Magyar Egyház, 1973 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám

MAGYAR EGYHÁZ 11 A LORANTFFY OTTHON EGY SZOBÁJÁNAK BERENDEZÉSE (2 személyes szobák bútorainak ára $2,000.00) tiszteletből. Ami akkor történt az egy életre a szívem­ben maradt. A hadirokkant, amikor megtudta, hogy mi járatban vagyunk, arra kért bennünket, hogy vár­junk pár percig. Mankójára támaszkodva átugrált a szomszédba és néhány perc múlva egy papírpénzzel jött vissza. A szomszédban kért kölcsön, hogy adhasson. Sohasem felejtem el szavait: “A lábam odaadtam a Hazámért, ez az én adományom Istennek.” Testvér! Te most mit adsz az Istennek? Ravasz László szavait idézem: “Magyar az, aki megpróbálja és megvalósítja a lehetetlent. Magyar az, akinek szíve megdobban, amikor kér tőle az Isten vagy kér tőle a Haza. Magyar az akinek szívből jövő áldozata építi a magyar holnapot.” Magyarok! Hallgassatok szivetek szavára! Ahogy a mi Meg­váltó Krisztusunk mondotta: “Az én juliaim hallják az én szómat!” Halljátok mit mond ma a Lélek a Magyarságnak! Minden adomány számít! Minden dollár a helyé­re kerül a nagy magyar cél elérésében. 99 magyar 1,000 dollárja, 99 magyar egyesület 1.000 dolláros adománya, vagy 99 magyar egyház 1.000 dolláros ajándéka kiadja a Lorántffy Otthon teljes berendezését. Hogy miért nem beszélünk 100 magyarról azt is leírjuk. Néhány nappal ezelőtt há­rom áldott lelkű magyar asszony kereste fel akroni egyházunk lelkészét és elmondották, hogy a CLEVE­LANDI ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ TEMPLOM SEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE megszava­zott 1,000 dollárt a Lorántffy Otthon felszerelésére. Az elnöknő boldogan mondta: “Már csak 99,000 dol­lár kell.” Lelkészünk meghatott szavakkal köszönte meg a nagyszerű magyar asszonyok felajánlását. Ez az adomány annál is értékesebb, mert ezek a drága magyar asszonyok kezük nehéz munkájával, tészta­­csinálással gyűjtik össze a pénzt, hogy azután segít­

Next

/
Oldalképek
Tartalom