Magyar Egyház, 1972 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ-Asm yw 41 m to oxw ti WA3 3X~UH “DA\333? Hi H1 A33 <>Y AAJX 353jcoia*+öyiHi^ jywA-.mii H3 # WX+AXQ t!J/r JHZOmi JXXAJDM •^033 A3 911 Xt343 )3flfl;»K>J‘7HJ[flXO « 7X03W 31X 13 A33 47WDX' A3 -id 03 &D1AAX 3C> XU» 1« OX Aid A413 3J5H3 0T3 *fO#1 4Í03M + TMJV AJ 0X04X143M •AMyi333A01433 HtMXü 3+ OiX XXMtA AMxmi 31 jämw wj&mio m t* t/ yura oai-IOX/X jxoxjc m A “Mi Atyánk” szövege rovásírással betűkkel. A könyv ajánlósorait Baranyai Decsi János, marosvásárhelyi református főiskola tanára írta. Szamosközy Istvántól, Bocskai fejedelem történetírójától két rovásírásos feljegyzés maradt ránk. Az egyik egy pentameterben írt latin vers, ez Rudolf császár magyarországi zsarnokságáról szól, ebben főleg a sértő kifejezéseket — hogy a németek ne értsék — rovásbetűkkel írta. Szamosközyt a fejedelem 1591-93 közt Olaszországba küldte, s ezzel kapcsolatban beszámolt a firenzei nagyherceg könyvtárában egy általa megtekintett “scythiai betűkkel finom papirosra nyomott rovásírásos könyvről”. Ma már tudjuk, hogy ujgur nyomtatványról lehet szó, akiknek a mai Kína területén már 1300 körül fémbetűik is voltak, megelőzve ezzel Európát. Sebestyén Gyula 1915-ben, az Akadémia által kiadott, rovásírásról szóló könyvében külön fejezetet szentel a protestáns papok rovásírásunkat lelkesen terjesztő tevékenységének. Lisznyai Kovács Pál 1693-ban a “Magyarok chrónikája” című könyvében beszámol a székelyek írásáról, s említi, hogy Erdélyben olyan prédikátorok is vannak, akik “magyar betűkkel egymásnak irtanak, ilyen vala Tsulai nevű erdélyi püspök is.” Komáromi Csipkés György-töl 1653-ból, Miskolci Csulyak Gáspártól 1654-ből maradtak fenn rovásírással írt sorok. Bél Mátyás, a Kaposi Sámueltől, a gyulafehérvári református főiskola tanárától származó betűsort örökítette meg. —Reformátusok Lapja, Magyarország 1972. 1. 30. A KELETI EGYHÁZMEGYE KÖZGYŰLÉSE A Keleti Egyházmegye április 15-án tartotta évi közgyűlését Bethlehemben. Minden gyülekezet küldött hivatalos képviselőket; rajtuk kívül még számos presbiter jelent meg. Nagy Lajos volt püspök a ligonieri Bethlen Otthon köszöntését tolmácsolta és beszámolt az Otthon mai életéről. Vendégként volt jelen a philadelphiai Magyar Ev. Ref. Egyház lelkipásztora, Dávid János két presbiterrel. Esperesi jelentésében Dr. Harsányi András rámutatott arra, hogy míg a gyülekezetek belső ügyeivel való sáfárkodás gondos és eredményes, missziói adakozásuk azonban alacsony — a kiadások 5%-a csupán. Hangsúlyozta az esperes azt is, hogy szervezet, istentiszteleti formák és gyülekezeti akciók tekintetében a hagyományokhoz való ragaszkodás és újító törekvések közt egészséges egyensúlyra van szükség. “A hagyományainkból meríthető segítséggel és erővel szabadon keressük Krisztust.” Az egyházmegye 1971-es statisztikájából: keresztelés 42, konfirmáció 49, esketés 38, temetés 62; szavazati joga van 1,654 egyháztagnak; lélekszám 3,000 amiből 510 gyermek. Az egyházmegyének hét gyülekezete van; beiktatott rendes lelkipásztoraik közül kettőnek, Pohóczky Bélának Bethlehemben és Török Istvánnak Roeblingen a beiktatása 1971-ben volt. A közgyűlés, egyéb határozatai közt • jókívánságait fejezte ki Dr. Béky Zoltánnak lelkészi szolgálata 45 éves jubileuma alkalmából imádkozván jó egészségéért; • kifejezte ama kívánságát, hogy az amerikai magyar református egyházak közti kapcsolatok szorosabbra fűzessenek a valóságos egység utján haladva; • utasította az esperest és tisztviselőtársait, hogy keresse meg azokat a gyülekezeteket, akik sorainkba kívánnának jönni; • három gyülekezetben nem szolgáló lelkészt, Dr. Béky Zoltánt, Carey Lesliet és Kovács Lászlót továbbra is az egyházmegye lelkészei névsorán tart nyilván; • megerősítette Dr. Harsányi András esperest és Nemish János egyházmegyei gondnokot tisztségükben, akiket a gyülekezetek egyhangú szavazatukkal harmadik terminusra újraválasztottak; ® megválasztotta egyházmegyei tisztviselőknek a következőket: Pohóczky Béla lelkészi, Vérségi Ferenc világi jegyzők, Kovács Walter pénztáros, Kovács István és Török István lelkészi, Magyar Miklós és Ruszkay László világi tanácsbirák, Hunyady László lelkészi és Jenei József világi egyházkerületi képviselők; ® ajándékokat szavazott meg a “Magyar Egyházinak, valamint magyar református missziói célokra Belgiumban, Németországban, Svájcban, Olaszországban és Keletafrikában. A bethlehemiek a közgyűlés tagjait kitűnő vacsorával vendégelték meg.
