az örvendező 33.-at és a harcias 46.-at nem is olyan régen egyházainkban pünkösdi énekként is szokták énekelni; a 2. zsoltár karácsonyi ének volt gyülekezeteinkben, a 20. zsoltár Bethlen Gábor kedves olvasmánya. Legélvezetesebb szakaszai a könyvnek az énekek szerzőiről és szereztetéséröl szólnak. Talán azért legérdekesebbek ezek, mert a legismeretlenebb és legszemélyesebb elemei az énekek történetének. Jó, ha csak a nevét ismerik buzgó magyar reformátusok Marót Kelemennek, akinek 49 zsoltárunk eredeti francia szövegét köszönhetjük s aki királyi udvarokban forgolódó jeles költő volt a nagy Reformáció idején. Zsoltárfordításai eleinte megváltoztatott, (római) szöveggel jelentek meg még kálvini énekeskönyvekben is, míg az evangéliumi hite és zsoltárai miatt üldözött költő életének utolsó, Genfben töltött évében helyre nem állította azokat eredeti formájukban s újabb darabokat adott hozzájuk a Genfi Zsoltárkönyv részére. — Sok rövidebb utalás után a 150. zsoltárnál talál az író alkalmat Szenczi Molnár Albert életének és művének részletesebb, bár tömör összefoglalására: főképpen az alig 90 nap alatt végzett remekművének, Magyar Zsoltárkönyvének méltatására. Csomasz Tóth Kálmán könyve tanít bennünket. Tanít, hogy taníthassunk: hogy próbáljuk ráirányítani a gyülekezetek figyelmét sok ismeretlen, elhanyagolt és elfelejtett énekünk szépségére és, főképpen, hogy próbáljuk rávezetni a hiveket s a gyülekezeteket a terjengős, mint ő mondja “lompos” éneklésmódról az élettel teli, ritmikus éneklésre. A könyv kapható az UJ ÉLET címén: P.O. Box 31, Mount Brydges, Ontario, Canada. CSÍPŐ LAJOS 1881-1972 Csípő Lajos a Borsod megyei Sajókazinczról érkezett egész fiatalon Amerikába. Megérkezése után első feladatai közé tartozott, hogy segítsen megszervezni a South River, N. J.-i egyházat. Rövid 1903-tól 1912-ig való tartózkodása után, amikor hajó utazási irodát nyitott átköltözött Perth Amboyba, ahol sokkal több magyar lakott és szolgálatra is több lehetőség volt. Munkássága, becsülete és kitartása meghozta az eredményt és a State Street-en hatalmas bankházat nyitott, amelyet csak a két háború közti depressziós idők nehézségei miatt kellett becsukni. Folytatta azonban az utazási irodával kapcsolatos teendőket és kiterjesztette ismeretségét és baráti körét a városon túl a New Jersey- állami és az egész országban szerte szét szóródott magyarok között, akik állandóan hozzáfordultak tanácsért, közjegyzői és más szolgálatokért. Aktív tagja volt a város YMCA, Keresztyén Ifjúsági Egyesületének, és más jótékony célú egyesületeknek. Hűséges munkása és támogatója volt a helybeli egyházközségnek. Fiatalabb éveiben rengeteget utazott Dr. Nánássy Lajos, és Dr. Vincze Károly akkori lelkipásztorokkal. Nyugdíjba kellett volna mennie, de a nyugalmat ő nem ismerte, pár esztendővel ezelőtt, hogy az iroda vezetését fiának Amoldnak átadta, továbbra is rendszeresen bejárt az irodájába és ott végezte a mindennapi teendőket. Hosszú életének utolsó idejében a magas korral járó gyengeség erőt vett rajta és elbúcsúzva szeretteitől. Istenbe vetett buzgó hittel, december 15-én adta vissza lelkét Terem tőjének. Nagy részvét mellett történt temetése, porsátora a woodbridge-i Clover Leaf temetőben pihen. Kiváló jó magyar embert vesztett el benne a perth amboyi magyarság. Béke Poraira! A. D. UTAZÁSOK — PÉNZKÜLDÉSEK — BIZTOSÍTÁSOK — KÖZJEGYZŐSÉG 64 éven keresztül panaszmentesen szolgálják népünket, tehát ha fenti ügyek bármelyikében megbízható szolgálatra van szüksége: forduljon bizalommal CSÍPŐ ARNOLD a fenti szakmák mindegyikeben államilag engedélyezett és ellenőrzött, megbízhatóknak bizonyult szakértőkhöz. 303 MAPLE ST„ PERTH AMBOY, N. J. —• PHONE: S26-3661
