Magyar Egyház, 1970 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6-7. szám
4 MAGYAR EGYHÁZ Református templom és összedőlt harangozol lakás Jánkmajtison. megmentse. Sok helyen óriási erőfeszítéssel, éjjel-nappali munkával nyúlgátakkal vették körül a falut. A mentés alatt is bőven hulló eső és a túlmagas víz együttes ereje elmosta a nyúlgátakat. A harangokat félreverték, a víz betört az utcákon, kerteken. Az emberek felhúzódtak a padlásra, a mentés megindult. A gyerekeket, öregeket, asszonyokat már korábban kitelepítették, sok helyen erőszakkal, mert nem akarták elhagyni otthonukat, falujukat. A férfiakat pedig úgy kellett összeszedni, sokszor a fák tetejéről, ahova átúsztak, még mielőtt a házuk összedőlt volna. Legtöbbjüknek végig kellett nézni egész életük verejtékes munkájával felépített házuk összedűlését. Végh Antal író, maga is Jánkmajtisra való, ahol még soha emberemlékezet óta nem járt víz, az ár elvonulása után apjával, nagybátyjával visszamegy a faluba és így ír róla: “Károly bátyám tegnap csak átkozódott, sírt, felváltva, de most már itt áll a mi házunk mellett — ott, ahol a mi házunk volt — egy kis töltésen, az övét nézi, csak a kerítésig mehet, több mint egyméteres még a víz az udvarán, ott is — hetvenkét éves — a harmadik házat építette; az első még szalmás volt, a másik egyszobás kis akcióház 45 előtt, és ez a harmadik, ez már tömblakás, ötéves, és most... volt.” Egy másik újságíró meg ezt írja: “ötven év körüli férfi markolja meg a karomat, mutat egy házra. ‘Az volt az én házám, abban nőttek fel a gyerekeim, azért dolgoztam. Mikor lesz még egyszer?’ Szép, kőporral pucolt ház volt, amíg ház volt. Most vízrombolta kusza vályog-léc cseréphalmaz.” Az árvíz okozta károk felmérése A kormány június elején elrendelte a károk felmérését. A Szabolcs-Szatmár megyei tanács elnöke nem végleges adatok alapján néhány számadattal érzékeltette az anyagi kárt: “Az áradat a megye mezőgazdasági területéből 115 ezer katasztrális holdat borított el, helyenkint 2-3-4 méteres vízzel. Az árvíz sújtotta területen lévő 13 és fél ezer lakásból 4500- 5000 teljesen összedőlt és körülbelül 4000 jelentősen megrongálódott. A lakásokat ért kár nagyjából egymilliárd forintra tehető. Az állatállományból — az eddigi adatok szerint — 815 szarvasmarha, 2500 sertés, 6250 juh és sok ezer baromfi pusztult el. Az árvíz sújtotta területeken víz alá került 56 tsz-major, s közülök 20 teljesen rombadőlt. A közös gazdaságokban elpusztult 5500 szarvasmarha-, 8500 sertés- és 1450 juh-férőhely, s jelentős a kár a középületekben, az egészségügyi és az oktatási létesítményekben és másutt is.” Az állatállomány 20 százaléka pusztult el, több mint 20 ezer katasztrális hold őszi vetés. A tavaszi vetés is teljesen. A gyümölcsösökben is egyelőre felmérhetetlen a kár. Az elöntött terület az ország egyik legjelentősebb export-alma termelő vidéke. Most repülőgépekről próbálják permetezni az almafákat, hogy a sok víz miatt elszaporodott gombabetegség végkép tönkre ne tegye őket. A Maros áradása — újabb veszély Pár nappal később a Maros áradása okozott nagy problémát. A romániai részen csupán Arad menekült meg a víztől, 120 órás drámai küzdelem után. Makó 18,000 lakosát át kellett telepíteni — egy éjjelen — Hódmezővásárhelyre és Szentesre, mert a város átlagban négy méterrel mélyebben feküdt, mint a gátak között soha nem tapasztalt magasságra emelkedett folyó. Szegedet és a Szeged melletti olajmezőt 40,000 ember éjt-nappá téve mentette. Június elején megindult az elöntött 45 Szatmári falu víztelenítése és a 48,000 főnyi kitelepített lakosság visszatelepítése. De nagyon kemény intézkedéseket kellett hozni azért, hogy az összedűléssel fenyegető házakba vissza ne menjenek, a kútakat fertőtlenítsék, az ívóvízellátást biztosítsák és a járvány kitörését megakadályozzák. Még június közepén is mintegy 4000 hold mélyebben fekvő területen állott a víz, ahonnan valószinűleg csak egy száraz nyár tünteti el. Az egész nép segít Mondhatjuk, hogy az egész magyar nép megmozdult, hogy segítsen a bajbajutott embereken. Pénzzel, anyaggal, munkával sietnek az árvízkárosultak megsegítésére. így is a legfőbb cél csupán: az őszi hideg beállta előtt minden családnak legyen legalább egy fűthető lakóhelyisége. A szatmári gyerekeket a Balaton-parti községek és más üdülőhelyek viszik el egész nyárra. Vannak, akik szabadságuk egy-kétbárom hetét ajánlották fel az újjáépítésre. Mind a 45 elöntött községben volt református
